171728. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló eltolt középvonalú forgó tengelyek összekapcsolására

3 171728 4 tett fajtájú olyan kapcsoló létrehozása, amely nagy forgatónyomatékok átvitelére alkalmas. A találmánynak az a speciális feladata, hogy a bevezetőben ismertetett fajtájú kapcsolókat úgy alakítsa ki, hogy akkor, amikor a tengelyek egy meghatározott forgásirányban körben forognak, akkor valamennyi vezetőrúd csak egy irányban, azaz csak húzásra vagy nyomásra legyen igénybevéve, továbbá, hogy szükség esetén több mint három vezetőrudat lehessen alkalmazni, hogy valamennyi vezetőrúd a körülfordulás minden fázisában lényegében teljes mértékben részt vegyen a forgatónyomaték átvitelében, és végül, hogy valamennyi vezetőrúd minden körülfordulás alatt csak a tengelyeltolódáskor korlátozott kiegyenlítő lengőmozgást végezzen. A találmány értelmében ezt a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a közbenső tag legalább két, egymáshoz képest tengely körül elfordítható közbensőtagból van kialakítva és a közbensőtagok mindegyike vezetőrúd útján az első kapcsolótaggal és másik vezetőrúd útján a második kapcsolótaggal van összekötve. A találmány szerinti kapcsolónál az első, pl. a hajtóoldali kapcsolótag, vezetőrúd, közbensőtag, további vezetőrúd útján van a hajtott oldali második kapcsolótaggal összekötve. Az első kapcsolótagtól egy további vezetőrúd, második közbensőtag, valamint még egy vezetőrúd képez további hajtókapcsolatot a második kapcsolótaghoz. A közbenső tagok egymáshoz képest forgathatóak és úszóak. Ha az első és második tengely középvonalai egy vonalba esnek, akkor az egész elrendezés úgy viselkedik, mint egy merev kapcsolat és a tengelyek egy közös középvonal körül futnak. A vezetőrudak a kapcsolók és közbensőtagokhoz képest nem mozognak és a körbefordulás minden fázisában azonos mértékben vesznek részt a forgatónyomaték átvitelében. Hogyha a tengelyek középvonalai egymáshoz képest párhuzamosan kissé el vannak tolva, akkor ezt a tengelyeltolódást a közbenső tagok egymáshoz képesti elfordulása egyenlíti ki, ami a szükséges járulékos szabadságfokot is megadja. Ebben az esetben a második kapcsolótagot a vezetőrudak és a közbensőtagok útján az első kapcsolótag magával viszi, miközben csupán a vezetőtagok végeznek lengő kiegyenlítő mozgást. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti kapcsoló példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány első kiviteli alakjának vázlata, amikor a tengelyek középvonalai egyvonalba esnek. A 2. ábra az 1. ábra szerinti kivitelt ábrázolja akkor, amikor a tengelyek középvonalai el vannak tolva. A 3. ábra a találmány másik kiviteli alakjának vázlata, amikor a tengelyek középvonalai egyvonalba esnek. A 4. ábra a 3. ábra szerinti kiviteli alak eltolt tengelyek esetén. Az 5. ábra a 3. ábra A—B vonala mentén vett metszete. A 6. ábra a 3. ábra C—D vonala mentén vett metszete. A 7. ábra a 3. ábra szerinti kivitel változata, amelynek forgásirányban rugalmassága van. A 8. ábra a találmány harmadik kiviteli alakját ábrázolja, amelynek három, egymáshoz képest elforgatható közbensőtagja és ugyanannyi pár vezetőrúdja van a forgatónyomaték átvitelére, egyvonalba eső tengelyek esetén. A 9. ábra a 8. ábra szerinti kivitelt ábrázolja eltolt tengelyek esetén. A 10. ábra egy közbenső tagot ábrázol a hozzátartozó vezetőrúdpárral, a 8. ábra szerinti kivitelhez. A 11. ábra a kapcsolótagot és vezetőrúdpárt ábrázolja a 10. ábra szerinti kivitelhez, eltolt tengelyek esetén. A 12. ábra a 8. ábra szerinti kivitel változatát ábrázolja, amelynek egyrészt forgásirányban rugalmassága van, másrészt a tengelyek középvonalainak szögeltolódását kívánja kiegyenlíteni. A 13. ábra a' 12. ábra E—F vonala mentén vett metszete. A 14. ábra a vezetőrúd ágyazásának változatát ábrázolja a 12. és 13. ábrák szerinti kivitelhez. A 15. ábra a találmány negyedik kiviteli alakját ábrázolja, amely forgásirányban ugyancsak rugalmas. A 16. ábra a 14. ábra G—H vonala mentén vett metszete. A 17. ábra a találmány ötödik kivitelét ábrázolja, amelynél a gyűrűk a vezetőrudakon kívül fekszenek. A 18. ábra a 17. ábra szerinti kapcsolót ábrázolja, eltolt tengelyek esetén. A 19. ábra a 3. ábra szerinti kivitel változatát mutatja. A 20. ábra a 19. ábra C—D vonala mentén vett metszete. A 21. ábra a 19. ábra A—B vonala mentén vett metszete. A 22. ábra a 3. ábra szerinti kivitel más változatát ábrázolja. A 23. ábra a 22. ábra A—B vonala mentén vett metszete. A 24. ábra a 25. ábra 24—24 vonala mentén vett metszetben ábrázolja a 8. ábrához hasonló kiviteli alakot, amely a tengelyek középvonalai között szögeltolódást tesz lehetővé. A 25. ábra a 24. ábra 25—25 vonala mentén vett metszete. Az 1. és 2. ábrák szerinti kivitelnél az első 10 kapcsolótagon, amely a hajtóoldali első tengelylyel van összekötve, két 12, 14 csapágycsap van. A 12, 14 csapágycsapok az első tengely a középvonalához képest szimmetrikusan helyezkednek el. A hajtott oldali második tengellyel második 16 kapcsolótag van összekötve. Ezen, a második tengely b középvonalához szimmetrikusan két 18, 20 csapágycsap ül, ugyanolyan távolságban a tengely középvonalától, mint amilyen távol a 12, 14 csapágycsapok vannak az a középvonaltól. A közbenső tagok a belső 22 gyűrű és a külső 24 gyűrű. A külső 24 gyűrű, mint az az 1. ábrán látható, a belső 22 gyűrűn lehet ágyazva olajba 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2