170938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kajszibarack-fák telepítésére és meglevő kajszibarack ültetvények fenntartására

170938 olyan időpont, amikor a betegséget okozó baktériumot és gombát a vegyszerrel el lehetne érni. A gomba spórái folyamatosan termelődnek, ezért permetezéssel sem lehet biztosítani, hogy aktív spóra ne vándoroljon tovább. Mindkét kórokozó a fertő- 5 zött fának szövetében él, ezért vegyszerekkel nem lehet hozzájuk férni, ezeket nem lehet elpusztítani. Magát a baktériummal vagy gombával való fertőzést nem lehet megakadályozni, mivel ném lehet elkerülni, hogy a fán az év bármely részében 10 roncsolódás, sebzés ne forduljon elő. A kórokozókat metszőollóval, munkaeszközökkel átviszik a fertőzött fáról a fertőzetlenre. Ez gyakorlatilag nem kerülhető el. A fa ágai - például gyümölcsszedés közben — óhatatlanul letörhetnek, a szél 15 vagy az állatok a fákon sebzést okozhatnak, a sebzésen keresztül pedig bekövetkezik a fertőzés. A sikertelen próbálkozások után a gyakorlat azt a módszert követi, hogy minél nagyobb egyedszám- 20 mai dolgozva igyekeznek az ültetvényt korán termőre fordítani, a fiatal fákról minél nagyobb termést lehozni addig, amíg a gutaütés tömegesen fellép, majd ezt követően a kipusztult fák állandó pótlásával törekednek a viszonylag nagyobb termő- 25 felület fenntartására. A találmány feladata a kajszibarack-fák gutaütésnek nevezett megbetegedése megakadályozására olyan eljárás létesítése, amely növénytáplálkozás-fiziológiai alapon megnöveli a növénynek fertőzéssel 30 szembeni ellenállását és ezáltal meghosszabítja a fa életét, megnöveli a fa termőképességét. A találmány szerinti eljárás révén a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a betegség kialakítását preventív módon megakadályozzuk úgy, 35 hogy a telepítést megelőző ősszel vizsgálattal meghatározzuk a telepítésre kijelölt talaj K2

0, humusz és agyag* tartalmát, ezt követően a fa gyökérzetét tartalmazó talajra egyenletesen elterítve K2

0 tartalmú műtrágyát juttatunk és ezáltal a talaj K tártai- 40 mát úgy növeljük, hogy a talajban lévő agyag minden 1%-ára 1,5-2,0 mg K2

0 jusson, a műtrágya talajra juttatása után a talajt 20-30 cm mélyen megszántjuk, majd a talajt megülepedése után 50- 70 cm-re ekével megforgatjuk, az így elő- 45 készített talajba a kajszibarack-fákat tavasszal telepítjük, gyümölcsérés időszakában mind a termő, mind a nem termő kajszibarack-fákról levélmintákat vesszünk, ezek K és N tartalmát ismert módon meghatározzuk és az N/K aránynak 0,7 érték alá 50 csökkenése esetén N tartalmú műtrágyának talajra juttatása révén, az N/K aránynak 1,0 érték fölé emelkedése esetén pedig K2

O-nak talajra juttatása révén az N/K arányt 0,7 és 1,0 közötti értékre állítjuk be. 55 A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a levélmintákat minden évben legalább egyszer, gyümölcsérés időszakában szedjük és az N/K arányt - 0,7-1,0 értéktől való eltérés esetén -évenként legalább egyszer beállítjuk. 60 A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a levélminták vizsgálata révén kimutatott, a jó termés eléréséhez elégtelen K tartalom esetén először K2

0 tartalmú műtrágyának talajra juttatásával a levél optimális K ellátottságát biztosítjuk 65 és ezután N tartalmú műtrágyának talajra juttatásával állítjuk be az N/K arány 0,7-1,0 értékét. A találmány szerinti eljárás jellemzője az is, hogy a K2

0 tartalmú és N tartalmú műtrágyákat porszerű és/vagy folyékony alakban, injektáló módszerrel juttatjuk a talajba, vagy a talajra szórjuk. Találmányunk alapját az a felismerés képezi, hogy a növény táplálkozás-élettani állapota és a gutaütésre való hajlam között szoros korreláció van. Ebből adódik az a következtetés, hogy a kajszibarack-fákat olyan táplálkozás-élettani állapotban kell tartani, amelyben a gutaütésre a legkevésbé érzékenyek. Találmányunk másik alapgondolatát az a második felismerés képezi, hogy azokon a kajszibarack-fákon, amelyeknek leveleiben a gyümölcs érésekor a kálium tartalom közel annyi vagy több, mint az összes nitrogén tartalom, a gutaütés tünetei egyáltalán nem jelentkeznek. E felismerések igazolására kísérletek sorozatát végeztük. A kísérletekhez szabadföldön, üzemi ültetvényeben levő 3 4 éves, 8—10 éves és közel 20 éves élő kajszibarack-fákat, továbbá üvegházban nevelt 1-2 éves oltványokat alkalmaztunk. Ezeket a fákat mesterségesen baktériummal (Pseudomonas syringae) és gombával (Cytospora cincta) fertőztük és 3 éven keresztül vizsgáltuk a fáknak fertőzésre vonatkozó reakcióját. E vizsgálatok egybehangzóan azt bizonyítják, hogy a gutaütéses megbetegedés kiküszöbölhető akkor, ha a növényben levő nitrogén és kálium arányát 0,7 és 1,0 közötti értéken tartjuk. Ehhez biztosítani, kell, hogy a talajban, a gyümölcs aktív gyökérzónájában meg legyen a szükséges kálium-kínálat". A 'talajban a talaj típusától, agyag tartalmától és kálium készletétől függően felszíni vagy altalaj lazításos mélyműtrágyázással kell a harmonikus tápelem-kínálatot megteremteni. A kísérletek és a kísérleteket követő üzemszerű termesztések során azí tapasztaltuk, hogy 10% agyag tartalomig 10- 20% agyag tartalomig 20-30% agyag tartalomig 307c agyag tartalom fölött 15-20 mg, 20-30 mg, 40-60 mg, még több K2

0 készletet kell minden 100 gramm talajban biztosítani a kitűzött cél eléréséhez, függetlenül a fák korától. E K2

0 készletnek a gyümölcsös gyökérzónájában kell lenni. A találmány szerinti, 0,7 és 1,0 közötti N/K arány által biztosított, gutaütéssel szembeni ellenállás mellett a termesztés gazdaságossága, a termés növekedése tovább növelhető azáltal, ha bőséges virágzás és kötődés esetén a kötődött gyümölcsök egy részét, esetleg 60—80%-át a gyümölcsritkítás idején leszedjük, az ültetvény fenntartó trágya-igényét a faj genetikai igénye és a környezet által biztosított természetes tápanyag szolgáltatás figyelembe vételével állapítjuk meg, a lombozat kálium felvétele, nitrát-reduktáz enzim-aktivitása, a levél optimális N/K arányának kialakulása és a nettofotoszintézis lehető legkedvezőbbé alakításának cél-2