170672. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-fenoxi-3- amino-propán- 2-ol származékok előállítására

1 Í7Ó672 á 1 : 1 és 1 : 10 között vagy adott esetben még efölött is lehet. A fenti reakció lefolytatása során (XVII) általános képletű kiindulási vegyületként valamely (XVIII) általános képletű vegyület vagy valamely (XIX) általános képletű vegyület vagy e kétfajta vegyület elegye is alkalmazható; ez utóbbi képletekben X és Hal jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel. A (XVIII) és (XIX) általános képletű vegyületek valamely (XVI) általános képletű vegyületnek — ahol X jelentése a fentivel egyező — valamely epihalogénhidrinnel, célszerűen epiklórhidrinnel vagy epibrómhidrinnel való reagáltatása útján állíthatók elő. A reakciókörülményektől függően így reakciótermékként a (XVIII) vagy (XIX) általános képletű vegyületet vagy e kétféle vegyület elegyét kapjuk. A kapott reakcióterméket a továbbreagáltatás előtt elkülöníthetjük a reakcióelegyből, ez azonban nem feltétlenül szükséges, mert magában a reakcióelegyben is lefolytatható a további reakció. Az X helyén egy (Ib) általános képletű csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek — amelyek tehát az (I) általános képlet szűkebb körű esetét képező (XX) általános képletnek felelnek meg, amelyben n jelentése a fentivel egyező és az I fenilgyűrü a megadott módon helyettesítve lehet — előállíthatók a találmány értelmében oly módon is, hogy valamely (XXI), (XXII) vagy (XXIII) általános képletű vegyületet — e képletekben n jelentése a fentivel egyező és az I fenilgyűrü a megadott módon helyettesítve lehet — hidrogénezünk. A hidrogénezést előnyösen valamely komplex fémhidrid, például lítium-alumínium-hidrid, nátrium-bór-hidrid vagy hasonlók alkalmazásával végezzük. A reakciót az ilyen hidridek alkalmazása esetén szokásos reakciókörülmények között folytatjuk le; reakcióközegként rendszerint valamely alkoholt vagy alkohol—víz elegyet alkalmazunk és szobahőmérsékleten vagy melegítéssel, például visszafolyató hűtő alkalmazásával történő forralás közben reagáltatjuk a kiindulási vegyületet a hidriddel. A fenti eljárás során felhasználásra kerülő (XXI) általános képletű vegyületek maguk is a találmány szerinti eljárás termékeit jellemző (I) általános képlet körébe esnek és oly (I) általános képletű vegyületeknek tekinthetők, amelyek X helyén egy (la) általános képletű csoportot tartalmaznak. A (XXIV) és (XI) általános képletű vegyületek reagáltatása útján jutunk a (XXII) általános képletű kiindulási vegyületekhez, míg a (XXIII) általános képletű kiindulási vegyületek a (XXIV) általános képletű vegyületekből a (VI) általános képletű vegyületekkel való reagáltatás útján állíthatók elő; ezeket a reakciókat vázlatosan a csatolt rajz szerinti (D) illetőleg (E) reakcióképletek szemléltetik, amelyekben n és Hal jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel és az I fenilgyűrü a megadott módon helyettesítve is lehet. A (XXIV) általános képletű vegyületeknek a (XI) illetőleg (VI) általános képletű vegyületekkel való reagáltatását valamely oldószer, például benzol, toluol, kloroform, diklór-metán, dioxán vagy hasonlók jelenlétében, szobahőmérsékleten vagy melegítéssel és valamely savmegkötőszer legalább molárisán ekvivalens mennyiségének jelenlétében vagy enélkül folytatjuk le. Savmegkötőszerként például kálium-karbonát vagy nátriumkarbonát alkalmazható; ha savmegkötőszer alkalmazása nélkül dolgozunk, akkor reakciótermékként általában a (XXII) illetőleg (XXIII) általános képletű vegyület hidrogénhalogenidjét kapjuk. A (XXIV) általános képletű kiindulási vegyületeket 5 például a (III) általános képletű amino-propanolok enyhe oxidációja útján állíthatjuk elő, amint ezt a csatolt rajz szerinti (F) reakcióvázlat szemlélteti. Az (I) általános képletű vegyületek (II) általános képletű aldehid-kondenzációs termékei oly módon állít-10 hatók elő, hogy valamely (I) általános képletű vegyületet valamely R3—CHO általános képletű aldehiddel — ahol R3

hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkilcsoportot képvisel — reagáltatunk valamely hígítószer vagy oldószer, például etanol alkalmazásával és előnyö-15 sen valamely savas katalizátor, például ecetsav vagy sósav jelenlétében. Ezt a reakciót előnyösen melegítéssel folytatjuk le. A reakció során képződő vizet azeotrop desztillációval távolíthatjuk el valamely azeotrop vivőanyag, például benzol segítségével; történhet azonban a 20 reakció folyamán képződő víz eltávolítása valamely dehidratizálószer, például vízmentes kálium-karbonát segítségével is. A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános kép-25 létű vegyületek savaddíciós sóit önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő a megfelelő kiindulási anyagokból. A sóképzési reakciót előnyösen valamely hígítószer alkalmazásával folytatjuk le; ha a sóképző savat feleslegben alkalmazzuk, akkor általában az (I) 30 általános képletű vegyületek di-sóit kapjuk termékként. A mono-savaddíciós sókat vagy oly módon állítjuk elő, hogy csupán 1 mól savat alkalmazunk a reakcióhoz, vagy pedig a di-savaddíciós sót részleges hidrolízisnek vetjük alá. 35 A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű vegyületek, ezek (II) általános képletű aldehidkondenzációs termékei és gyógyszerészeti szempontból elfogadható savaddíciós sói értékes gyógyászati tulajdonságokkal rendelkeznek. E vegyületek például igen 40 jól alkalmazhatók szív-megbetegedések gyógykezelésére vagy megelőzésére. Emellett számos ilyen vegyület határozott ß-adrenolitikus hatással vagy antiarritmiás hatással rendelkezik. E tulajdonságaik alapján ezek a vegyületek önmagukban vagy gyógyszerészeti szempont-45 ból elfogadható vivőanyagokkal vagy hígítószerekkel kombinálva előnyösen alkalmazhatók gyógyászati készítményekként. Az ilyen gyógyszerkészítményeket például tabletta, kapszula, vizes vagy olajos oldat vagy szuszpenzió, emulzió, injektálható vizes vagy olajos ol-50 dat vagy szuszpenzió, diszpergálható por vagy aeroszol alakjában készíthetjük el. A gyógyászati készítmények az (I) általános képletű hatóanyag mellett tartalmazhatnak még egy- vagy többféle más, gyógyászati szempontból hatásos anyagot, például valamilyen nyugtató-55 szert, mint 5-etil-5-fenil-barbitursavat, 2-metil-2-n-pro-pil-l,3-propándiol-dikarbamátot vagy 2-klór-10-(3-dimetilamino-propil)-fentiazint is; ilyen további hatóanyagként értágító hatású vegyületek, mint glicerin-trinitrát, vagy 3-(2-dietilamino-etii)-4-rnetil-2-oxo-2H-60 -l-benzopirán-7-il-oxi-ecetsav-etilészter, diuretikus hatóanyagok, például 6-klór-7-szulfamoil-2H-l,2,4-benzotiadiazin-l,l-dioxid, szívreható tonizáló szerek, például digitális-készítmények, vérnyomáscsökkentő szerek, például Rauwolfia-alkaloidok, bronchodilatátor hatású és 65 szimpatomimetikus szerek, mint DL-l-(3,4-dihidroxi-4