170568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg vagy vitrokristályos anyag valamely tulajdonságának módosítására

5 170568 6 vagy olyan kiegyenlítő mozgás mehet végbe, amelynek során ionok diffundálnak a kezelendő testből a kezelő közegbe attól függően, hogy váltóáramú vagy egyenáramú teret alkalmazunk. A kezelendő test kémiai edzését a találmány 5 szerint előnyösen úgy végezzük, hogy alkálifém­sóból álló kezelő közeget használunk és így alkálifém-ionok cserélődnek a kezelő közeg és a test között. Szokásos összetételű közönséges üvegek és üveges fázisok nagymértékben megérő- 10 síthetők az alkálifém-ionok ilyen kicserélése útján. Az ioncsere előnyösen abban áll, hogy a kezelendő test felületi rétegeiben levő nátrium­-ionokat nagyobb méretű ionokra például kálium­-ionokra cseréljük ki, amelyek a kezelő közegből 15 (pl. káliumnitrátból) származnak, mimellett a hőmérsékleti körülmények olyanok, hogy nyomó­feszültségek keletkeznek az említett felületi réte­gekben a nagyobb méretű ionok bevitelének eredményeképpen. Az a hőmérséklet, amelynél az 20 ioncsere ebben az esetben végbemegy, azalatt a hőmérséklet alatt van, amelynél teljes feszültség­lazulás azaz megereszkedés (relaxáció) mehet végbe a test felületi rétegeiben a rendelkezésre álló idő alatt. 25 A kívánt ioncserét előnyösen hajthatjuk végre akkor, ha kezelő közegként káiumnitrátot és káliumkarbonátot használunk. Káliumkarbonát je­lenléte elősegíti az ioncsere folyamatát. Ilyen ioncsere-folyamat lefolytatásánál előnyös, 30 ha széndioxidot buborékoltatunk át azon az olvadt sót tartalmazó vályún, amelyből a ködöt állítjuk elő. Az alkalmazott széndioxid kettős célt szolgál, mivel nem csupán keveri a megolvadt sót és elviszi a megolvadt káliumsót, hanem segédanyagként is 35 működik, miközben előmozdítja az ioncsere folyamatát. Erre a célra ez eddig még nem volt ismeretes. A kezelt test adott módosítása alacso­nyabb hőmérsékleten végezhető abban az esetben, ha az ioncsere széndioxid jelenlétében történik és 40 egy adott eredmény eléréséhez szükséges időtartam rövidebb lesz. Széndioxid jelenléte még akkor is előnyös, ha az * a teljes kezelési időtartamnak, amelynek során az ioncsere végbemegy, csupán egy része alatt van jelen. Különösen előny származik 45 abból, ha a széndioxidot a teljes időtartamnak csupán a kezdeti szakaszában alkalmazzuk. A széndioxid gáz azonban valamely közömbös gázzal, így,nitrogénnel keverve is használható. Széndioxid keverhető levegővel vagy széndioxid 50 helyett levegő is használható. Ezzel tovább növel­hető az ion-diffúzió indulási sebessége. A találmány egy más változatánál olyan ioncsere mehet végbe, amelynél a kezelendő test felületi rétegeiben levő nátriumionokat olyan ionokkal cse- 55 réljük ki, amelyek kisebb hőtágulási együtthatóval rendelkező anyagokká teszik az ilyen rétegeket, mimellett a hőmérsékleti viszonyok olyanok, hogy feszültséglazulás (relaxáció), illetve megereszkedés mehet végbe az ilyen rétegekben. Az említett ré- 60 tegekben azután nyomófeszültség alakul ki, amikor a test lehűl. Ennél az utóbbi típusú kezelésnél valamely li­tiumsót, például litiumnitrátot, használhatunk ke­zelő közegként olyan szokásos összetételű mész- 65 nátronüveg kezelésére, amely litiumionokkal kicse­rélhető nátriumionokat tartalmaz. A litiumsókat nátriumsókkal keverhetjük azért, hogy a kezelési hőmérsékletet csökkentsük és el­kerüljük a túlságosan nagy litiumion-koncentrációt. Egy más kémiai edzési eljárás, amelynek folya­mán a találmány jzerinti eljárást alkalmazzuk, ab­ban áll, hogy rubidiumionokat diffundáltatunk be a kezelendő testbe valamely vele érintkező rubi­diumsóból, például rubidiumnitrátból. A találmány olyan más típusú folyamatban is felhasználható amelynél a testtel érintkező közeg­ből származó anyagot vagy anyagokat viszünk be a kezelendő testbe. így például a találmány szerinti eljárás egy olyan eljárásban is alkalmazható, amely­nél a test külső megjelenését módosító anyag, például színező ionok, lépnek be a kezelendő testbe valamely vele érintkező közegből. Ez utóbbi közegként például AgN03 vagy CuN0 3 jöhetnek számításba, amelyek ezüst- vagy rézionokat szol­gáltatnak. A találmány értelmében lehetőség van arra is, hogy a találmánynak megfelelő ködszerű kezelő közeget ne csak olyan folyamatokban használjuk, ahol az iondiffúzió üveg vagy vitrokristályos anyagú testeknél megy végbe, hanem olyan esetek­ben is, ahol a kezelendő test valamely kerámiai anyából készült, feltéve természetesen, hogy a ke­zelés hőmérsékletén elegendő mozgékony ion van jelen az anyag felületén ahhoz, hogy felületi nyo­mófeszültség létrejöjjön vagy növekedjék az emlí­tett iondiffúziónál. A találmány oltalmi köre kiterjed olyan beren­dezésre is, amely üveg vagy vitrokristályos anyagú test legalább egy részének módosítására használható annál az eljárásnál, amelynek során a kezelendő test legalább egy részében valamely vele érintkező közegből ionokat diffundáltatunk. A készüléket az jellemzi, hogy egy zárt térből, e zárt téren belül a kezelendő test tartására szolgáló eszközökből, vala­mely az olvadt sót tartalmazó vályú rögzítésére alkalmas tartóból és az ilyen só mozgatására szol­gáló olyan eszközökből áll, amelyek lehetővé teszik a zárt térnek az említett olvadt só cseppecskéiből álló köddel való telítését. A mozgató eszközök előnyösen olyan szerkeze­tek, amelyek gáznak az említett megolvadt sót tartalmazó vályún át a zárt térbe való buborékol­tatására alkalmasak. A berendezés előnyösen ködnek a zárt térből való folyamatos vagy szakaszos eltávolítására szol­gáló eszközökkel van ellátva. A találmány különböző kivitelezésére szolgáló berendezések közül néhányat a csatolt rajzok alap­ján ismertetünk. Az 1. és 2. ábrák egy berendezés keresztmet­szetét mutatják, ahol az egyik metszet merőleges a másikra. A 3. ábra egy más - találmány szerinti - beren­dezés alsó részének elölnézeti keresztmetszetét áb­rázolja. 3

Next

/
Thumbnails
Contents