171650. lajstromszámú szabadalom • Sínenfutó vágányalátömedékelőgép vágányok kereszttalpífáinak alátömedékelésére
5 171650 6 hosszúsága a vágány hosszanti irányában legalább három talpfatávolságnak felel meg, és a középső alátámasztási pont mintegy a középen helyezkedik el a két közvetlen egymás szomszédságában elhelyezkedő alátömedékelő szerszámpár között a két egymással szomszédos talpfa egyidejű alátömedékeléséhez. Ezáltal a két egymással közvetlenül szomszédos alátömedékelésnél kifogástalanul kiegyenlíthető a magassági helyzet. Az alátömedékelési folyamat során magasra felnyomott vágánydarab és a szomszédos, hosszirányban haladó vágány között a korrigált vágány folyamatos magassági haladása biztosítható. Különösképpen ezeknél a többszörös alátömedékelőgépeknél, amelyeknél a mindenkor alátömedékelendő talpfák magassági helyzete a csatlakozó vágánydarabokhoz a vágány hosszanti irányában — az egyidejűleg alkalmazásra kerülő alátömedékelő szerszámok nagyobb száma és az ebből következő nagyobb felhajtó erő folytán — csak nehezen állítható be, az alátömedékelési eljárás során ezen nagy síntartományban is pontosan be lehet tartani a síneknél az előírt magasságot. Annak érdekében, hogy lehetővé tegyük a támasztógerenda kifogástalan felfekvését a sínek futófelületének meghibásodása nélkül, igen célszerű, ha az alátámasztási helyeket úgy képezzük ki, hogy azok a támasztógerendákon túl kiálló nyomófejként legyenek kialakítva, a sínfej felső oldalára és adott esetben a felső szárra felfekvő csúszófelülettel. Ezáltal — különösképpen a gép lassú, lépésben történő előrehaladásakor — a súrlódást a lehető legalacsonyabb szinten lehet tartani és mégis kielégítő mértékű magassági és oldalirányú vezetést, valamint a megmunkálandó sín kellő helyzetben való megtartását lehet biztosítani. A találmány más előnyös kiviteli alakjánál a rendkívül pontos, nyomhű és súrlódásban szegény megvezetését a támasztógerendának a síneken oly módon lehet biztosítani, ha az alátámasztási helyeket a támasztógerendákkal összekötött nyomkarimás kerekekként képezzük ki, melyeknek nyomkarikái előnyösen a mindenkori sín belső oldalaihoz nyomhatók hozzá, pl. egy hidraulikus henger útján. Ennél a kivitelnél szinte semmilyen kopás nem következik be az alátámasztószerveknél az alátámasztási helyek környezetében. Az egyébként ezzel együtt járó egyenetlen alakváltoztatások a magassági helyzetekben az alátámasztási helyek környezetében az üzemelés során teljes biztonsággal elkerülhetők. Ezen túlmenően, ezek az alátámasztási helyek környezetében elrendezett nyomkarimás kerekek lehetővé teszik a támasztó, ill. hivatkozási gerenda pontos, a nyomnak megfelelő vezetését, így tehát az adott esetben ugyancsak alkalmazásra kerülő oldalirányban állító hajtóművekkel együtt biztosítani lehet a sín megtartását, illetve rögzítését az alátömedékelési hely környezetében oldalirányban is, a vágány mindenkori előírt oldalhelyzetének megfelelően. A találmány értelmében legalább a középső alátámasztási hely a tárnasztógerendához képest magasságában és adott esetben oldalirányban nyomóközeg felvitelével vagy mechanikus meghajtással, pl. egy anyás menetes orsóval be-f illetve átállítható. Ily módon adott esetben egy 5 szándékolt túlemelés is foganatosítható a két külső alátámasztási hely között fekvő síntartományon belül a sínillesztések környezetében. A sín végek felhajtásával az említett módon kiegyenlített sínpálya érhető el és az egyes helyeit) ken ismételten fellépő lesüllyedések a céltudatos túlemelés következtében kiküszöbölhetők. Ezen túlmenően, az egyes alátámasztási helyek beállítási lehetősége folytán ezek magassága a mindenkori munkahelyzeteknek megfelelőén, 11-15 letve a támasztógerenda mindenkori hosszának megfelelően beállítható. Amennyiben a támasztógerenda olyan vágánydarabon nyúlna keresztül, amely több kereszttalpfát fog át, úgy adott esetben előnyös, ha a középső alátámasztási hely 20 beállítása után kismértékben túlemeljük a támasztógerenda középső tartományát, hogy véghatásában egy jól kiegyenlített sínmenetet kap>~ junk. Az alátámasztási helyek környezetében az alátámasztási helyek nivellálása, ill. kiigazítása 25 is elvégezhető úgy, hogy a támasztógerenda mérő-, ill. bázis-, ill. hivatkozási gerendaként is felhasználható, és így saját ún. hivatkozási rendszert nem kell alkalmazni. A találmány egyik továbbfejlesztett kiviteli 30 alakjánál a támasztógerenda a két hozzátartozó gépi meghajtással és az alátömedékelőszerszámkerettel, illetve az alátömedékelőszerszámokkal a munkavégzés irányában elmozdítható, és adott esetben ezekkel együtt a vágány hosszanti irá-35 nyában, vagy a vágány hosszanti tengelyére merőlegesen, pl. egy hidraulikus henger-dugattyús meghajtás útján, eltolható. Azáltal, hogy a magasságban történő beállítás együttesen Végezhető el, a támasztógerenda leemelése külön figyel-40 met nem igényel és annak esetleges meghibásodása az előre történő elmozdulás során ki van zárva. Tekintettel arra, hogy az alátömedékelő aggregátok többnyire még ezen túlmenően a sín 45 mindenkori haladásának megfelelően oldalirányban is központosítva lesznek, ezzel egyidejűleg a támasztógerenda is központosítva lesz a sín irányára úgy, hogy a támasztógerenda a vágányívekben is teljes biztonsággal fekszik fel a vá-50 gányhoz tartozó sínekre. A hosszirányban Való eltolhatóság különösen fontos szerepet játszik azoknál a többszörös talpfalátömedékelő gépeknél, amelyek eltolható tömedékelő aggregátokkal vannak ellátva, illetve a tandem-tömedéke-55 lést szolgáló elrendezéseknél. A mindenkort külső alátámasztási helyek ugyanis a szomszédos, részben már alátömedékelt talpfákra központom síthatók, a középső alátámasztási hely vagy helyek pedig a még alátömedékelendő térületre 60 pontosan központosíthatók. A találmány értelmében célszerű az egyes támasztógerendák két-két gépi meghajtását egyegy vezérlőberendezéssel összekötni, amely a kívánt tömörítési nyomás betartása érdekében, 65 egy hivatkozási rendszer mérési értékleadójával 3