171150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vindadifformin és származékainak előállítására
5 171150 6 15-30 C°-on állni hagyunk. A fenti idő elteltével a metilénkloridos oldatot vízzel mossuk, megszárítjuk és szárazra pároljuk. Ilyen módon 20 g (IV) általános képletű terméket kapunk (R = C2H 5 ). 5 3. példa (IV) általános képletű gyűrűs iminoéter (R = CH3) 10 14 g (III) képletű vegyületet (1. példa szerinti főfrakciót) a 2. példában megadott módon trimetiloxónium-fluorboráttal reagáltatunk. A reakcióelegyböl 13,5 g (IV) általános képletű 15 gyűrűs iminoéter (R = CH3) különíthető el. Az áttetsző amorf termék a vékonyrétegkromatográfiás elemzés szerint homogén. Ultraibolya színkép maximumok (nm): 220, 260, 269 (inflexió), 20 285 (inflexió) Infravörös színkép maximumok (CHC13 , cm"1 ): 1640, 1710 Tömegspektrum M+ : 384 25 Elemzés a C22H28O4N2 képlet alapján: számított: C =68,72%. H = 7,34%, N = 7,28%. talált: C =68,74%, H = 7,39%, 30 N = 7,25%, 4. példa 35 3-Oxo-vinkadifformin [(V) képletű vegyület] 24 g (IV) általános képletű gyűrűs iminoétert (R = CH3) feloldunk 100 ml dimetilszulfoxidban, 40 majd az oldathoz hozzáadunk 30 g 70%-os parafinolajos nátriumhidrid-szuszpenziót és az elegyet 2 órán keresztül nitrogén atmoszférában 100 C°-on melegítjük. 45 Ezután az elegyet vízzel hígítjuk és metilénkloriddal extraháljuk. Az extraktum bepárlásával 18 g amorf maradékot kaphatunk. A párlási maradék benzolos oldatát szilikagéloszlopon kromatografálva és eluálőszerként benzolt használva 12 g (V) 50 képletű amorf 3-oxo-vinkadifformint különíthetünk el. Racém terméket kapunk. Ultraibolya színkép maximumok (nm): 220. 298. 330 55 Infravörös színkép maximumok (CHC13 , cm'1 ): 1610, 1650 Tömegspektrum M+ : 352 Elemzés a C2iH24 N 2 képlet alapján: 60 számított: C =71,56%, H = 6,86%, N = 7,94%, talált: C =71,51%, H =6,84%, N = 7,90%. 65 5. példa 3-Tio-vinkadifformin [(VI) képletű vegyület] 34 g 3-oxo-vinkadifformint [(V) képletű vegyületet] feloldunk 500 ml tetrahidrofuránban, az oldathoz hozzáadunk 34 g foszforpentaszulfidot és az elegyet 4 órán keresztül 16-30 C°-on keverjük. Az elegyet vízzel hígítva és metilénkloriddal extrahálva 28 g racém-3-tio-vinkadifformin [(VI) képletű termék] különíthető el. Ultraibolya színkép maximumok (nm): 223, 273, 295 (inflexió), 328 Infravörös színkép maximumok (CHC13 , cm"1 ): 1605, 1680 Tömegspektrum M+ : 368 Elemzés a C21H24O2N2S képlet alapján: számított: C =68,44%, H =6,56%, N = 7,60%, talált: C =68,49%, H =6,61%, N = 7,58%. 6. példa Vinkadifformin [(IX) képletű vegyület] 28 g (VI) képletű 3-tio-vinkadifformint feloldunk 500 ml tetrahidrofuránban, hozzáadunk 200 g Raney-nikkelt, majd az oldatot nitrogén atmoszférában 18 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az elegyet szűrjük, a szűrletet vízzel hígítjuk, nátriumkarbonáttal meglúgosítjuk, végül metilén-kloriddal extraháljuk. Az extraktumból 22 g vinkadifformint [(IX) általános képletű vegyületet] különíthetünk el. A termék benzolos oldatát szilikagél-oszlopon kromatografálva és benzollal eluálva az autentikus mintával azonos (±) vinkadifformint kapunk. Hozam: 20,3 g (78%). 7. példa 3-Oxo-1,2-didehidro-aspidospermidin [(VII) képletű vegyület] a) 1 g (V) képletű 3-oxo-vinkadifformint feloldunk 10 ml tömény sósavban, majd az oldatot 3 órán keresztül nitrogén áramban 100C°-on melegítjük. A reakcióelegyet ezután vízzel hígítjuk, meglúgosítjuk, és metilénkloriddal extraháljuk. Az extraktumból 0,8 g racém 3-oxo-l,2-didehidro-aspidospermidint [(VII) képletű vegyületet] különíthetünk el. Ultraibolya színkép maximumok (nm): 221, 268 Infravörös színkép maximumok (CHC13 , cm"1 ): 1650, 1670 Tömegspektrum M+ : 294 3
