170938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kajszibarack-fák telepítésére és meglevő kajszibarack ültetvények fenntartására
5 170938 6 jából a fák koronáját fényt bebocsátó alakúra formáljuk, a metszést rügyfakadás, virágzás idején végezzük. A találmány szerinti eljárást részleteiben két példával kapcsolatban ismertetjük. 5 I. példa Homok talajon telepítettünk gyümölcsöst, amely 10 talaj eredeti kálium készlete az altalajban 5 mg K2 O/100g talaj, humusz tartalma 0,6%, agyag tartalma pedig 15% volt. Kísérleteink alapján az ilyen összetételű talajnál a kajszibarack-fa igényét kielégítő kálium ellátott- 15 ság biztosításához minimálisan 30 mg K2 O/100g talaj kell. A káliumnak a fa gyökérzónája 20-60 cm mély rétegében kell lenni. Ennek biztosításához 1 hektár felületen 1500 kg K20 tartalmú műtrágyát szórtunk ki egyenletesen 20 szétterítve. A talaj telepítéshez való trágyázása után a talajt 25 cm mélyen megszántottuk és megülepedése után előhántós ekével 60 cm-re megforgattuk. A talajnak ezt az előkészítését a telepítést megelőző ősszel 25 végeztük. A fákat tavasszal telepítettük, 4x6 méterenként. A gyümölcsérés időszakában (július) az újonnan telepített, gyümölcsöt még nem termő fákról is 30 levélmintát vettünk és ismert kémiai módszerek révén a levélminták K és N tartalmát meghatároztuk. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az N/K arány 0,7 és 1,0 értékek között ingadozott. Ez az arány 35 olyan táplálkozás-élettani állapotra javította a kajszibarack-fákat, amelynél a gutaütést okozó fertőzés nem következett be. A levélanalízis vizsgálatokat évente ismételtük, és ha az N/K arány 0,7 érték alá csökkent, kellő mennyiségű, N tartalmú 40 műtrágya kiszórásával az N/K arányt 0,7 és 1,0 érték közé állítottuk be. Ha az N/K arány 1,0 érték fölé emelkedett, újabb K2 0 tartalmú műtrágya kiszórása révén visszaállítottuk a 0,7 és 1,0 közötti értéket. 45 II. példa Középkötött talajon telepítettünk gyümölcsöst, 50 amely talaj eredeti kálium készlete az altalajban 3 mg/100 g talaj, humusztartalma 1,0-1,6%, agyag tartalma 30% volt. Az ilyen összetételű talajnál a kajszibarack-fa igényét kielégítő kálium ellátottság biztosításához 55 minimálisan 60 mg K2 O/100g talaj kell. Ennek eléréséhez 1 hektár felületen 4000 kg K20 tartalmú műtrágyát szórtunk ki egyenletesen szétterítve. 60 A talajnak telepítéshez való további előkészítését, a fák telepítését, az évenkénti ellenőrző vizsgálatokat és az N/K arány esetleg szükséges beállítását itt is úgy végeztük, mint az I példánál ismertettük, és ugyanolyan jó eredményeket is kaptunk. 65 A találmány szeirinti eljárás természetesen alkalmazható régi ültetvények fáinak pótlása esetén és az ültetvény fenntartási munkái esetén is. A találmány szerinti eljárás fontosabb előnyös tulajdonságai a következők: A kajszibarack-fák gutaütés jellegű megbetegedését a találmány szerinti eljárás alkalmazása révén gyakorlatilag egészében ki lehet küszöbölni. A fapusztulás megakadályozásához drága, egészségre ártalmas és balesetveszélyes vegyi anyagokra nincs szükség. Az eljárás foganatosítása — kis értékű és kevés munkaidőt igénylő laboratóriumi műveleteken kívül — számottevő munkát gyakorlatilag nem igényel. A kajszibarack-fák átlagos életkora 40 évre emelkedik és ez alatt az idő alatt mindig teljes értékű termést adnak, amely termés nagyságát csak az időjárási viszonyok alakulása és a hagyományos gondozási munkák elvégzésének minősége befolyásolja. Mindezek eredményeképpen a kajszibarack termesztés gazdaságossága nagy mértékbeh nő. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kajszibarack-fák telepítésére és a meglevő kajszibarack ültetvények fenntartására, amely eljárás révén a „gutaütés" gyűjtőfogalommal megnevezett betegség kialakulása preventív módon megakadályozható, azzal jellemezve, hogy a telepítést megelőző ősszel vizsgálattal meghatározzuk a telepítésre kijelölt talaj K2 0, humusz és agyag tartalmát, ezt követően a fa gyökérzetét tartalmazó talajra egyenletesen elterítve K2 0 tartalmú műtrágyát juttatunk és ezáltal a talaj K tartalmát úgy növeljük, hogy a talajban levő agyag minden 1%-ára 1,5-2,0 mg K2 0 jusson, a műtrágya talajra juttatása után vagy azzal egyidejűleg 20-30 cm mélyen a talajt megműveljük, majd célszerűen a talajt megülepedése után 50—70 cm-re megforgatjuk, az így előkészített talajba a kajszibarack-fákat előnyösen tavasszal telepítjük, gyümölcsérés időszakában mind a termő, mind a nem termő kajszibarack-fákról levélmintákat szedünk, ezek K és N tartalmát ismert módon meghatározzuk és az N/K aránynak 0,7 érték alá csökkenése esetén N tartalmú műtrágyának talajra juttatása révén, az N/K aránynak 1,0 érték fölé emelkedése esetén pedig K2 O-nak talajra juttatása révén az N/K arányt 0,7 és 1,0 közötti értékűre állítjuk be. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a levélmintákat minden évben legalább egyszer, gyümölcsérés időszakában szedjük és az N/K arányt -0,7—1,0 értéktől való eltérés esetén— évenként legalább egyszer beállítjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a levélminták vizsgálata révén kimutatott, a jó termés eléréséhez elégtelen K tartalom esetén először K2 0 tartalmú műtrágya talajra juttatásával a levél optimális K ellátottságát biztosítjuk és ezután N tartalmú műtrágyának talajra juttatásával állítjuk be az N/K arány 0,7 1,0 értékét. 3
