171467. lajstromszámú szabadalom • Úttükörmarógép

3 171467 4 ködtetése. Ez a munkafázis egy kiegészítő lépését képezi az útburkolatok szélesítésének és a technika jelenlegi állása alapján alkalmazása ott indokolt, ahol olyan útszélesítő, illetve korszerűsítő géppark van üzemben, melynek teljesítménye az emberi erővel végzett, úttal kapcsolatos földmunkák telje­sítményét többszörösen meghaladja. Az ilyen fajta munkagépek rendszerint lánchajtású oldalmetsző tárcsákkal vannak ellátva, mely megoldás egyik jellegzetes példáját írja le a 3 711158 sz. USA szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál a lánchajtás egyetlen kiegészítő munkafázist végző gépnél kerül alkal­mazásra, mely gép azonban önmagában úttükör szélesítésre nem elegendő, csak mint leírásunk előző részében említettük, hasznos és célszerű kiegészítő berendezését képezheti bármely útszéle­sítő gépparknak. A fentiekben körvonalazott technológia első fázisát képező úttükörnyitás céljára ez idő szerint nem ismeretes megfelelő célgép. Az úttükörnyitást a munkaerőgondok következtében ma már szinte csak elenyésző hányadban alkalmazott kézi, lapátos módszer mellett univerzális földmunkagépekkel, ezen belül egyrészt a lényegében a földgyaluk csoportjába sorolható ún. „gräder"-ékkel, másrészt az általánosan földmunkákhoz alkalmazott kanalas kotrógépekkel foganatosítják. A gyalulásos módszert alkalmazó „grader"-ek különösen kötött talajban rendkívül nagy teljeát­ményigényűek, a változó szélességű úttükör eseten­ként külön gyaluszerszám alkalmazását teszi szük­ségessé, és különös hátrány, hogy a gyaluszerszám felszakítja a megmunkált felület alját és oldalfalát is, nem ad a betöltendő stabilizált útalap számára mintegy zsaluzatként szolgáló definiált fix oldal­falat. Könnyen belátható, hogy ily módon a stabilizált útalap anyagfelhasználása a fenékfelü­letből és az oldalfalakból is „kiharapott" részek járulékos kitöltésének szüksége miatt szükségtelenül megnövekszik. Hátrányos továbbá, hogy a stabili­zált útalap felvitele előtt általában külön munka­műveletben a megnyitott úttükör alapfelületének tömörítése szükséges. A kanalas kotrók szintén, sőt fokozott mér­tékben rendelkeznek a fenti hiányosságokkal és hátrányokkal, s ugyanakkor a kotróval történő úttükörnyitás teljesítménye különösen alacsony, kézi lapátos utánmunkaigénye rendkívül magas. A közutak korszerűsítésére alkalmazott gépek egyik jellegzetes fejlesztési irányzatát tükrözi az 1 185 907 sz. brit szabadalmi leírásban ismertetett gép. A közutak szélesítésére, de inkább az utak létrehozatalára ilyen jellegű berendezéseket alkal­maznak. E gépek azért alkalmasak inkább új utak létesítésére, mint a már meglevők szélesítésére, mert marószerszámaik a gép nyomvonalával azo­nosan helyezkednek el és az egymástól, ponto­sabban a gép szimmetriatengelyétől jobbra és balra földkiszállítást végző egybekezdésű csavarmenet mentén elhelyezkedő, szakítókörmökként fel­fogható alkatrészek és az azok között úgyszintén egybekezdésű csavarmenetek mentén elrendezett földterelő spirálok a kitermelt földet az út két szélére továbbítják. Belátható, hogy egy ilyen jellegű géppel, meg-5 levő utak szélesítése csak oly módon oldható meg, ha azokon a forgalmat az út teljes szélességében leállítják. Ugyanakkor az egybekezdésű csavarmenet mentén elhelyezkedő szakító- és kihordó szerel­vények viszonylag lassú előrehaladást biztosítanak. 10 Olyan helyeken tehát, ahol az utak korszerű­sítése főként a meglevő úthálózat szélesítése révén történik, és az a követelmény is fennáll, hogy az út legalább egyik oldalán a közlekedés biztosítható 15 legyen, ezen gépi berendezés nem alkalmazható. Fentieken túlmenően az előzőekben ismertetett és azokhoz hasonló gépek alkalmazása esetén kiegészítő gépek beállítása válik szükségessé, mert az eddig ismert és alkalmazott gépek nem bizto-20 sítják azt a határozott árokszélt, amely adott úttükör létrehozatalához, illetve szélesítéséhez szük­séges. Ilyen árokszélmarógépet ismertet a 3 711 158 sz. USA szabadalmi leírás. Itt az erőgéphez lánchajtás 25 útján csatlakozó árokoldalmaró a munkairányra merőleges tengely körül van csapágyazva. A szer­szám célszerűen traktor hajtáshoz illeszthető. Az ily módon előkezelt talajon határozott oldalfallal rendelkező árkok hozhatók létre, hátránya azonban 30 ennek a megoldásnak az, hogy egyrészt külön gépet igényel az adott technológiai lépés, másrészt pedig meglevő útburkolat szélesítésénél az elő­készítő munkálatokhoz az ilyenfajta gép nem vagy csak igen nehézkesen alkalmazható, tekintettel arra, 35 hogy a marótárcsa előtt haladó erőgép alatt a terep nem egyenletes és ez a kialakítandó árkok oldalfalára kedvezőtlenül hat. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy az 40 úttükör nyitásához olyan célgépet hozzunk létre, amely az előzőekben említett hátrányokat kikü­szöböli és jól definiált határoló felületekkel ren­delkező úttükröt hoz létre. Célul tűztük ki továbbá azt, hogy olyan úttükörmarógépet hoz-45 zunk létre, amelynek alkalmazása révén a közúti forgalom a korszerűsítés, szélesítés időtartama alatt legalább részben fenntartható. A kitűzött célt olyan úttükörmarógép létre-50 hozásával érjük el, amely azzal jellemezhető, hogy egy marószerszám a munkairányra merőleges, víz­szintes tengelyen az erőgép nyomvonalához képest külpontosán van elrendezve. A marószerszám külső oldalán az azt hordozó himbakereten terelőlap van 55 rögzítve. A marószerszám a vízszintes tengelyhez mereven rögzített acélhenger külső palástfelületére többekezdésű csavarvonal mentén elhelyezkedő sza­kítókörmöket hordoz. A szakítókörmök között ugyancsak többekezdésű csavarvonal mentén elren-60 dezett fölterelő spirálok vannak elrendezve. A vázkeret és a himbakeret csuklótengelyei és a hajtómű kimenőtengelye egymással koaxiálisán és a marószerszám tengelyével párhuzamosan vannak 65 elrendezve. 2

Next

/
Thumbnails
Contents