171100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszforotioátok előállítására

171100 fenti körülmények között a reakció rendszerint legföljebb 8 órát vesz igénybe, az átalakulás általában 0,25-5 óra alatt teljessé válik. Folyékony reakcióközegként például szénhid­rogén-típusú oldószereket (így benzolt, toluolt, xilolt vagy ciklohexánt), klórozott szénhidrogé­neket (így metilénkloridot, kloroformot, széntetra­kloridot, tetraklóretilént stb.) vagy hasonló oldó­szereket alkalmazhatunk. Az eljárást vízből és valamely vízzel nem elegyedő szerves oldószerből (például a korábban említett szénhidrogén- vagy klórozott szénhidrogén-típusú oldószerekből) kiala­kított kétfázisú rendszerben is végrehajthatjuk. Reakcióközegként igen előnyösen alkalmazhatunk vízből és metilénkloridból álló kétfázisú rendszert, vagy metilénkloridot. A reakciót lúgos közegben hajtjuk végre. A megfelelő kémhatást például alkálifémhidroxidok (így nátriumhidroxid), egyéb bázisok vagy puffer­-elegyek beadagolásával biztosíthatjuk. Egy előnyös módszer szerint a reakciót keverés közben hajtjuk végre. A reakcióelegy keverésére elsősorban akkor van szükség, ha a reakciót kétfázisú rendszerben (például víz és metilénklorid keverékében) hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 10 15 20 25 1-4. példa 9,5 g (0,05 mól) O,0-dietil-foszforokloridotioátot metilénklorid és víz keverékében 12,0 g (0,05 mól) nátrium-3,5,6-triklór-2-piridináttal reagáltatunk. A reakcióelegyhez katalizátorként 3 mól% benzil-tri­metil-ammónium-kloridot, továbbá l-2mól% 1-aza­-biciklo[2,2,2]oktánt adunk. Három további kísér­letsorozatban a korábbiakban ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy tercier amin-típusú katalizátorként trimetilamint, N-metil­-pirrolidint, illetve 4-(N,N-dimetilamino)-piridint használunk fel, A reakciót minden esetben az elegy forralása közben hajtjuk végre. A fenti módon 1—2 órás reakcióidő alatt 90%-osnál nagyobb hozammal kapjuk az 0,0-dietil­-0-(3,5,6-triklór-2-piridil)-foszforotioátot. A termék elkülönítése során a vizes fázist eltávolítjuk, a szerves fázist vízzel háromszor mossuk, majd frakcionált desztillációval oldószermentesítjük. 5-14. példa Az 1-4. példában leírt módon járunk el, azzá a különbséggel, hogy a 3. táblázatban felsorolt katalizátor-kombinációkat használjuk fel. A reak­cióidőt és az elért hozamot ugyancsak a 3. táblázatban közöljük. 30 3. táblázat Példa száma Kvaterner só típus mól% Aminvegyület típus mól % Reakció­idő óra Hozam % 5. benzil-trietil-ammónium-klorid 1 4-pikolin 2 3 88,6 6. benzil-trietil-ammónium-klorid 2 kinuklidin 2 1,1 94,6 7. benzil-trietil-ammónium-klorid 10 N,N-dimetil-anilin 10 9,5 90,2 8. benzil-trietil-ammónium-klorid 10 N-metil-morfolin 10 9,0 90.8 9. benzil-t rietil-ammó nium-klorid 10 tetrametil-etiléndiamin 10 3,3 91,0 10« benzil-trietil-ammónium-klorid 10 benzil-dietil-amin 10 7,0 69,2 11. benzil-trietil-ammónium-klorid 10 4-(dimetilamino)-piridin 10 1,0 89,2 12. benzil-trietil-ammónium-klorid 10 trimetilamin 10 1.0 94,6 13. benzil-trietil-ammónium-klorid 1 trimetilamin 1 5,5 90,2 14. tetrabutil-ammónium-bromid 10 4-( dimetilamino)-piridin 10 0,7 99,7 15. példa nátrium-3,5,6-triklór-2-pii ridinátot mérünk be. Az Keverővel, visszafolyató hűtővel és adagoló tölcsérrel ellátott, háromnyakú gömblombikba 30 ml metilénkloridot, 74 ml vizet, 3,3 g nátrium­kloridot, 0,38 g nátriumhidroxidot, 0,7 g bórsavat, 0,13 g (0,56 mmól) benzil-trietil-ammónium-klori­dot, 0,05 g (0,56 mmól)-1-metil-imidazolt és 12,5 g elegyet keverés közben 35 C°-ra melegítjük, majd 60 az elegybe 1 perc alatt 9,03 g (56,3 mmól) 0,0-dimetil-foszforokloridotioátot adagolunk, és a rendszert forráspontjáig (42 C°) melegítjük. A reakcióelegy et 1,5 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk, majd a metilénkloridos fázist 65 elválasztjuk, 100 ml vízzel mossuk, és az oldószert 4

Next

/
Thumbnails
Contents