171736. lajstromszámú szabadalom • Fundicid szer, 8-oxikinolin-származék hatóanyagtartalommal, eljárás a hatóanyag előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XII. 11. (EA—140) Közzététel napja: 1977. IX. 28. Megjelent: 1978. IX. 30. 171736 Nemzetközi osztályozás: A 01 N 9/00 C 07 D 215/06 Feltalálók: Dr. Matolcsy György kandidátus, 40%, Budapest, Bordás Barna oki. vegyész, 20%, Budapest, Bokor György növényvédelmi szakiriérhök, 5%, Miskolc, Dombay Zsolt oki. vegyész, 8%, Miskolc, Dudás Józséfné oki. vegyész, 5%, Miskolc, Dr. Gréga Józséfné oki. vegyész, 5%, Miskolc, Fodor István vegyészmérnök, 7%, Miskolc, Nagy Istvánná oki. vegyész, 5%, Sajóbábony, Dr. Pintér Zoltán vegyészmérnök, 3%, Miskolc Tulajdonos: Északmagyarországi Vegyiművek, Sajóbábony, 40% és Növényvédelmi Kutató Intézet, Budapest, 60% Fungícid szer 8-oxikinolin-származék hatóanyagtartalommal, valamint eljárás a hatóanyag előállítására i A találmány tárgya olyan fungicid készítmény, amely hatóanyagként valamely I. általános képletű 8-oxikinoli­nát-dimetilditiokarbamát vegyes ligandumú fémkomp­lexet, vagy ezek keverékét tartalmazza, s amely képlet­ben M valamilyen képletértékű fémet jelenthet és lehet 5 mangán, magnézium, nikkel, réz, cink, ón vagy kadmi­um. Az I általános képletű új, vegyes ligandumú fém­komplexek előállítása ugyancsak a találmány tárgyköré­be tartozik. A dialkilditiokarbaminsav származékok gombaölő 10 hatását az 1930-as években ismerték fel (1 972 961 sz. USA szabadalmi leírás), s a fémsóikat fungicid szerként rövidesen a gyakorlatba is bevezették. Jelenleg is alkal­mazzák a cink-dimetilditiokarbamátot (Ziram), a vas-II­-dimetilditiokarbamátot (Ferbam) a növényvédelemben, 15 elsősorban mint levélfungieideket. A ditiokarbaminsav származékok kutatásának egy későbbi eredménye volt az alkilén-bisz-ditiokarbamátok kifejlesztése (2 317 765 sz. USA szabadalmi leírás), s azok réz és vas sói gombaölő hatásának felismerése. 20 Jelenleg is széles körben alkalmazzák a eink-etilén­-bisz-ditiokarbamátot (Zineb; 2 457 674 sz. USA szaba­dalmi leírás), a mangán-etilén-bisz-ditiokarbamátot (Maneb; 2 504 404 sz. USA szabadalmi leírás), valamint a cink és mangán bisz-etilén-ditiokarbamát komplexek 25 keverékét (Mancoseb; 2 974 156 sz. USA szabadalmi leírás). Az alkilén-bisz-ditiokarbamátok ugyancsak le­vélfungicidek, s elsősorban fuzikládium, fitoftóra, alter­nária és septória ellen alkalmazzák azokat 0,2—0,3%-os permetlevek formájában. 30 A ditiokarbamát származékok kutatása során meg­állapították, hogy azok fém származékai nem sók, ha­nem olyan komplex vegyületek, amelyekben a központi fématomhoz két azonos ligandum, pl. a dimetil-ditio­karbamát kapcsolódik, részben koordinatív kötéssel. A dialkil-ditiokarbamát és az alkilén-bisz-ditiokarba­mát fémkomplexek azonban a gombabetegségek elleni védekezést nem oldhatják meg, mert csekély a hatékony­ságuk több gomba fajjal szemben, mint pl. a Botrytis ssp.,aTilliteliassp. A szakirodalomból ugyancsak régóta ismeretesek a 8-oxikinolin és származékai, s fungitoxikus tulajdon­ságaikról igen sok közlemény számolt be [Jiutinel, P., Rev. Viticult., 56, 127—129 (1922); Meyer, A., Jlev. Viticult. 77, 117—120 (1932); Fron, G., Monchot, E., Compt. Rend. 200, 485—487 (1935); Ringler, N- E., Greathouse, G. A., Ind. Eng. Chem. 33, 693—694 (1941)]. A kutatások során vizsgálták a különféle növé­nyi gombabetegségek elleni felhasználhatóságukat, s er­ről több irodalmi közlés jelent meg az 195Ö-es években [Powell, D., Plant Dises Rep. 38, 76—79 (1954); Stoddard, E. M., Plant Diseas Rep. 41, 536 (1957); Stoddard, E. M., Miller, P. M., Plant Diseas Rep. 46, 258—259 (1962)]. A 8-oxikinolin fungitoxikus hatásának kutatása során elsősorban a sóinak hatását vizsgálták. A sók egy részé­ben a 8-oxikinolin a kation szerepét tölti be (8-o*ikino­lin-szulfát, -citrát, — tartarát, — szalicilát stb.), míg más esetekben a 8-oxikinolin anionként valamely fém kationnal képez sókat, melyek közül a cink, vas, kobalt, 171736 1

Next

/
Thumbnails
Contents