171736. lajstromszámú szabadalom • Fundicid szer, 8-oxikinolin-származék hatóanyagtartalommal, eljárás a hatóanyag előállítására

17H36 3 .-•.,. 4 réz sók hatását — összehasonlítva a szulfát sóval — ugyancsak több irodalmi közlemény taglalja [Manspn, C. L., Phytopathology 38, 740—751 (1948); Albert. A.», Rubbo, S. D., Goldacre, R., J., Balfour, B. G., Brit. J. Exptl. Pathol, 28, 69—87 (1947); Manten, A., klöpping, H. L., van der Kerk, G. J. M., Antonie wan Leeuwenhoek J. Microbid. Sev. 17, 58—68 (1951); Block, S. S., J. Agric. Food Chem. 4,1042—1046 (1956)]. A fémsók szerkezetének és hatásának felderítésére irányuló kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy ezek esetében is komplex vegyületekről van szó, mégpedig a központi fématomhoz két 8-oxikinolinát anion, mint ligandum kapcsolódik. A fungitoxikus hatás kutatása során Manson kimutatta [Phythopathology 38, 740—751 (1948)], hogy a 8-oxikinolinátréz komplex a leghatékonyabb. — Ezt igazolta a gyakorlat is, miután a növényvédelemben csak ezt a komplexet alkalmazzák jelenleg is réz-oxinát elnevezéssel (Quinolate), elsősorban a Fusarium spp, Alternaria spp. gombák elleni védekezésnél. Tekintve, hogy a dialkilditiokarbamátok és az alkilénbisz-ditiokarbamátok fémkomplexei nem biztosítanak több gombabetegség ellen kielégítő védekezést, az ilyen gombabetegségek elleni védelem további széleskörű kutatás tárgya volt. így pl. az 1288 358 sz. NSZK szabadalmi leírás a Botrytis elleni védelemhez olyan fungicid szert ismertet, amely a cink-dimetilditiokarbamát és a réz-8-oxikinolinát komplexek fizikai keveréke. A találmány kidolgozására irányuló kutatásaink során azt találtuk, hogy az I általános képletű új, 8-oxikinolinát-dimetilditiokarbamát vegyes ligandumú fémkomplexek — amely képletben M valamely kétvegyértékű fématomot; Mg, Mn, Fe, Ni, Cu, Zn, Cd, Sn jelent — illetve azok keverékei igen kedvező fungicid hatást mutatnak. Jellemzője ezen új komplexeknek, hogy két biológiailag aktív, egymástól különböző aniont tartalmaznak vegyes ligandumként. Kísérleteink során meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a találmányunk szerinti vegyes ligandumú komplexek lényegesen hatékonyabbak, mint az azonos ligandumú 8-oxikinolinát, illetve dimetil-ditiokarbamát fémkomplexek, valamint azok fizikai keveréke. Ezen nagyobb hatékonyság megnyilvánul mind a lényegesen kisebb aktív koncentrációban, mind pedig abban, hogy olyan gombafajok csírázásának és szaporodásának gátlására is alkalmasak a találmány szerinti vegyes ligandumú fémkomplexek, amelyekkel szemben az azonos ligandumúak gyakorlatilag hatástalanok voltak (pl. búza kőüszög). Kalorimetriás vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a találmány szerinti vegyes ligandumú komplexek képződési entalpia változása nagyobb az azonos ligandumú komplexek képződési entalpiaváltozásainak additív értékénél, következésképpen a találmány szerinti komplexek nagyobb kémiai stabilitással rendelkeznek, mint az azonos ligandumú komplexek fizikai elegye. A nagyobb hatékonyság részben ezzel a nagyobb stabilitással, részben pedig a komplex aszimmetrikus töltéseloszlásával hozható összefüggésbe. Gereben és munkatársai Gereben, H., Journ. of. Chem. 11, 1094—1096 (1968);Gershon,H., Parmegiani, R., Weiner, A., D'Ascoli, R., Contrib. Boyce Thompson Inst. 23, 219—229 (1966) vizsgálataiból ismeretes, hogy az aszimmetrikus töltéseloszlású komplexek biológiai aktivitása általában nagyobb a szimmetrikus töltéseloszlásúakénál. A "találmány szerinti I általános képletű új, vegyes ligandumú komplexet úgy állíthatjuk elő, hogy a 8-5 -oxikinolin alkálisóját valamilyen poláris oldószerben, szobahőmérsékleten stöchiometrikus mennyiségű dimetilditiokarbaminsav alkálisóval és egy kétvegyértékű fém valamilyen MHal2

halogénsójával reagáltatjuk, s a kiváló szilárd terméket szűrjük, mossuk és szárítjuk. 10 Az előállítás során úgy is eljárhatunk, hogy a 8-oxikinolin alkálisójának és a dimetilditiokarbarnihsav alkálisójának stöchiometrikus mennyiségével nem egy fém halogénsójának stöchiometrikus mennyiségét, hanem két fém halogénsójának együttes stöchiometrikus mennyisé-15 gét reagáltatjuk egyidejűleg, egy reakciólépésben, s így a két fémkomplex keverékét kapjuk. Az előállítás során célszerűen a vegyes ligandum két anioftjának nátriumsóját alkalmazzuk, míg a fém halogenid előnyösen azok kloridja. Oldószerként vizet, alko-20 holt, vagy vizes alkoholt, előnyösen metanolt alkalmazhatunk. A találmány szerinti új, I általános képletű vegyes ligandumú fémkomplexek biológiai hatékonyságát a forgalomban levő azonos ligandumú cink-dimétilditio-25 karbamát (Ziram) és a cink-8-oxikinolinát; valamint az ugyancsak közismert l-butilkarbamil-benzimidazol-2-il-karbaminsav-metilészter (Benomly) fungicid hatásával összevetve vizsgáltuk. A vizsgálat során a módosított McCallan módszert 30 alkalmaztuk. Ennek során a vizsgálandó fungicidek vizes szuszpenzióiból készített koncentrációsorozat meghatározott mennyiségeit tárgylemezre vittük fel, majd a vizet elpárologtattuk és a beszáradt maradékot tartalmazó helyekre felcseppentettük a teszt gomba 35 spóra-szuszpenzióját. A tárgylemezt 24 órán át nedves kamrában termosztáltuk, majd mikroszkóposán leolvastuk a spórázási és a növekedési százalékot. Az eredményeket az 50%-os spórázásgátló hatást biztosító %-os koncentrációban (ED30

) adjuk meg. 40 Az összehasonlító kísérleteinkhez teszt gombaként Alternaria tenuist-t és Botrytis cinerea-t alkalmaztunk, s azok eredményeit az 1. sz. táblázat tartalmazza. A táblázat eredményei egybehangzóan bizonyítják, hogy a találmány szerinti vegyes ligandumú fémkomplex 45 hatása felülmúlja mind az azonos ligandumú fémkomplexek hatását (2,3), mind pedig a két azonos ligandumú fémkomplex fizikai elégyének hatását. Megállapítható az is, hogy a gyakorlatban igen elterjedt metil-l-butilkarbamil-benzimidazol-2-il-karba-50 mát (Benomyi) fungicid hatását is igen jelentékenyen felülmúlja a vegyes ligandumú, találmány szerinti komplex. A találmány szerinti I általános képletű vegyes ligandumú komplexek és azok keverékeinek fungicid aktivi-55 tását megvizsgáltuk nyolc gombatörzs esetében, amikoris a közismert agar diffúziós eljárást alkalmaztuk, s a fungicid komplexek hígítási sorozatával vizsgáltuk a kioltási zónát, illetve azt a határkoncentrációt ppm-ben, amelynél még gátolja a spórák növekedését. 60 A 2. táblázatba foglalt adatok egyértelműen mutatják a találmány szerinti vegyes ligandumú fémkomplexek kitűnő fungicid aktivitását, hiszen a nyolc gombatörzs spóra szaporodását mind a hét bemutatott komplex, illetve komplexek keveréke — egy eset kivételével — 65 200 ppm-nél kisebb koncentrációban, de túlnyomórészt a 2