171726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-fenoxi-3-amino-propán-2-ol származékok előállítására

7 171726 juk. Ilyen oldó-, illetőleg diszpergálószerként például a következők alkalmazhatók: aromás szénhidrogének, mint benzol, toluol vagy xilol; ketonok, mint aceton vagy metil-etilketon; halogénezett szénhidrogének, mint kloroform, szén-tetraklorid, klór-benzol vagy diklór-metán; éterek, mint tetrahidrofurán vagy dioxán; szulfoxidok, mint dimetil-szulfoxid; tercier savamidok, mint dimetil-formamid vagy N-metil-pirrolidon. Oldószerként különösen poláros oldószerek, például alkoholok alkalmazhatók; ilyen célra alkalmas alkoholok például a metanol, éterek, mint tetrahidrofurán vagy dioxán; szulfoxidok, mint dimetil-szulfoxid; tercier savamidok, mint dimetiletanol, izopropanol, terc-butanol és hasonlók. Ha Z helyén egy —CH(OH)—CH2

—Hal csoport áll, akkor a reakciót többnyire valamely savmegkötőszer, például kálium-karbonát, nátrium-karbonát vagy nátrium-hidrogén-karbonát jelenlétében folytatjuk le. Lefolytatható azonban ez a reakció vizes alkálioldat, például híg nátrium-hidroxid- vagy kálium-hidroxid-oldat jelenlétében is. A reakcióhőmérséklet 20 °C és az alkalmazott oldó-, illetőleg diszpergálószer forráspontja között lehet. Előnyös lehet, ha a (XVII) általános képletű vegyületet körülbelül a tízszeres moláris mennyiségig terjedő feleslegben alkalmazzuk és/vagy a (XIV) általános képletű kiindulási vegyületet oldott, illetőleg szuszpendált alakban adjuk az ugyancsak oldott, illetőleg szuszpendált (XVII) általános képletű kiindulási vegyülethez. A (XIV) általános képletű kiindulási vegyületnek a (XVII) általános képletű vegyülethez viszonyított mólaránya tehát 1: 1 és 1: 10 között vagy adott esetben még efölött is lehet. A fenti reakció lefolytatása során (XVII) általános képletű kiindulási vegyületként valamely (XVIII) általános képletű vegyület vagy valamely (XIX) általános képletű vegyület vagy e kétfajta vegyület elegye is alkalmazható ; ez utóbbi képletekben X és Hal jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel. A (XVIII) és (XIX) általános képletű vegyületek valamely (XVI) általános képletű vegyületnek —• ahol X jelentése a fentivel egyező — valamely epihalogénhidrinnel, célszerűen epiklórhidrinnel vagy epibrómhidrinnel való reagáltatása útján állíthatók elő. A reakciókörülményektől függően így reakciótermékként a (XVIII) vagy (XIX) általános képletű vegyületet vagy e kétféle vegyület elegyét kapjuk. A kapott reakcióterméket a továbbreagáltatás előtt elkülöníthetjük a reakcióelegyből, ez azonban nem feltétlenül szükséges, mert magában a reakcióelegyben is lefolytatható a további reakció. Az X helyén egy (Ib) általános képletű csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek — amelyek tehát az (I) általános képlet szűkebbkörű esetét képező (XX) általános képletnek felel meg, amelyben A és R^ jelentése a fentivel egyező — előállíthatók a találmány értelmében oly módon is, hogy valamely (XXI), (XXII) vagy (XXIII) általános képletű vegyületet — e képletekben A és Rj jelentése a fentivel egyező — hidrogénezünk. Az X helyén egy (Ib) általános képletű csoportot, és Rt helyén hidrogénatomot tartalmazó, tehát a szűkebbkörű (XXa) általános képletnek — ahol A jelentése a fentivel egyező — megfelelő vegyületek előállíthatók továbbá a (XXIIIa), illetőleg (XXIIIb) általános képletű vegyületek — ahol A jelentése a fentivel egyező — hidrogénezése útján is. A hidrogénezést előnyösen valamely komplex fémhidrid, például lítium-alumínium-hidrid, nátrium-bór-hidrid vagy hasonlók alkalmazásával végezzük. A reakciót az ilyen hidridek alkalmazása esetén szokásos reak-5 ciókörülmények között folytatjuk le; reakció közegként rendszerint valamely alkoholt vagy alkohol—víz elegyet alkalmazunk és szobahőmérsékleten vagy melegítéssel, például visszafolyató hűtő alkalmazásával történő forralás közben reagáltatjuk a kiindulási vegyületet a hidrid-10 del. A fenti eljárás során felhasználásra kerülő (XXI) általános képletű vegyületek maguk is a találmány szerinti eljárás termékeit jellemző (I) általános képlet körébe esnek és oly (I) általános képletű vegyületeknek 15 tekinthetők, amelyek X helyén egy (la) általános képletű csoportot tartalmaznak. A (XXIV) és (XI) általános képletű vegyületek reagáltatása útján jutunk a (XXII) általános képletű kiindulási vegyületekhez, míg a (XXIII) általános képletű kiindu-20 lási vegyületek a (XXIV) általános képletű vegyületekből a (VI) általános képletű vegyületekkel való reagáltat ás útján állíthatók elő; ezeket a reakciókat vázlatosan a csatolt rajz szerinti (D), illetőleg (E) reakcióképletek 25 szemléltetik, amelyekben A, Rj, Hal és í Het) jelentése a fentivel egyező. A (XXIV) általános képletű vegyületeknek a (XI), illetőleg (VI) általános képletű vegyületekkel való reagál,n

tatását valamely oldószer, például benzol, toluol, kloroform, diklór-metán, dioxán vagy hasonlók jelenlétében, szobahőmérsékleten vagy melegítéssel és valamely savmegkötőszer legalább molárisán ekvivalens mennyiségének jelenlétében vagy enélkül folytatjuk le. Savmeg,_ kötőszerként például kálium-karbonát vagy nátrium-karbonát alkalmazható; ha savmegkötőszer alkalmazása nélkül dolgozunk, akkor reakciótermékként általában a (XXII), illetőleg (XXIII) általános képletű vegyület hidrogénhalogenidjét kapjuk. m A (XXIV) általános képletű kiindulási vegyületeket például a (III) általános képletű amino-propanolok enyhe oxidációja útján állíthatjuk elő. A (XXIIIa) általános képletű kiindulási vegyületek Mannich-reakció útján állíthatók elő a megfelelő (III) .. általános képletű vegyületből formaldehiddel és valamely (VHb) általános képletű vegyülettel való reagáltatás útján, amint ezt a csatolt rajz szerinti (F) reakcióvázlat szemlélteti, ahol A és f Het J jelentése a fentivel 50 egyező. Az (I) általános képletű vegyületek (II) általános képletű aldehid-kondenzációs termékei oly módon állíthatók elő, hogy valamely (I) általános képletű vegyületet valamely R4—CHO általános képletű aldehiddel — ahol 55 R4

hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkilcsoportot képvisel — reagáltatunk valamely hígítószer vagy oldószer, például etanol alkalmazásával és előnyösen valamely savas katalizátor, például ecetsav vagy sósav jelenlétében. Ezt a reakciót előnyösen melegítéssel foly-60 tatjuk le. A reakció során képződő vizet azeotróp desztillációval távolíthatjuk el valamely azeotróp vivőanyag, például benzol segítségével; történhet azonban a reakció folyamán képződő víz eltávolítása valamely dehidratálószer, például vízmentes kálium-karbonát segítségé-65 vei is. 4