171763. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fúrószár- rétegvizsgáló szelepének működtetésére

11 171763 12 házhoz képest felfelé mozdulnak el, tehát az 54 adagolóperem az 53 folyadékkamrában elmozdul. Miután az 54 adagolóperem fojtó hatása következtében csökkentett sebesség által meghatározott idő eltelt, az 50 működtető elem összekapcsolódik az 51 nyitószerkezettel. Ebben a helyzetben célszerű az 54 adagolóperem tehermentesítése olymódon, hogy az 50 működtető elem pályájának hátralevő részét gyorsan tudja megtenni, és az 52 golyós szelepet nyissa. Ezt az 53 folyadékkamra felső részén kialakított 60 beszúrással lehet megoldani. A holtjáték alatt az 51 nyitószerkezet szabaddá tesz egy olyan kerülőcsatornát, amely csökkenti az 52 golyós szelep két oldalán kialakuló nyomáskülönbséget, és ilymódon lehetővé teszi, hogy az 52 golyós szelep könnyebben forduljon el. Az 52 golyós szelep nyitott állásában a vizsgált talajréteg tere és a 10 fúrószár 6 ürege közötti kapcsolatot a súly- és nyomásterhelésű 24 vizsgálószelep 47 golyós szelepe biztosítja. Az 5. ábrán az az állás látható, amelyben a 16 gyűrű alakú térben kialakult nyomás fokozódott, és a 21 kapcsoló-súlyosbító fúrócső súlyát már kiegyenlíti. Ekkor a 40 működtető elem fölfele mozdul el, és megindítja a 46 nyitószerkezetet. Ennek következtében a 47 golyós szelep nyitott állásba fordul. Ha a 16 gyűrű alakú térben a nyomás ismét csökken, a 21 közbülső-súlyosbító fúrócső ismét lefelé nyomja a 40 működtető elemet, és zárt állásba fordítja a 47 golyós szelepet. így a 47 és 52 golyós szelepek nyitása, illetve zárása a 16 gyűrű alakú tér nyomásának változása következtében automatikusan megtörténik. A 20 kapcsoló-kiegyenlítő fúrócső szakasz a 40 működtető elem elmozdulását felveszi, azaz a 31 csúszóhüvely a 35 gyűrű alakú kamrában a 40 működtető elem elmozdulásának megfelelően mozog fel és le. A 47 golyós szelep a 48 szelepházban van ágyazva. A 48 szelepházat a 27 pakker támasztja fel, amikor a 25 kiegyenlítőszelep nyit. Ez látható mind a 4., mind az 5. ábrán. így a 47 golyós szelep fölött levő, zárt állapotban a 47 golyós szelepre ható puffer folyadékot a 48 szelepház tartja, és az nem adódik hozzá a 40 működtető elemre ható terheléshez. Ha azonban a 21 közbülsősúlyosbító fúrócső 38 furata nagyobb mint a 24 vizsgálószelep átömlőkeresztmetszete a 47 golyós szelep fölött, akkor a 38 furatban a 40 működtető elem furatánál nagyobb átmérőjű részen elhelyezkedő puffer folyadék súlya nyilvánvalóan a 40 működtető elemet terheli. Ez látható a 2—5. ábrák szerinti kialakításnál is. Ha a 38 furatban levő puffer folyadékot kisebb sűrűségű rétegfolyadék váltja fel, a két folyadék sűrűségkülönbségéből adódó súlycsökkenés a 40 működtető elemre nehezedő terhelésben jelentkezik. A fentieknek megfelelően a gyűrű alakú térből származó, a 44 dugattyúra ható nyomás által létrehozott emelőerőnek elegendőnek kell ahhoz lenni, hogy a nehéz, puffer folyadékkal töltött 21 közbülső-súlyosbító fúrócsövet felemelje, ugyanakkor a rétegfolyadékkal töltött 21 közbülső-súlyosbító fúrócső súlya elég nagy kell ahhoz legyen, hogy a 47 golyós szelepet ismét zárja, miután a pufferfolyadék a 21 közbülső-súlyosbító fúrócső 38 csatornájából eltávozott. Az ismertetett módon olyan 10 fúrószár alakítható ki, amely a 6 üreget azonnal elzárja, ha bármelyik alkatrész meghibásodnék. A vizsgálat alatt nyitott 47 golyós szelep állásnál a 16 gyűrű alakú tér nyomása hirtelen lecsökken, a 21 közbülső-súlyosbító fúrócső súlyának hatására a 47 golyós szelep azonnal zár. A 48 szelepház azon részében, amely a zárt 42 gyűrű alakú kamrát a 16 gyűrű alakú tértől elválasztja, biztonsági szelepet lehet elhelyezni, amely 5 abban az esetben nyit, ha a 16 gyűrű alakú térben túlnyomás áll elő. Ezzel a 16 gyűrű alakú térben fellépő túlnyomás a 44 dugattyú mindkét oldalára hatni fog, és a nagy nyomáskülönbség megszűnik. Ennek következtében a 21 közbülső-súlyosbító fúrócsövet tartó nyomás is 10 megszűnik, és a 21 közbülső-súlyosbító fúrócső zárja a 47 golyós szelepet. Ha történetesen a 10 fúrószár valahol szétesik, akkor a fúrólyukba eső fúrószár rész súlyának hatására ugyancsak zár a 47 golyós szelep, és így a 24 vizsgálószelep is. 15 A 6. a)—6. f) ábrák, a a—a, b—b, c—c, d—d és e—e síkok mentén összeillesztve a találmány szerinti megoldás egy célszerű kiviteli alakját mutatják be hosszmetszetben. A súly- és nyomásterhelésű 24 vizsgálószelep 39 csavarmenettel kapcsolódik a 10 fúrószár fölötte levő 20 fúrócsövéhez. A 24 vizsgálószelep két részből van összeállítva. Az egyik a 6. a)—6. c) ábrákon látható 76 forgatócső, a másik pedig a 6. d)—6. f) ábrákon látható 102 szeleptest. A 40 működtető elem a szerkezet csaknem teljes hosszában helyezkedik el, és 78 felső részből, 25 valamint 92 alsó részből áll. A 78 felső rész a 76 forgatócsőben helyezkedik el, a 92 alsó rész pedig 102 szeleptestben van. Mind a 78 felső rész, mind a 92 alsó rész 70 csatornával van ellátva, amely összeköttetésben van a 10 fúrószár 6 üregével. 30 A 2—5. ábrák kapcsán bemutatott 48 szelepház is két részből áll. Az egyik rész a 69 forgóház, a másik pedig a 93 szelepcső. így a 43 karima tulajdonképpen a 69 forgóház egy része. A már korábban említett 41 bordázat a 6. b) ábrán látható módon kapcsolódó 71 és 35 72 rugókból van kialakítva, ahol a 72 rugók a 69 forgóházban levő hornyokban vannak rögzítve. A 71 rugók lefelé néző 74 felülete és a 43 karima felfelé néző 75 felülete határolják a 40 működtető elemnek a 48 szelepházban lefelé végzett mozgását. A 40 működtető elem-40 nek a 48 szelepházban fölfelé végzett mozgását ugyanakkor a 71 rugók felfelé néző 68 felületei, valamint a 69 forgóház felső részének lefelé néző 67 felületei határolják. A 69 forgóház falában levő 73 járat megakadályozza 45 a teleszkóp mozgás során esetleg fellépő hidraulikus reteszelődést. A 43 karima és a 78 felső részen levő 44 dugattyú között van kialakítva a 42 gyűrű alakú kamra. A 42 gyűrű alakú kamrát a 16 gyűrű alakú térben levő nyomással szemben 77 és 82 tömítések szigetelik. 50 A 44 dugattyún a 42 gyűrű alakú kamra felé néző 80 felület van kialakítva, amelyre a 42 gyűrű alakú kamrában uralkodó nyomás hat, míg a 44 dugattyú másik 81 felületére a 16 gyűrű alakú tér nyomása nehezedik. A 44 dugattyú 81 felületére ható nyomás a 16 gyűrű alakú 55 térből a 69 forgóház falában kialakított 45 furatokon át beáramló közegtől származik. A 76 forgatócsövet a 102 szeleptesttel oldható 119 kötőelem kapcsolja össze. A 119 kötőelem 83 csavarmenetet tartalmaz, amely a 69 forgóházat a 93 szelep-60 csővel kapcsolja össze. A 119 kötőelemhez tartozik még a 78 felső részt a 92 alsó résszel összekapcsoló reteszelő szerkezet. A 78 felső rész aljánál 84 tartóbetét van elhelyezve, amelyen a 86 reteszelő tömböt befogadó 85 kitörés van. 65 A 86 reteszelő tömböt 87 ékek rögzítik, amelyek a 86 6