171517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acne vulgaris kezelésére használható, orálisan adagolható készítmény előállítására

3 171517 4 használt helyi kezelés minden esetben sikertelen volt. Több mint 60 évvel ezelőtt már javasolták a Corynebacterium acnes-ből előállított oltóanyag használatát (Fleming, Lancet, 1035-1038. oldal, (1909). 1910 és 1921 között kísérletképpen alkalmazták az oltóanyagot az acne vulgaris kezelésére, egyesek sikerrel, mások eredmény nélkül, mindenesetre 1921 óta az irodalomban nem találunk ilyen kezeléssel kapcsolatos utalásokat. Az acne vulgaris oltóanyaggal való ezideig ismert kezelését injekcióval adagolható készítménnyel foganatosítjuk, így azonban az elpusztult Corynebacteriumokat nem lehet megbízhatóan adagolni. Ennek oka az, hogy a Corynebacterium acnes erősen összetapadó, száz- több ezer számú sejtből álló sejtcsoportokban szaporodik. Az oltóanyaggal való kezelés további hátránya, hogy a Corynebacterium inaktivált törzsei ilyen esetben allergiát okoznak. Az injekciózás után meglehetősen nagy területeken megjelenik az acne-kiütés. A bakteriális eredetű antigéneket ezenkívül a szervezet nehezen tűri el. Ennek oka, hogy összecsapódott antitestek képződnek, amelyek azután a szövetekben levő antigénnel reagálva artusz-tünetet okoznak, illetve az acnés kiütésre jellemző artuszos gyulladást erősítik, így az oltóanyag adagolását 6—8, kismennyiségű oltóanyagot tartalmazó injekcióval kell kezdeni, majd fokozatosan növeljük az adagolást, az egyes injekciók törzsenkénti sejtszáma ugyanakkor nem haladhatja meg a 10 000-et. Ebben az esetben is először allergiás érzékenység lép fel, ennek megfelelően óvatos kezeléskor is gyulladásos tünetek mutatkoznak az arc acnés területein, a gyulladásos területek összefüggővé is válhatnak és igen rossz esetben immunogetikus (allergiás eredetű) polineuritisz jön létre. Ugyanakkor az adagolt oltóanyag mennyiségének csökkentése kérdésessé teszi a kezelés eredményeit. Kísérleteket végeztek a kismennyiségű acne-baktériumot tartalmazó oltóanyag más antigénekkel, a szokványos szaprofita baktériumok, például a bőrön élő Streptococcusokból készült kivonatokkal való kiegészítésére (a Merieux cég oltóanyaga). Ilyen esetben az összetett acnés megbetegedési folyamatban résztvevő másodlagos baktériumok növekedése gátolt. Ezen kísérletek eredményei sem kielégítőek. Az oltóanyaggal való kezelés további hátránya, hogy amíg a hasonló Beck- és a Gerrath-törzsek együttesen jól alkalmazhatók, a Vogel-törzs, különbözősége miatt nehézségeket okoz, további hátrányt jelent az is, hogy a karbamid nem használható adalékanyagként. A nem ellenőrizhető hatékonyság, a változó gyógyulási siker, az acnes vulgaris akut gyulladásos tünetekkel és nem kívánt komplikációkkal együttjáró átmeneti erősödése miatt a betegség injekciós oltóanyaggal való kezelése nem látszik előnyös terápiának. A találmány tárgya eljárás orálisan adagolható, a fentiekben ismertetett hátrányos hatásokkal nem rendelkező, az acne vulgaris kezelésére előnyösen használható készítmény előállítására. Ugy találtuk, hogy a fenti oltóanyag használatakor jelentkező hátrányos tünetek a találmány szerinti eljárással előállított készítményt adagolva meglepő módon megszűnnek, ugyanakkor a kezelés 5 hatékonysága lényegesen növekszik. A készítmény orálisan adagolható, és előnyösen egy immunizáló és egy deszenzibilizáló összetevőből áll. A készítmény immunizáló összevetőként az inaktivált Coryne-bacterium acnes-t, deszenzibilázó-10 ként pedig ugyanezen mikroorganizmus anyagcseretermékeit tartalmazza. A készítményt adott esetben adalékanyagokkal, hordozó- és/vagy segédanyagokkal egészítjük ki. Immunizáló anyagként előnyösen a Beck-, 15 Gerreth- és Vogel-törzseket használjuk, mivel ezek kevéssé toxikusak gyenge allergiás tüneteket váltanak ki és jól immunizárnak. A törzseket a müncheni Országos Oltóanyagtermelő Állomáson (Bayerische Landesimpfanstalt, München), a kölni 20 egyetem Higiéniai Intézetében (Hygieneinstituten der Universitäten, Köln) [Beck CA 1/69 (No. 17), Gerrath CA 11/69 (No. 13), Vogel CA 111/69 (No. 19)], a svájci törzsgyűjteményben [International Center for Information on a Distribution 25 of Type Cultures, Lausanne, 19 Ave. Cesar Roux, Beck La 1159, Gerrath La 1162, Vogel La 1166], valamint a washingtoni törzsgyűjteményben (American Type Culture Collection, Washington) a bejelentők nevén letétbe helyeztük. 30 A Corynebacterium acnes morfológiai és rendszertani leírását a „Bergey's Manual of Determinative Bacteriology" VII. kiadásának [Bailliére, Tindall and Cox Ltd., London, (1957)] 595. oldalán találjuk. 35 A Corynebacterium acnes Gram-pozitív mikroorganizmus, tenyészete mozdulatlan pálca alakú sejtekből áll, a sejtek nem savtűrőek. Szaporodása néha egy- vagy kétoldali duzzanatokból indul ki, gyakran granuláció előjelei figyelhetők meg. A 40 Corynebacterium acnes Neisser metilénkék és kristályibolya oldatával festhető. A szemcsék sötét színűre festődnek. A Corynebacterium acnes tenyészetében csoportokban álló sejtek figyelhetők meg, a szélességüknél ötször-hétszer hosszabb pál-45 cikák gyakran V-alakban, hegyes szögben kapcsolódnak. Ez a csoportosulási képesség megnehezíti a tenyészetben levő Corynebacterium acnes sejtek megszámlálását (számolás előtt ultrahangos kezelés szükséges). Mindhárom Corynebacterium törzs mor-50 fológiai képe alapvetően változhat: tiszta tenyészetekben kókusz alakú és pálcika szerű képződmények mellett poláris testecskék is találhatók. Régebbi tenyészetekben a kókusz alakú baktériumhalmaz gyakoribb, mint a pálcika alakú bak-55 térium. A Corynebacterium acnes kultúra tulajdonságai jellemző növekedési sajátosságaiból és fajlagos aglutinációs képessegeiből adódnak. A Coryne-csoport fő képviselői, a diftéria-bak-60 tóriumokkal ellentétben az acne-baktériumok savanyú szérum-agáron, illetve glicerint tartalmazó 6,8-as pH-jú húslevesben növekszenek. Az acne-baktériumok elfolyósítják a zselatint, a diftéria-baktériumokkal ugyanez nem figyelhető meg. Az 65 acne-baktériumok tenyészlevében ezenkívül kataláz