171543. lajstromszámú szabadalom • Szálerősítéses hajlékony műanyagcső, valamint eljárás ilyen csövek előállítására
5 171543 6 arabokkal erősített rétegek biztosítják. Ezeknél az ilőnyös, ha a 40 mm-t mindig meghaladó üvegszállosszat 50 és 80 mm között választjuk. Azonban 50-250 mm-es, illetve a csőkerület hosszával gyenlő hosszú üvegszál darabok is alkalmazhatók, losszú szálaknál arra kell ügyelni, hogy hosszuk a nindenkori rétegkerületnek ne legyen egész számú ört része, nehogy az egymást követő szálak közötti íézagok a csőhossz irányában ugyanazzal a köpenyűiéi kerüljenek fedésbe. Az előzőekben ismertetett csövek nemcsak nagy »első túlnyomásokra alkalmazhatók, hanem külöíösen több méternyi takarásban föld alatti vezetőiekre is felhasználhatók, mert sugárirányú rugalnasságuk a cső keresztmetszetnek korlátolt rugalmas .lakváltozását teszi lehetővé, amelynek segítségével a akaró terhelésnek legalább egy része a környező alajra adódik át. Ilyen csövek gyártása folyamatosan centrifugálásal történik. Ennek során a mindenkori csőanyagot dagolófejjel a belső felület környezetében forgó sőformához adagoljuk és az adagoló fej a csőforma lossztengelyének irányában előre-hátra mozdítható, "élszerű, ha az .üvegszál darabokat csak közvetlenül a egutolsó szál adagolása előtt daraboljuk, amikor a adóberendezéshez egyidejűleg egy üvegszálnál több nyagot táplálhatunk, úgyhogy mindenkor párhuamos üvegszál-darabokból álló köteget egyidejűleg larabolhatunk és a műanyag réteghez adagolhatunk. Az üvegszálakat a csőkerület irányában úgy helyezietjük el, hogy a szálak adagolását pl. fúvókával liztosítjuk és még járulékos terelőeszközt például svegőáramot irányozunk elő, úgyhogy az adagoló lerendezést elhagyó üvegszálak a kívánt irányból el tem téríthetők, mielőtt a rétegképző műanyaghoz eljesen nem tapadnak. Az előzőkben ismertetett művelet során célszerű, iá ugyanabban a munkaműveletben hosszú és rövid záldarabokat vágunk. Ennek érdekében a vágófejet »éldául, úgy képezhetjük ki, hogy mindenkor valanely hosszú 150-250 mm-es száldarabot és ezzel sgyidejűleg több 25 mm-es rövid száldarabokat vág, >agy pedig például három darab egyenként 50 mm-es is 1 db egyenként 25 mm-es száldarab vágható. Ezek ;özül a rövid száldarabokat nem szükséges bizonyos rányban elhelyezni, tehát azok minden irányban izétszórhatók és jó tengelyirányú szilárdságot adnak, ízzel szemben a hosszú szálakat a kerület irányában cell elhelyezni, hogy kedvező sugárirányú szilárdságot írjunk el. A találmányi mindenkor rugalmas műanyagcsövet nég úgyis képezhetjük ki, hogy földre fektetett lyomó vízvezetéknek legyen alkalmas. A föld szintje alatt fektetett rugalmas csövekben jizonyos alakváltozás lép fel. Nagyon hajlékony »öveknél ez a deformáció nagyon nagy és 10—15%-ot frhet el. Ez annyit jelent, hogy a csőfáiban viszonylag iagy hajlítófeszültségek lépnek föl, ami szálerősített »öveknél azt eredményezi, hogy a szálak a belső túlnyomás fellépése előtt már nagy feszültség alatt fllnak. Ennek következtében kevés erősítés marad a belső túlnyomás felvételére. Annak érdekében, hogy az előzőkben vázolt problémákat megoldjuk, a következőkben ismertetett új csövet alakítottuk ki. Ez a cső legalább 5 teherviselő rétegből tevődik össze, amelyeket sugárirányban kívülről befelé haladva, a, b, c, d, e-vel jelöltünk. Ezen hordképes rétegeken kívül és belül még további egy-egy O fedőréteget képeztünk ki. Az 5 a, c, e rétegek szállal erősítettek. A b, d, rétegek töltőanyagot tartalmaznak például 0,25-1 mm szenv csenagyságú homokot. A c rétegben levő szálak főleg kerületi irányban helyezkednek el, ezzel szemben az a, e-rétegekben elhelyezett szálak szétszórtak. A 10 c-rétegben levő réteges gyanta szokványos típusú és körülbelül 3%-os szakadónyúlásértékkel rendelkezik, ezzel szemben, a, és e-rétegekben levő gyanta szakadó nyúlása nagyobb, körülbelül 6-10%-os. 15 A falvastagság és csőátmérő aránya 0,005-0,04, előnyösen 0,01—0,02. A rugalmassági modulus 75 000-200 000 kg/ cm2 , előnyösen 120 000-160 000 kg/cm2 . Ha a hajlékony csövet már a földbe fektettük és 20 például vízzel nyomás alá helyezzük, akkor a föld terhelés hatására deformálódó cső ismét körkeresztmetszetet igyekszik felvenni és így az alakváltozást csökkenti. A kezdeti deformáció következtében előállt feszültség azonban a csökkenő alakváltozással 25 nem egyenlő mértékben csökken, mert a deformáció jelleggörbéje már nem válhat eliptikussá. A szabálytalan deformációs jelleggörbe következtében új feszültségek ébrednek, amelyek nagyságrendileg azonosak a kezdő feszültségekkel. 30 Kísérletek tapasztalata szerint a szokványosán előállított, szárerősített szendvics-cső a sugárirányú külső falrészeken nem biztosítja a szárerősítés legnagyobb kihasználását. 35 Az előzőkben ismertetett többrétegű csőnél azonban az irányított szárak a cső középrészében helyezkednek el és ezért a kezdeti alakváltozásban igénybevételük rendkívül csekély. Ha a rugalmassági modulus 150 000 kg/cm2 nagyságrendű és a csőfal és cső-40 átmérő viszonyszáma 0,015, akkor a kezdeti deformációt megfelelően korlátozhatjuk és 4-6 m-es takaró magasságnál, valamint a földréteg 20-3 kg/cm2 -es rugalmassági modulusánál az alakváltozás 3-5%-os. 45 A fenti feltételek mellett a középső rétegben hajlító igénybevétel aligha léphet föl és az ott elhelyezett szálak a belső túlnyomást maximálisan felvehetik. A két a, e külső rétegben elhelyezkedő szálak 50 jelentősége, hogy a csőnek jó stabilitást adnak és a hajlítófeszültségeket felveszik. Ha azonban ezen rétegekben levő réteges gyantának olyan szakadónyúlása van, amely a középrétegben levővel szemben több mint kétszeres, akkor a réteges gyanta is hozzájárul 55 ahhoz, hogy a belső túlnyomást a réteg felvegye. A középső réteg vastagsága a száltípustól, száltartalomtól, csőátmérőtől és üzeminyomástól függ. A külső rétegek vastagsága lényegesen kisebb, mint a 60 középső rétegé. Az alábbiakban ismertetett kiviteli példában részletesen magyarázzuk a találmány csövet: ilyen találmányi cső rétegfeiépítését a következő 65 táblázat tünteti fel: 3
