171305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás MgO hidratálására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. I. 02. Közzététel napja: 1977. VII. 28. Megjelent: 1978. VI. 30. (MA—2633) 171305 Nemzetközi osztályozás: C 01 F 5/00 Feltalálók: CSER Arisztid oki. vegyészmérnök, 34%, RUMPLER György oki. vegyészmérnök, 33%, Dr. TERÉNYI Gyula kandidátus, oki. vegyészmérnök, 33%, Budapest Tulajdonos: Magnezitipari Művek, Budapest Eljárás MgO hidratálására •A találmány tárgya eljárás Mg (OH) 2 előállítására legalább 20% MgO-t tartalmazó égetett termékből, például félig égetett dolomitból, továbbá erősen szennyezett természetes magnezit kőzetből. A találmány szempontjából továbbá minden olyan kiindu- 5 lási anyag alkalmazható, amelyben a MgO Mg(OH)2 -á alakítható. Az ipari és mezőgazdasági célokra szánt MgO előállítása természetes nyersanyagból, például magnezitből kalcinálással és zsugorítással történik. 10 A természetes kőzet sok szennyeződést tartalmaz, mely a belőle készült termék felhasználását korlátozza. Az ún. szintetikus MgO előállításával lehet a nagyobb tisztaságra vonatkozó igényeket kielégíteni. 15 A szintetikus MgO-t ismert módon nagyüzemileg a tengervízben levő sókból nyerik ki. Az eljáráshoz égetett és oltott dolomitot vagy meszet használnak fel. A kicsapott Mg(OH)2-t, mely vízben oldhatatlan, besűrítik és MgO-á dolgozzák fel. 20 Régóta ismeretes, hogy a dolomitból a Mg-tartalom szelektíven kioldható Mg (HCOa)2 formájában. A művelet során a dolomitot kalcinálják, oltják, majd C02-vel kezelik (lásd a 738 202 számú francia 25 szabadalmi leírást). A dolomitban vagy dolomitos magnezitben levő MgO kioldása C02-gázzal jó hatásfok és kis reakcióhő mellett csak akkor hajtható végre, ha az égetett anyagban levő MgO Mg(OH)2-á alakul át. 30 Az oltást sok vízzel oltódobban a szokásos módon végrehajtva a Mg(OH)2-ot eredményező reakció nem indul meg csak hosszabb reakcióidő után vagy 100 °C hőmérsékletű víz felhasználása esetén. E probléma úgy is kiküszöbölhető, ha a hidrátálást körülbelül 200-230 °C közötti hőmérsékleten és körülbelül 10 atm nyomáson hajtják végre. Az oltáshoz alkalmazott készülékek azonban szakaszosan működnek; kezelésük bonyolult, üzemeltetésük magas hőmérsékleten történik. (Helan B.-Klement K.: A mész és felhasználása, 1962, 155-160. old.) Fokozódik a nehézség, ha félig égetett dolomittal vagy olyan keverékekkel dolgoznak, amelyben MgÖ mellett nagy mennyiségű oltásra közömbös anyag, például CaC03 SÍO2 AI2O3, Fe2Ű3 van, vagy a dolomit ezek, keverékét tartalmazza. Abban az esetben, ha a dolomit MgO-tartalma 20%, a szokásos oltóberendezésben a hidratáció, különösen, ha sok vizet tartalmaz a zagy, nem bonyolítható le. Ebben az esetben az utólagos őrlés sem segít. A hidratáció csupán akkor játszódik le, ha az oltásnál hőkezelést alkalmaznak, például gőz felhasználásával. A találmány célja viszonylag kis hőmérsékleten végrehajtható folyamatos eljárás kifejlesztése Mg (OH) 2 előállítására. A találmány feladata legalább 20% MgO-t tartalmazó égetett termékből, például félig égetett dolomitból, továbbá MgO-tartalmú kausztikussá égetett természetes magnezit kőzetből a MgO hidratálására eljárás kidolgozása. 171305 1
