171373. lajstromszámú szabadalom • Berendezés darabos vagy szemcsés anyagok adagolására

5 171373 6 üzem közben és a csúszó illeszkedés zavartalansága továbbá bizonyos tömítési cél miatt e felületeket kenni kell, ami légy egyszerűbben az illető felületekben kiképzett kenőhornyok révén biztosítható. 5 : Annak érdekében, hogy az 1 forgórész súlya ne terhelje a 10 alsó vezetőlapot és így a súrlódásból eredő kopás, valamint a hajtáshoz szükséges teljesítményigény kis értékű legyen, a forgórész a vezetőlapoktól függetlenül alá van támasztva. A 10 példakénti kiviteli alaknál a 16 tengelycsap van kiképezve és a tengely vállához a 17 tárcsás csapágy van szerelve. A 17 tárcsás csapágy közvetlenül vagy pl. rugótányér közbeiktatásával a 18 rugóra támaszkodik amely rugónak az előfeszí- 15 tése a 19 állító csavarral változtatható. A 19 állítócsavarral beállítható a 18 rugó előfeszítése úgy, hogy az 1 forgórész egyáltalán nem vagy csak jelentéktelen mértékben terheli a 10 alsó vezetőlapot. 20 Az 1 forgórészben vannak kialakítva a 2 kamrák, amelyek — a forgórészt önmagában szemlélve — alul és felül nyitottak. A példakénti kiviteli alaknál nyolc ilyen 2 kamra van az 1 forgórészben kiképezve. Az 1 forgórész középső 25 agyrészénél a 3 üreg van kiképezve. A forgórész agyrészénél mindkét oldalon bemunkálások vannak, ugyanakkor e bemunkálásokkal szemközt a vezetőlapokban is ilyen bemunkálások vannak készítve. Az említett bemunkálások alkotják a 12 felső 30 gyűjtőteret, illetve a 13 alsó gyűjtőteret. Ezekkel a gyűjtőterekkel kapcsolatban áll a 3 üreg. A 12 felső gyűjtőtérhez a 15 felső csatlakozó csatorna, a 13 alsó gyűjtőtérhez a 14 csatlakozó csatorna tartozik. Az említett csatlakozó csatornához a 35 rajzon nem ábrázolt elszívó szervek vagy töltőszervek csatlakoztathatók. A 9 felső vezetőlaphoz tartozik, célszerűen azzal egy darabot képez, a 28 töltő nyúlvány és ehhez 40 van rögzítve a 25 töltőcső. A 25 töltőcső és 28 töltő nyúlvány között 26 tér van, amelyhez a 27 elszívó csonk csatlakozik. A 10 alsó vezetőlaphoz tartozik a 29 ürítő nyúlvány, amely célszerűen a 10 alsó vezetőlappal 45 egy darabot képez. A 29 ürítő nyúlványnak a forgórész felőli torkolati nyílásával azonos alakú és méretű 11 bemunkálás van a 9 felső vezetőlapnak az ürítőnyílással szemközti részén. 50 Az 1 forgórész külső palástját övezően van elhelyezve a 21 burkolat, amely célszerűen rugalmas lemezből készíthető és a vezetőlapokhoz van rögzítve, ennek megfelelően ez a 21 burkolat üzem közben helytálló. Az 1 forgórész külső 55 palástja és a 21 burkolat között 22 tér van, amelyhez a 23 csatlakozó csonk és a 24 csatlakozó csonk van kapcsolva. Ezekhez a csatlakozó csonkokhoz a rajzon nem ábrázolt elszívó vagy töltő szervek kapcsolhatók. 60 Az egész berendezés rögzítése megoldható a 10 alsó vezetőlaphoz tartozó bordáknak a berendezés kontúrján túlnyúló végei segítségével. A példakénti kivitelnél egymással átellenes négy ilyen bordarész van feltüntetve. 65 A 9 felső vezetőlap áttörésekkel van ellátva és ezekhez az áttörésekhez 31 csőcsonkok tartoznak. Az egymással átellenes 31 csőcsonkok a 32, illetve a 33 kiegyenlítő vezetékekkel vannak összekötve, amely vezetékeket a 2. ábrán csak eredményvonalakkal jelöltünk a rajz világosabbá tétele érdekében. A berendezés használata, illetve működése a következőképpen történik. A berendezés 1 forgórészét a 20 hajtómű révén forgásban tartjuk. A 25 töltőcsövön keresztül az adagolni szándékolt anyagot az éppen a töltőcső alatti 2 kamrába juttatjuk. A példakénti megoldásnál alkalmazható ph csigás adagoló, amivel pontosan beállítható a kamrák térfogatának megfelelő töltési adag, így elkerülhető a túltöltés, aminek következménye az lenne, hogy a forgórésznek a kamrát határoló felső éle mentén a forgórész elfordulása során az adagolt anyag aprítása történne, ami mind a forgórész, mind a vezetőlap, továbbá az adagolt anyag szempontjából is káros lenne. Feltételezve, hogy az adagolás kisebb nyomású térből nagyobb nyomású térbe történik és, hogy az 1 forgórész forgásértelme a 2. ábra szerint az óramutató járásával megegyező, a megtöltött kamra a 28 töltő nyúlvány alól elhaladva lezárt helyzetbe kerül és így halad a 29 ürítő nyúlvány felé. E haladása közben eléri az első 31 csöcsonkhoz tartozó áttörést és így a vele szemben levő, a nagyobb nyomású hely felől jövő kamrából az abban levő túlnyomásos közeg részben átáramlik a 33 kiegyenlítő vezetéken mindaddig, amíg a szóban forgó két kamrában nyomáskiegyenlítődés áll be„ Ily módon az éppen megtöltött kamra nyomása megemelkedik, ugyanakkor a vele szemben levő üres kamrában levő nyomás lecsökken. A töltött kamra tovább haladva eléri a következő 31 csőcsonkhoz tartozó áttörést és most a 32 kiegyenlítő vezetéken át történik nyomáskiegyenlítődés a szemközti kamrával. Ez ugyanúgy folyik le mint a korábbi esetben, csak magasabb nyomásszinten. Amikor a kiszemelt kamra a 29 ürítő nyúlvány fölé ér, gyakorlatilag azonos a benne levő nyomás a 29 ürítő nyúlvánnyal összekapcsolt tér nyomásával. A kamrában levő anyag gravitációs módon hullik a 29 ürítő nyúlványba, illetve azon keresztül a kívánt helyre jut. Az 1 forgórész forgása közben, amikor az éppen ürítés közbeni kamra a vezetőlapok által részben fedett helyzetben van, a 11 bemunkálás révén a forgórész alsó és felső felületrészére ugyanaz a nyomás hat, ezért a forgórész megfeszülése, vagy a csapágyak káros terhelése nem következik be„ Az üres kamrák tovább haladva a forgórész forgása során elérik a 31 csőcsonkokhoz tartozó áttöréseket és a bennük levő nyomás a 32 kiegyenlítő vezetéken majd a 33 kiegyenlítő vezetéken keresztül mintegy átvándorolt a mindenkor szemközti kamrákba. Amikor egy üres kamra a 28 töltő nyúlvány alá ér, a benne levő nyomás gyakorlatilag megfelel az itt uralkodó nyomásnak és így nem áll elő az a helyzet, hogy a kamra 3