171110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás scabies gyógyitására alkalmas plasztikus gél készítésére

3 171110 4 - megfelelő stabilitással rendelkezzék, hogy a nagyüzemi gyártás és a forgalmazás biztosítható legyen. A találmányunk szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy egy ezideig antiscabietikumként nem alkalma­zott peszticid hatóanyagot, a klórfenamidint, adjuvánsok segítségével alacsony koncentrációban plasztikus gél formájú készítménnyé dolgozzuk fel. E célt úgy értük el, hogy a hatóanyagot melegítés közben koleszterinben, koleszterin-észter­ben, vagy tisztított gyapjúzsírban oldottunk fel, és az így kapott oldatot melegen emulgeáltattuk metilszalicilátot tartalmazó polietilénglikol-keverék­ben. Az emulziót keverés közben hűlni hagytuk. Az így kapott antiscabietikus kenőcs jól kielégíti az előzőekben felsorolt követelményeket. Találmányunk elsősorban azon a felismerésen alapszik, hogy egyrészt a jó akaricid sajátságokkal rendelkező klórfenamidin [NM2-metil-4-klór-fenil)­-NN-dimetil-formamidin] ovocid hatását a kolesz­terin és a koleszterin-észterek jól szinergizálják, másrészt ezekben az anyagokban feloldva a klórfenamidint. magasabb hőmérsékleten (90-150 C°) polietilén-glikolokkal olyan emulziót készíthetünk, amely lehűtve megfelelő minőségű kenőcsöt ad. A klórfenamidin hatóanyagként - a rendelke­zésre álló peszticid hatóanyagok közül - főleg azért a legalkalmasabb, mert kiemelkedő akaricid sajátossága mellett toxícitási jellemzői, különösen a dermális toxicitása nagyon kedvező. A gyártó cég körültekintően dokumentált adatai szerint a klórfenamidin LD 50 értéke patkányokon orális bejuttatás esetén ugyan 250 mg/tskg. dermá­lisan viszont 4000 mg/tskg, nyulakon a dermális LD 50 érték már nagyobb, mint 4000 mg/tskg. Bőrizgató hatás sem volt kimutatható. Ezen toxikológiai adatok a tömény hatóanyagra vonat­koznak [CIBA-Department Agrochemie Mai, (1969)]. A hatóanyag kedvező toxicitási adatai ellenére kívánatosnak látszott olyan adjuváns keresése, amely a parazitaölő hatást fokozza, így az alkalmazandó koncentráció tovább csökkenthetőc Mivel elsősorban az ovicid hatás megjavítása volt fontos, ezért kísérleteinket úgy végeztük, hogy tesztorganizmusként Pediculus humánus v. vesti­menti serkeit használva, klórfenamidin és külön­böző, fiziológiailag közömbös anyagok keverékével exponáltuk a serkéket, majd inkubálás után a mortalitást meghatároztuk. 3 napos serkékből 50-50 darabot különböző koncentrációjú chlorfenamidint és chlorfenamidint plusz különböző adjuvánsokat tartalmazó vizes emulziókban áztattunk 10 percig. Áztatás után az emulziókat a serkékről vízzel eltávolítottuk, majd leöblítettük a serkéket, s ezt követően 8 napon keresztül 37 C° hőmérsékletű termosztátban inku­báltuk. Az inkubálási idő után értékeltük az elpusztult serkék számát. Nagyszámú vegyület kipróbálása után azt találtuk, hogy a szteránvázas alkoholok, különösen a koleszterin és az izokoleszterin (valamint ezek észterei) előnyösen potenciálják a chlorfenamidin akaricid hatását. Valószínűleg, a méreganyag fel­szívódásának a parazita szervezetbe való elősegíté­sével 30-40%-kal csökkentik az LC50 értéket. Ennek illusztrálására az alábbi táblázatban 5 feltüntetjük különböző chlorfenamidinkoncentrá­ciók parazitaölő hatását, koleszterin nélkül és különböző arányban adagolt koleszterin jelenlé­tében. A koleszterin mennyiséget a chlorfenami-10 din : koleszterin súlyviszonyában adtuk meg. A keverékek ovicid hatását az elpusztult serkék száma jellemzi. § c c >*> Elpusztult serkék száma chlorfenamidin : koleszterin -arái o £ 1 :2 1 :10 1 :20 1 :5 0,007 0 0 5 1 11 0,015 2 2 21 42 12 0,03 12 38 48 45 49 0,06 47 45 50 50 50 0,125 50 50 50 50 50 Vizsgálataink azt mutatták, hogy a koleszterin — amennyiben klórfenamidinhoz viszonyított rész-35 aránya meghaladja az 1:1, előnyösen az 1:2 arányt (klórfenamidin : koleszterin) - a klórfen­amidin ovicid hatását jól potenciálja. Ugyanezt tapasztaltuk különböző koleszterin-észterekkel vég­zett vizsgálataink, is. E kísérleteinkhez koleszterin-40 -acetátot, -propionátot, • -butirátot, -valeratátot. -kaprőátof, -palmitátot, és -sztearátot használtunk. Az acetátot és a propionátot a megfelelő savanhidrid és koleszterin reakciójával, a többi észtert S^ell R. et al.: J. Biol. Chem, 212. 141. 45 (r955>*^Serint állítottuk elő. Preparátumainkat átkristályosítással (3-5 átkristályosítás) addig tisz­títottuk, amíg digitoninos próbák alapján a szabad koleszterin-mennyiség biztosan kizárható volt. A későbbiek során felmerült a kérdés, hogy 50 azok a természetes lipoid anyagok, amelyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak koleszterint, vagy koleszterin-észtert, felhasználhatók-e klór­fenamidin mellett az ovicid hatás elősegítésére a tiszta észterpreparátumok helyett? Gyakorlati 55 szempontból itt elsősorban a tisztított gyapjúzsír, az adeps lanae jött szóba, amely túlnyomórészt koleszterin-észterekből áll, s mint kenőcsök vízfel­vevő képességét biztosító segédanyag, a gyógysze­részeiben általánosan használatos [IssekutzB.: 60 Gyógyszereink 787. (1975), Römp: Vegyészeti lexikon II. 469. (1960) Budapest]. Megállapítottuk, hogy az adeps lanae is, - összetételének megfe­lelően — hasonlóan viselkedik a tisztított kolesz­terin-észterekhez, fokozza a klórfenamidin peteölő 65 hatását. 2

Next

/
Thumbnails
Contents