171017. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyékony közegnek szemcsézőtartály fúvókáihoz történő irányítására
5 171017 6 A megoldás során a külön bevezetett folyadékáramok a szemcsézőtartály falának különböző jól definiált tartományaihoz kerülnek. Ezzel az adott szemcsézőtartály teljesítménye olyan mértékben növelhető, amely a hagyományos módszerekkel nem oldható meg. Ezen túlmenően az elkülönített adagolással megoldható például különböző keverékek egyidejű szemcsézése. így állítható elő gyorsan ható és lassan ható keverékből álló műtrágyák előállítása, illetve szemcsézése. Megoldható többek között a külön beadagolt folyadékok különböző színű festékekkel történő megjelölése és egyidejű szemcsézése is. A találmány szerinti megoldás során az elkülönített folyadékáramok különböző fúvókatartományokhoz kerülnek, azaz a folyadékáramok határozzák meg a szemcsézőtartály fúvókáinak különböző tartományait. A folyadékáramlások terelése a szemcsézőtartály falától meghatározott távolságra általában befejeződik. A találmány szerinti megoldás egy célszerű kivitelénél a folyadékáramok terelése gyakorlatilag teljesen a szemcsézőtartály faláig történik. Ezzel a maximális sebességkülönbség hozható létre a szemcsézőtartály fala és a folyadék között. A találmány szerinti megoldás a szemcsézendő anyagnak a szemcsézőtartály falán kialakított fúvókákhoz történő vezetésének maximális szabályzása érhető el. A folyamat fokozott kézbentartásával előnyösen használható ki a különböző tartományok folyadékellátásának változtatása. A találmány szerinti eljárással a fúvókán áthaladó folyadékmennyiség viszonylag kis értéken tartható, így a fúvóka elhagyása után a szórási út, és ezzel a hűtőtorony átmérője jelentősen csökkenthető. A találmány szerinti megoldás foganatosítása többféle módon történhet. A folyadékáramok bevezetése megoldható a szemcsézőtartály forgástengelyével egytengelyűén, de történhet a bevezetés aszimmetrikusan is. Ha a folyadékáramokat aszimmetrikusan vezetjük a szemcsézőtartály falaihoz és a terelés egészen a fúvókák eléréséig tart, a beve< zetett folyadékáramlás - a szemcsézőtartály forgása következtében— függőlegesen oszcilláló mozgással kerül a fúvókákba. Ennek kedvező hatása van, minthogy a lüktetés során létrejövő súrlódás a szemcsézőtartály falában levő fúvókákat automatikusan tisztítja. A szemcsézőtartály fúvókáinak zónákra történő osztása több-kevesebb pontossággal elérhető a bevezetett folyadék terelésével, attól függően, hogy a terelést a szemcsézőtartály falától milyen távolságra fejezzük be. A zónákban egy vagy több fúvókasort lehet kialakítani. Adott esetben a zónahatárokon a fúvókák elhelyezése elhagyható. Az ilyen szemcsézőberendezések általában vagy hengeresek, vagy kúposak. Ha a szemcsézőtartály kúpos kialakítású (a kúp lefelé szűkül), célszerű a folyadék, illetve a folyadékáramok bevezetésére koncentrikusan elhelyezett csővezetékeket alkalmazni, ahol a csövek közötti gyűrűkeresztmetszetű térben, illetve terekben áramlik a bevezetett folyadék. A koncentrikus csövek a szemcsézőtartály forgástengelyével egytengelyűek és alsó peremük egy-egy vízszintes síkban fekszik, közel a szemcsézőtartály falához. Ha a szemcsézőtartály hengeres kialakítású vagy nagyon enyhén kúpos, olyan vezető és terelő ele-5 meket célszerű alkalmazni, amelyek a lamináris folyadékáramlásokat kúppalást alakban vezetik. A vezetőelemek itt is egytengelyűén, a szemcsézőtartály forgástengelye körül szimmetrikusan vannak elhelyezve és átmérőjük fölülről lefelé növekszik. 10 Végeik ugyancsak vízszintes «jkokban fekszenek, a szemcsézőtartály falához közel, kials^ítva a fúvókák különböző zónáit. "**" Általában célszerű az említett vezetőelemeket mindig úgy kialakítani, hogy a szemcsézőtartállyal 15 nem forognak együtt. Bizonyos esetekben azonban előnyös lehet, ha egy vagy több vezetőelem függőleges tengelye körül a szemcsézőtartállyal megegyező vagy akár azzal ellenkező irányban forgatható. Ezzel a megoldással a bevezetett folyadék és 20 a szemcsézőtartály fala közötti sebességkülönbség tetszőlegesen szabályozható. Ebben az esetben viszont célszerű a vezetőelemeket bordázottan kialakítani. A találmány további részleteit kiviteli példákon 25 rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a hagyományos szemcsézőtartály hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott szemcsézőtartály 30 a találmány szerinti berendezéssel ellátva, a 3. ábra a találmány szerinti szerkezet kialakítása enyhén kúpos szemcsézőtartály esetén, és a 4. ábra a találmány szerinti berendezés kialakítása viszonylag nagy átmérőjű hengeres szem-35 csézőtartály esetén. Az 1. ábrán látható kúpos 1 szemcsézőtartály a hagyományos módon van kialakítva. A 12 fúvókákkal ellátott szerkezet a 2 tengelyre erősítve forog. 40 A folyadékot az 1 szemcsézőtartályhoz fölül csatlakozó 3 vezetéken keresztül vezetik be. A 2. ábrán látható ugyanezen szemcsézőtartálynak a találmány szerinti kialakítása. Ennél a folyadék bevezetése koncentrikus csövekként kialakított 45 4 vezetőelemeken keresztül történik. Az ábrán bemutatott megoldásnál a csövek az 1 szemcsézőtartály falához viszonylag közel érnek véget, és ennek megfelelően a 12 fúvókákat vízszintes tartományokraosztják, így az 5, 6, 7 és 8 zónák 50 mintegy önálló szemcsézőtartályként működnek. Az 5-8 zónákon belül a fúvókasorok száma és a fúvókák átmérője változhat. A folyadék az 1 szemcsézőtartályba 9 gyűrű alakú tartományokban jut el. Természetesen a 4 vezetőelemek nem kell egé-55 szén az 1 szemcsézőtartály faláig nyúljanak, bizonyos mértékű átszivárgás megengedhető. Az 5-8 zónákat alkotó, vízszintes síkban fekvő csőperemek egymáshoz viszonyított helyzete természetesen nem csupán a rajzon ábrázolt lehet, és a zónák száma is 60 változtatható. A 3. ábrán látható a találmány szerinti berendezés kialakítása, ha az 1 szemcsézőtartály enyhe kúpossággal rendelkezik. Ennél a megoldásnál a 4' vezetőelemek nem csövekként, hanem kúppalást-65 ként vannak kialakítva. Vastagságuk az 1 szem-3