171214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illékony és kevésbé illékony komponenseket tartalmazó folyadékok kezelésére, főleg sós víz tisztítására

9 171214 10 sonlóképpen alkalmazható az atmoszferikusnál nagyobb nyomás ott, ahol ennek a hatásai a 18 gyűrűs térben vagy a 44 kondenzátorban, vagy a rendszer bármely más részén a kondenzálásnak vagy más kívánt eredménynek kedveznek. Ami a 12 kamrába belépő vivőgáz és folyadék áramlási sebességeit illeti, ezek részben függnek a belépő, de főleg a-távozó folyadék és vivőgáz megfelelő hőmérsékleteitől. Ahol a távozó vagy koncentrált folyadék hőmérséklete viszonylag magas, ott a gáz mennyisége csökkenthető, mivel a vivőgáz gőzfelvevő kapacitása a gáz hőmérsékletének növekedésével általában nagy mértékben növekszik és kívánatos, hogy a gáz hőmérséklete lényegileg a folyadék hőmérsékletének szintjéig növekedjék. Másrészt, ahol a távozó folyadék hőmérséklete viszonylag'alacsony, ott a gáz áramlása nő, mivel a gőzfelvevő kapacitása a térfogategységre a hőmérséklet csökkenésével csökken. Az üzemi körülményeket tekintve, ahol a belépő folyadék magasabb hőmérsékletű, ott a viszonylag hideg gáz nagyobb mennyiségei fokozhatják a hűtőhatást, amit az la. ábra „b" görbéje szemléltet. Az anyagoknak, amelyekből az 1. ábrán és a további ábrákon látható berendezések szerkeszthetők, elég erősnek kell lenriiök, hogy a választott nyomásnak ellenálljanak, mivel a találmány szerinti eljárás vákuumban, nyomáson és atmoszferikus körülmények között is lefolytatható. Ha atmoszferikus körülmények között dolgozunk, akkor általában a rendszerben könnyűsúlyú vagy vékony szerkezeti elemek alkalmazhatók. Ezeknek az elemeknek csupán összeférhetőnek kell lenniök a rendszerbe bevitt anyagokkal és meg kell felelniök az üzemi hőmérsékleteknek. Ha tengervizet vagy más sós vizet párologtatunk el, úgy erre a célra jól alkalmazhatók a könnyűsúlyú alumínium vagy műanyag, vagy az ezekből összetett elemek. A szerkezeti anyagok fajsúlyara és tehefbíróképességére a 3. és 4. ábrákon látható elrendezés-típusokkal kapcsolatban még ki fogunk térni. A találmány szerinti eljárást eddig a legegyszerűbb és könnyen érthető, az 1. és 2. ábra szerinti elrendezésben ismertettük. Vannak azonban más elrendezések is, amelyek a találmány szerinti eljárás hatásosságát és gazdaságos kivitelezését javítják. Hivatkozunk itt a 3. ábrára, ahol a rendszer a 110 edényben van elhelyezve, amely rendszerint szögletes kiképzésű és több kamrát • tartalmaz váltakozva, amelyek az általában párhuzamos 111 lemezekkel vannak elválasztva. Alii lemezek 'teret képeznék a 112 töltött elpárologtató kamrák és az ezekkel váltakozva helyet foglaló 118 kondenzáló kamrák részére, így több elpárologtató és kondenzáló kamra van felváltva hőcserés kapcsolásban elhelyezve. A 112 elpárologtató kamrák funkciója megfelel az 1. ábrán látható 12 kamra vagy oszlop funkciójának és a 118 kondenzáló kamrák funkciója megfelel az 1. ábra 18 gyűrűs tere funkciójának. A 3. ábra szerint a folyadék a 122 vezetéken lép be és a 110 edény felső részén a 123 elosztólemez osztja el. A gáz a 124 vezetéken lép be és a folyadékáramokhoz csatlakozva a 114 töltettel (vagy más mégfelelő eszközzel, ami a folyadékban a leszálló film tartását megkönnyíti) töltött 112 elpárologtató kamrákban száll lefelé. A folyadék és gáz a 112 elpárologtató kamrákban lefelé haladnak és a 102 el nem párolgott folyadék-áramokat és a 103 gőzöket vivő gázáramokat képezik. Ezek az áramok a 112 elpárologtató és 118kondenzáló kamrák alatt levő 104elválasztókamrába jutnak. A 4. ábrán látható, hogy az el nem párolgott folyadék függőlegesen lecsepegve elkülönült a 103 gőzöket vivő gázáramoktól, amelyek lényegileg vízszintesen haladnak a 104 kamrában. A 103 gőzöket vivő gázáramok a 105 5 kitérőkamrán haladnak felfelé és a 118 kondenzálókamrákba jutnak, amelyeken át az áramok felfelé haladnak és hőt adnak át a 111 lemezeknek, amelyek az egyes 118 kamrákat a mellettük levő 112 elpárologtató kamráktól elválasztják. így a gőz a 118 kondenzáló 10 kamrákban felfelé haladva hőt ad át a 112 kamrákban lefelé haladó folyadék-gáz filmeknek és áramoknak, ezekkel hőcsere következik be és a gőzök a 118 kamrákban kondenzálnak, mimellett a 112 kamrák lefelé haladó tartalma ennek megfelelően felmelegszik. A nem kon-15 denzált gőz és a vivőgáz a 118 kamrákat a 145 vezetékeken hagyja el, amelyek az 1. ábra szerinti 44 kondenzátorhoz hasonló további kondenzáló eszközökkel lehetnek összekapcsolva (az ábrán nem látható). A 4. ábra szerint a 118 kondenzáló kamrák legalsó részeibe a 126 20 gőzvezetéken gőzt vezetünk be. Ez a gőz szolgál a 112 elpárologtató kamrák legalsó részeinek fűtésére, s ez biztosítja a szükséges hőt, ami a 112 kamrákban a megkívánt, lefelé növekvő hőmérsékletgrádiens beállását megkönnyíti. A 105 kitérő célja, hogy megakadályozza 25 a 103 gőzöket vivő gázáramok és a 126 vezetéken belépő gőz azonnali keveredését. így megakadályozzuk, hogy a gőz lehűljön, s a 112 elpárologtató kamrák alsó részein a maximális melegítést elősegítjük. A 106 lemez válaszfalat képez, amely megakadályozza, hogy a 103 gőzöket 30 vivő gázáramok a 126 vezetéken belépő gőzzel azonnal érintkezésbejussanak. A 111 lemezeken a 118 kondenzáló kamrákban képződött kondenzátum a 132 medencében gyűlik össze és a 134 vezetéken távozik. A 3. és 4. ábrákon látható elrendezés előnye, hogy több kamra van 35 jelen, amelyek funkciója az 1. ábra szerinti 12 kamra és 18 gyűrűs tér funkciójához hasonló, és a kamrák könynyen és gazdaságosan megszerkeszthető kivitelűek. A szomszédos 111 lemezek közötti távolság általában körülbelül 6,2—25,4 vagy 50,8 mm, vagy ennél egy kissé 40 nagyobb. A lemezek elég vékonyak lehetnek, csupán elég erősnek kell lenniök ahhoz, hogy a 112 kamrákban a 114 töltetet tartsák. A töltet tartása javítható a 119 alátétekkel, amelyek a 118 kondenzáló kamrákban vannak elhelyezve és a 111 lemezeket a töltet tartásában szerke-45 zetileg segítik. így csupán a legkülső falakat kell viszonylag erős és vastagabb anyagokból előállítani, hogy az egység szerkezeti integritását biztosítsuk és az ellenálljon azoknak az erőhatásoknak, amelyeket az atmoszferikus és az üzemi nyomás közötti különbségek idéz-50 nek elő. Ha szükséges, a 118 kamra fenekén a fűtőrész a 121 záróelemmel elzárható, s így a 170 zárt kamra jön létre, amely a 2. ábra 70 kamrájához hasonló és a 134 vezeték a fűtőközeg eltávolítására szolgálhat, ami maga is 55 kondenzátum lehet, ha a fűtéshez gőzt használtunk. Ebben az esetben a kondenzált termék eltávolítását segítő eszközök, amelyek a 2. ábra 76 válaszfalához és 78 vezetékéhez hasonlóak, a 118 kondenzáló kamrákban képződött kondenzált termék elkülönítését megkönnyí-60 tik. így a 178 kondenzátumkivezetőn távozhat a 171 kondenzátum, amely a 106 válaszfalnak a 121 záróelem fölé való kinyúlása következtében a 121 záróelemen visszamaradt. Az alkalmazott töltet (lásd: ábrák) bármely típusú 65 töltet lehet, amit töltött oszlopoknál általában használ-5