170468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bisz (2-metil-3-hidroxi- 5- vinil-piridil- 4- metil)- diszulfid előállítására

7 170468 8 middal 1-4 óra hosszat, 50 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten történő mele­gítés útján. Az így kapott halogénmetil-vegyület azután kétféle módon dolgozható fel tovább: a) A halogénmetil vegyületet vizes oldatban vala­mely rövidszénláncú alkil-alkálifém-xantogenáttal, például etil-kálium-xantogenáttal reagáltatják 5-10 C° hőmérsékleten, 1-4 napig, majd a kapott xantát-származékot valamely oldószerrel, például éterrel történő extrakció útján kinyerik és lítium­-alumínium-hidriddel vagy nátrium-bór-hidriddel re­dukálják. Átalakíthatók azonban a xantát a meg­felelő merkapto-vegyületté oly módon is, hogy a xantátot 50 C° és a reakcióelegy forráspontja kö­zötti hőmérsékleten valamely alkálifém-hidroxid, mint nátrium- vagy kálium-hidroxid vizes alkoholos oldatával kezelik. b) A halogénmetil-vegyületet valamely rövidszén­láncú alkanolban, például metanolban tiokarba­middal melegítik 50 C° és a reakcióelegy forrás­pontja közötti hőmérsékleten, 1—4 óra hosszat. Az így kapott izotioureid-származékot azután valamely alkálifém-hidroxidot, például nátrium-hidroxidot vagy kálium-hidroxidot tartalmazó vízben vagy rö­vidszénláncú alkanolban, például etanolban, közöm­bös gáz-légkörben, például nitrogén-légkörben mele­gítik 50 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten. A fenti módon kapott tioureid-szár­mazék azonban az előző bekezdésben leírt módon lítium-alumínium-hidriddel vagy lítium-bór-hidriddel is redukálható a megfelelő merkapto-vegyületté. A merkaptometil-vegyület tioszulfát sója (Bunte-sója) a megfelelő klórmetil- vagy brómmetil­-vegyületből állítható elő, nátrium-tioszulfáttal, vi­zes alkoholos közegben, 50 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, néhány perctől körülbelül 2 óráig tartó melegítés útján. A kiindulási anyagként alkalmazott vegyületek­ben az 5-helyzetű vinilcsoport általában oly módon alakítható ki, hogy a megfelelő formil-piridin-szár­mazékot valamely szokásos Wittig-reagenssel, pél­dául trifenil-metil-foszfénium-bromiddal reagáltatják erős bázis, például nátrium-hidrid jelenlétében, va­lamely alkalmas oldószerben, például dimetil-szulf­oxidban. Ez a reakció célszerűen hidegen, 25 C° alatti hőmérsékleten folytatható le, majd a reak­cióelegyet huzamosabb ideig, például 1-3 napig áll­ni hagyják, vagy 1-7 óra hosszat melegítik 40-90 C° hőmérsékleten. A fenti eljárásban kiindulási vegyületként sze­replő formil-piridin-származékok, például a 2-metil­-3-hidroxi-4-hidroximetil-5-formil-piridin és ennek izopropilidén-származéka, már ismert vegyületek, vö.: J. Org. Chem. 29, 574 (1964). Lehetséges azonban oly eljárás is, hogy előbb a formil-piridin-vegyületet a szokásos módon lefoly­tatott Grignard-reakció útján a megfelelő alfa-hidr­oxialkil-piridin-származékká alakítják, majd ebből vizet hasítanak le valamely magas forráspontú oldó­szerben, mint dietilénglikol-dimetiléterben vissza­folyató hűtő alkalmazásával történő forralás útján. A kiindulási vegyületek előállításának további részleteit, valamint az (I) képletű végtermék előállí­tási eljárásának különböző módozatait közelebbről az alábbi példák szemléltetik: 5 1. példa 2-metil-3-hidroxi-4-merkaptometil-5-vinil­-piridin-hidroklorid 10 A) A 2-metil-3-hidroxi-4-hidroximetil-5-vinil-piridin 3,4a-di-0-izopropilidén­-származékának az előállítása 15 42,7 g (0,12 mól) trifenilmetil-foszfónium-bromid 300 ml tetrahidrofuránnal készített szuszpenziójába, nitrogén-légkörben, keverés közben becsurgatunk 67 ml n-hexánnal készített 1,9 mólos n-butil-lítium­-oldatot. Az így kapott elegyhez további keverés 20 közben, 1 óra alatt hozzácsepegtetjük 24,7 g (0,119 mól) 2-metil-3-hidroxi-4-hidroximetil-5-for­mü-piridin-3,4a-di-0-izopropilidén-származék 300 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát. A reakció­elegyet szobahőmérsékleten 1 óra hosszat állni 25 hagyjuk, majd 4 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A kapott oldatot azután szárazra pároljuk, elő­ször közönséges vákuumszivattyú alkalmazásával, majd nagyvákuumban, 30-50 C° hőmérsékleten. A 30 maradékként kapott vörös színű olajszerű terméket 400 ml éterrel eldörzsöljük. A kivált szilárd trifenil­foszfin-oxidot (17,0 g) kiszűrjük, majd az éteres szűrletet 2 x 200 ml telített vizes nátrium-hidro­gén-szulfid-oldattal extraháljuk, végül pedig szá-35 razra pároljuk, maradékként vörösessárga színű olaj­szerű terméket kapunk. Ezt a terméket közvet­lenül, ebben az állapotban alkalmazzuk a követ­kező reakciólépés kiindulási anyagaként. 40 B) 2-metil-3-hidroxi-4-hidroximetil-5-vinil­-piridin-hidroklorid előállítása 25 g (0,122 mól) fenti módon kapott vöröses­sárga olajszerű terméket 500 ml 2,5 n sósavoldat és 45 500 ml aceton elegyében keverés közben, nitrogén­-légkörben 1,5 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Ezután az acetont 90 C° hő­mérsékleten ledesztilláljuk, a maradékot lehűtjük és 3 x 400 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az elkülö-50 nített vizes fázist azután 700 ml telített vizes nát­rium-hidrogén-karbonát-oldatba öntjük. Az így kapott vizes elegyet 400 ml etil-acetáttal egyszer extraháljuk. A szerves oldószeres fázist elkülönítjük, vízmentes magnézium-szulfáttal szárít-55 juk, leszűrjük, majd szárazra pároljuk. A maradék­ként kapott élénkfehér szilárd anyagot etil-ace­tátból átkristályosítjuk. Ily módon 9,4g 164-166. C°-on olvadó kristályos terméket kapunk. 60 C) 2-metil-3-hidroxi-4-merkaptometil-5--vinil-piridin előállítása Egy nitrogén-bevezetőcsővel, hőmérővel és ada­golótölcsérrel (amely egy függőleges helyzetű hűtő 65 felső végén van elhelyezve) felszerelt egyliteres 4

Next

/
Thumbnails
Contents