171157. lajstromszámú szabadalom • Eljrásá pirimido[4,5-b]kinolin-4-(3H)-on-2-karbonsav-származékok előállítására

7 171157 8 Az előnyös oldószereket kísérleti úton határoz­zuk meg. Ha az A-Z vegyületként dialkiloxalátot használunk, úgy előnyös oldószerként ugyanazt, azaz fölös mennyiségű dialkiloxalátot használunk, ugyanis ez oldja a reagáló vegyületeket és lehetővé teszi a melléktermékként keletkező alkohol és víz egyszerű eltávolítását. Bár a reakcióhőmérséklet nem lényeges, a reakciót általában mégis magasabb hőmérsékleten végezzük, mert így könnyebb eltá­volítani az alkoholt és a vizet. Ha dialkiloxalátot használunk oldószerként, az elegy hőmérsékletét 150C° és 185 C° közötti értékre állítjuk be. Reak­cióképesebb oxálsav-származék (A—Z), például etil-oxalilklorid használata esetén alacsonyabb hő­mérsékleten végezhetjük a reakciót. Egy végső fú­ziós vagy forralási szakasz esetenként előnyösen befolyásolja a hatékony ciklizációt és az előállítani kívánt pirimido[4,5-b]kinolin-4(3H)-on-2-karbonsav­-származék kitermelését. Kismennyiségű bázis, pél­dául nátriumhidrid vagy egy alkálifém-alkoxid hoz­záadása a reakcióelegyhez esetenként elősegíti a ciklizációt. Ha A-Z általános képletű vegyületként egy oxálsav-félalkilészter monosavhalogenidjét használ­juk, a melléktermékként keletkező sav semlegesí­tésére egy savakceptort, azaz egy szerves vagy szervetlen bázist, például trietilamint, piridint, nát­rium-metoxidot, nátriumhidroxidot adunk a reak­cióelegyhez. Az I általános képletű 5-szubsztituált vegyü­leteket szintén a megfelelő 4-szubsztituált-2-amino­kinolin-3-karbonsavamid-származékból állítjuk elő, amely utóbbiakat viszont malonsavnitril és a meg­felelő R'-(2-aminofenil)-keton, például 2-amino­benzofenon (R1 fenilcsoport) vagy aminoaceto­fenon (R1 metilcsoport) reagáltatásával készítünk el, A kapott 2-amino-3-ciano-4-szubsztituált-kinolint ezután 95%-os kénsavban, melegítés közben hidroli­zálva a megfelelő 4-szubsztituált-2-amino-kinolin-3--karbonsavamiddá alakítjuk és ezt vizes extrakcióval elkülönítjük. Az eljárásra vonatkozóan lásd Cam­paigne és munkatársai: J. Hetero. Chem, 8, 111-120 (1971). Az olyan I általános képletű vegyületek előállí­tására, ahol az általános képletekben R2, R 3 , R 4 és R5 közül egy vagy kettő metilszulfinilcsoport, a találmány szerint úgy járunk el, hogy a megfelelő metiltio-származékot az irodalomból ismert körül­mények között egy megfelelő oxidálószerrel, pél­dául hidrogénperoxiddal vagy egy persavval, például m-klórperbenzoesawal oxidáljuk. A metiltio-származékok előállítására viszont oly módon járunk el, hogy a megfelelő II általános képletű klór-származékot, azaz egy a-ciano-0-(2-nit­ro-klórfenil)-akrilamidot nátrium-metilmerkaptiddal reagáltatjuk. Ezen eljárás változatai az irodalomban jól ismertek. A II általános képletű metiltioéter például a metilmerkaptid-só in situ előállításával készíthető el, A találmány szerinti eljárással előállított vegyü­leteket és ezek gyógyászati szempontból elfogad­ható kationos sóit az emlősök allergiás szimpto­máinak és reakcióinak gátlására (profüaktikus és te­rápiás kezeléssel) használjuk, és vagy mint egyedüli terápiás vegyületként, vagy több terápiás vegyület­tel, például teofilinnel vagy szimpatomimetikus aminokkal együtt adagolhatjuk őket. Adagolhatjuk őket egymagukban is, általában azonban gyógyá­szati szempontból elfogadható vivőanyagokkal 5 együtt juttatjuk őket a szervezetbe, a vivőanyagot az adagolás módja és az elfogadott gyógyszerészeti gyakorlat szerint választjuk ki. A találmány szerinti eljárással előállított vegyü­lő leteket például különböző, gyógyászati szempont­ból elfogadható, semleges vivőanyagokkal keverve tablettaként, kapszulaként, szögletes pasztillaként, pirulaként, cukorral bevont készítményként, por­ként, aeroszolként, vizes szuszpenzióként vagy oi­ls datként, injektálható oldatként, elixírként, szirup­ként stb. adagolhatjuk. Vivőanyagként például szi­lárd hígítókat vagy töltőanyagokat, steril vizes ol­datokat vagy különböző nem toxikus szerves oldó­szereket használunk. Ezenfelül, a találmány szerinti 20 eljárással előállított, orálisan adagolható gyógysze­részeti készítményeket az erre a célra általánosan használt vegyületekkel édesíthetjük és ízesíthet­jük is. A használt vivőanyag milyensége és aránya a 25 hatóanyaghoz attól függ, hogy a terápiás vegyü­letek hogyan oldódnak és milyen kémiai tulajdon­ságokkal rendelkeznek, függ továbbá az adagolás módjától és a gyógyszerészeti gyakorlattól. Ha a találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket 30 például orálisan, tablettaként adagoljuk, excipiens­ként például laktózt, nátriumcitrátot, kalcium­karbonátot vagy dikalciumfoszfátot használunk. Az orálisan adagolható tabletták előállítására használ­hatunk különböző hígítókat, például keményítőt, 35 algininsavakat vagy különböző szilikát-komplexeket és kenőanyagokat, például magnéziumsztearátot, nátrium-laurilszulfátot vagy talkumot is, Az orá­lisan adagolható kapszulák előállításakor gyógyá­szati szempontból elfogadható vivőanyagként elő-40 nyösen például laktózt vagy nagy molekulasúlyú polietilén-glikolokat használhatunk. Abban az eset­ben, ha orális adagolásra vizes szuszpenziót készí­tünk, a találmány szerinti eljárással előállított ve­gyületeket emulgeáló vagy a szuszpendálást elő-45 segítő vegyületeket keverhetjük. Hígítóanyagként többek között használhatunk például etanolt, pro­pilén-glikolt, glicerint vagy kloroformot, vagy ezek elegyét. Parenterális adagolásra és inhalálásra a találmány 50 szerinti eljárással előállított vegyületeket szezám­olajban vagy mogyoróolajban oldjuk vagy szuszpen­dáljuk, vagy vizes propilén-glikolban oldjuk, de előállíthatjuk az ismertetett, vízben oldódó, gyó­gyászati szempontból elfogadható sók steril vizes 55 oldatát ist Ezen különleges oldatokat elsősorban intra­muszkuláris és szubkután adagolható injekciók ké­szítésére használjuk. A vizes oldatokat, köztük azo-60 kat is, amelyeket a sók tiszta desztillált vízben való feloldásával készítettünk, intravénás injekciók készítésére is használhatjuk, feltéve ha az oldatok pH-ját előzőleg a megfelelő értékre állítjuk be. Ezen oldatokat ha szükséges pufferolnunk is kell, 65 és a folyékony halmazállapotú hígítóanyaghoz az 4

Next

/
Thumbnails
Contents