170828. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményíthető karbamid-formaldehidgyantaoldat előállítására
MAGYAR• NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1975. X. 10. Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság 1974.X. 11. (P 2448472.8) Közzététel napja: 1977. IV. 28. (GO—1323) Megjelent: 1978. IV. 30. 170828 Nemzetközi osztályozás: C 08 G 14/08 í; X Feltalálók: Dr. HOLTSCHMIDT Ulrik vegyész, Dr. LAQUA Arnold vegyész, PETRIK Bruno vegyészlaboráns, Essen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Th. Goldschmidt A. G. Chemische Fabriken, Essen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás keményíthető karbamid-formaldehidgyantaoldat előállítására i A karbamid-formaldehidgyanták nyersanyagaik könnyű hozzáférhetősége folytán széles körben kerülnek ragasztószerként, impregnáló gyantaként, gyanta-bevonatú hordozófelületek képzésére, különösen falemezeken, továbbá töltőanyagok hozzákeverésével sajtoló 5 masszákként is alkalmazásra. A találmány tárgya eljárás keményíthető karbamidformaldehidgyanták oldatainak előállítására, különösen a falemezek felületi bevonására szolgáló hordozórétegek impregnálásának céljaira. 10 A karbamid-formaldehid előkondenzációs gyanták előállítási eljárásaira és tulajdonságaira vonatkozólag széles körű irodalom áll rendelkezésre, amelyből különösen J. Scheiber „Chemie und Technologie der künstlichen Harze" (1943. évi kiadás, 333. és következő olda- 15 lak) című összefoglaló monográfiájára, valamint Houben—Weyl ismert kézikönyvének megfelelő fejezetére (14/2. kötet, 319. és következő oldalak, 1963. évi kiadás> utalunk. A technika állása szerinti karbamid-farmaldehid- 20 gyantáknak azonban számos hátrányuk van. Ezek a hátrányok főleg abból a tényből adódnak, hogy a karbamidgyanták a körülbelül 4 feletti pH-tartományban viszonylag lassan keményednek, a 4 alatti pH-tartományban viszont hajlamosak az ugfásszerű gyors, nem 25 szabályozható keményedésre. Ha az^ftyen gyanták kikeményítéséhez latens keményítő-katalizátorként olyan vegyületeket alkalmaznak, amelyek túlságosan savas reakciót adnak, akkor a túlságosan gyors kemémyedés következtében nagyon rideg kikeményített terméket 30 kapnak és falemezek felületi kikészítésére való alkalmazásuk esetén repedésre hajlamos felület keletkezik. Ha viszont kevéssé savas reakciót adó keményítő-katalizátorokat alkalmaznak, mint amilyenek általában a szerves savak aminsói, akkor viszonylag hosszú keményedési idővel, illetőleg magas kikeményítési hőmérséklettel kell dolgozni és mégis sok esetben oly termékek keletkeznek, amelyek a jól kikeményedett polikondenzációs részek mellett még ki nem keményedett gyantás részeket tartalmaznak. A kikeményítés során mutatott ilyen viselkedés alkalmazástechnikai hátrányok egész sorát vonja maga után. Míg — amint már említettük — az erősen savas hatású latens keményítőszerekkel kikeményített gyanták ridegedésre hajlamosak és gyors kikeményedésük következtében falemezek nemesítésére való alkalmazásuk esetén 120 °C feletti feldolgozási hőmérsékletnél nem biztosítanak kifogástalan felületet, addig a karbonsavak aminsóinak alkalmazásával kikeményített gyanták viszonylag gyenge víz- és hőállóságot mutatnak, minthogy viszonylag nagy arányban tartalmaznak nem teljesen kikeményített részeket. Az a kísérlet, hogy a karbamid-formaldehidgyanták keményedési tulajdonságait a magasabb kikeményítési hőmérséklet alkalmazásával javítsák, a karbamid-formaldehidgyanták 130 °C-tól már határozottan mutatkozó bomlási hajlamán hiúsult meg. A karbamid-formaldehidgyanták fent leírt kikeményedési jellemzői különösen az ilyen gyantáknak a felület-nemesítésre, úgynevezett rövid ütemű présekben történő alkalmazása esetén hatnak zavaróan, minthogy ebben az eljárásban 150 °C-ig 170828 1
