171726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-fenoxi-3-amino-propán-2-ol származékok előállítására

9 171726 10 A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóit önmagukban ismert módszerekkel állítjuk elő a megfelelő kiindulási anyagok­ból. A sóképzési reakciót előnyösen valamely hígítószer alkalmazásával folytatjuk le; ha a sóképző savat felesleg- 5 ben alkalmazzuk, akkor általában az (I) általános képle­tű vegyületek di-sóit kapjuk termékként. A mono-savad­díciós sókat vagy oly módon állítjuk elő, hogy csupán 1 mól savat alkalmazunk a reakcióhoz, vagy pedig a di-savaddíciós sót részleges hidrolízisnek vetjük alá. 10 A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű vegyületek, ezek (II) általános képletű aldehid­-kondenzációs termékei és gyógyszerészeti szempontból elfogadható savaddíciós sói értékes gyógyászati tulaj- 15 donságokkal rendelkeznek. E vegyületek például igen jól alkalmazhatók szív-megbetegedések gyógykezelésére vagy megelőzésére. Emellett számos ilyen vegyület ha­tározott ß-adrenolitikus hatással vagy antiarritmiás hatással rendelkezik. E tulajdonságaik alapján ezek a 20 vegyületek önmagukban vagy gyógyszerészeti szempont­ból elfogadható vivőanyagokkal vagy hígítószerekkel kombinálva előnyösen alkalmazhatók gyógyászati ké­szítményekként. Az ilyen gyógyszerkészítményeket pél­dául tabletta, kapszula, vizes vagy olajos oldat vagy 25 szuszpenzió, diszpergálható por vagy aeroszol alakjában készíthetjük el. A gyógyászati készítmények az (I) általános képletű hatóanyag mellett tartalmaznak még egy- vagy többféle más, gyógyászati szempontból hatá­sos anyagot, például valamilyen nyugtatószert, mint 30 5-etil-5-fenil-barbitursavat, 2-metil-2-n-propil-l ,3-pro­pándiol-dikarbamátot vagy 2-klór-10(3-dimetilamino­-propil)-fentiazint is; ilyen további hatóanyagként ér­tágító hatású vegyületek, mint glicerin-trinitrát, vagy 3-(2-dietilamino-etil)-4-metil-2-oxo-2 H-l-benzopirán-7- 35 -il-oxi-ecetsav-etilészter, diuretikus hatóanyagok, pél­dául 6-klór-7-szulfamoil-2 H-l,2,4-benzotiadiazin-l,l­-dioxid, szívreható tonizáló szerek, például digitális-ké­szítmények, vérnyomáscsökkentő szerek, például Rau­wplfia-alkaloidok, bronchodilatátor hatású és szimpa- 40 tomimetikus szerek, mint DL-l-(3,4-dihidroxi-fenií)-2--izopropilamino-etanol vagy efedrin is alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással előállítható és a fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű vegyü­letek körében különösen előnyöseknek bizonyultak 45 azok, amelyek X helyén egy (Ib) általános képletű cso­portot — ahol R, és (Het) jelentése a fentivel egyező —• tartalmaznak. A találmány szerint előállítható (I) általános képletű 50 vegyületeknek a szív ßl-receptoraira és a véredényrend­szer ß2-receptoraira kifejtett blokkoló hatását az alábbi módszerrel vizsgáltuk: Mindkét nembeli korcs-kutyákat alkalmaztunk kísér- 55 leti állatként és kloralóz-uretán-morfin-narkózisban mértük a vérnyomást az állat bal ventriculumában, mi­mellett folyamatosan regisztráltuk a vérnyomás-szignált (BRUSH Instruments, Cleveland/Ohio, gyártmányú analóg-számítógép segítségével), valamint többek kö- 60 zött a vérnyomásemelkedés Dp/dt sebességét is. Mér­tük továbbá elektromagnetikus áramlásmérő (a Sta­tham cég „Modell M4000" típusú gyártmánya) alkal­mazásával az artéria femoralis átvérzési sebességét és ml/perc egységekben regisztráltuk. 65 A vérnyomásemelkedés maximális sebességének (Dp/dt max.) a nulla-értékhez viszonyított változásait DL-l-(3,4-dihidroxi-fenil)-2-izopropilamino-etanol 0,5 gamma/kg adagjainak intravénás beadása útján váltot­tuk ki (ßl-reakcio), míg a perifériális átvérzésnek a nulla-értékhez viszonyított változásait 0,05 gamma/kg DL-l-(3,4-dihidroxifenil)-2-izopropilamino-etanolintra­arteriális beadása útján idéztük elő (ß2-reakcio). Az említett DL—l-(3,4-dihidroxi-fenil)-2-izopropilamino­-etanol ismert és a gyógyászatban alkalmazott szimpato­mimetikus szer; a kísérleti módszerre vonatkozólag vö.: D. Dunlop és R. G. Shanks, Selective blockade of adrenoceptive beta-receptors in the heart, Brit. J. Pharmac. Chemoter. 32, 201—218 (1968). A ß-receptor-blokkolo hatás szempontjából vizsgá­landó vegyületeket intravénás úton növekvő adagolás­ban adtuk be a narkotizált és DL—l-(3,4-dihidroxi­-fenil)-2-izopropilamino-etanollal stimulált állatoknak azt az anyagmennyiséget, amelynél a DL—l-(3,4-di­hidroxi-fenil)-2-izopropilamino-etanollal kiváltott két­féle reakció 50%-os gátlása tapasztalható (ED50-érték). Az alábbi táblázatban megadtuk mind a ßl-receptor­gátlás, mind a ß2-receptor-gatlas ED50-értékeit (mg/kg i. v.). Emellett számítás útján megállapítottuk mindkét esetre vonatkozólag az összehasonlító hatóanyagként alkalmazott ismert 4-(2-hidroxi-3-izopropilaminoprop­oxi)-acetanilidre, amelynek ED50-értéke alapján számí­tott hányados a vizsgált vegyület kardioszelektív hatá­sának mértékéül szolgálhat. Minél nagyobb ez a hánya­dos, annál jobb az illető vegyület kardioszelektív hatása. Ha az összehasonlító hatóanyagként alkalmazott 4-(2--hidroxi-3-izopropilamino-propoxi)-acetanilid hányado­sát l-nek vesszük, akkor megkapjuk azt a viszonylagos faktort, amely mutatja, hogy a vizsgált új'vegyület kardioszelektív hatása hányszor jobb az említett össze­hasonlító hatóanyagénál. Emellett a ßl-receptor-gátlás viszonylagos ED érté­kei (a táblázat második számoszlopában) a vizsgáit­hatóanyag hatásosságának mértékéül vehető. Minél kisebb a viszonylagos ED50-érték, annál hatásosabb az illető vegyület, vagyis annál kisebb anyagmennyiséggel váltható ki a terápiás hatás. Az összehasonlításul alkalmazott ismert 4-(2-hidroxi­-3-izopropilamino-propoxi)-acetanilid a gyógyászati gya­korlatban alkalmazott és kereskedelmi forgalomban levő ß-blokkolo szer, amelynek „Practolol" az Egészségügyi Világszervezet által elfogadott nemzetközi szabad el­nevezése. A táblázat oszlopainak jelentése: (a) ßl-receptor-gatlas, ED50 (mg/kg i. v.) (b) viszonylagos ßl-receptor-gatlas [az összehasonlításul alkalmazott 4-(2-hidroxi-3-izopropilamino-prop­oxi)-acetanilidé: 100] (c) ß2-receptor-gatlas, ED50 (mg/kg i. v.) (d) viszonylagos ß2-receptor-gatlas (az összehasonlításul alkalmazott vegyületé 100) ßl-receptor-gatlas ED50 (e) —: hányados ß2-receptor-gatlas ED 50 (f) viszonylagos hányados (az összehasonlításul alkal­mazott vegyületé: 1). 5

Next

/
Thumbnails
Contents