170450. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bevonó anyag, különösen műanyagfurnirként felhasználható bevonó anyag előállítására
3 170450 4 A találmány feladata jól ragasztható, eltérő falvastagságú bevonó anyag folyamatos gyártására alkalmas eljárás kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy legalább két porózus anyagréteget, célszerűen papirréteget, mégpedig egy 20-150 g/m2 fajlagos felületi súlyú, legalább egy színnel megnyomtatott díszítőréteget és legalább egy 50-200 g/m2 fajlagos felületi súlyú hordozóréteget adott esetben önmagában ismert ragasztóanyag segítségével egyesítünk, ahol egyesítés előtt legalább az egyik anyagréteget legalább keresztmetszetének egy részében önmagában ismert átitatószerrel telítjük, a szárítást pedig az egyesítés után végezzük el. A találmányunk szerinti eljárás azon a felismerésen alapul és egyben az különbözteti meg a szakterületen korábban már ismert eljárásokból, hogy az átitatott anyagrétegeket nedves állapotban egyesítjük egymással és sajtolás nélkül szárítjuk ki. A kiszárított, kész bevonó anyag azonnal felhasználható. A felhasznált átitató- és ragasztószerek oltalmi körünkön kívül esnek. Az eljárás legfontosabb előnyeként pedig a folyamatos üzemben való megvalósíthatóságát kell kiemelni. Fentieknek megfelelően a találmány szerinti eljárással előállított rétegelt bevonó anyag egy nyomtatott vagy színezett díszítőrétegből és legalább egy hordozórétegből van összeállítva. A díszítőréteget a kívánt felületi tulajdonságoknak megfelelően kell megválasztani. A hordozóréteg vastagságának meghatározásánál elsősorban a kész bevonó anyag kívánt szilárdsága és vastagsága döntő. Díszítőrétegként adott esetben barkázott anyagréteget is fel lehet használni. Aszerint, hogy a készterméket felületek borítására vagy éllezárásra kívánják felhasználni, ugyanazt a díszítőréteget vékonyabb vagy vastagabb hordozóréteggel kell egyesíteni. Az egyes anyagrétegeknek az átitatószerrel való telítését rendkívül pontosan kell az igényekhez igazítani. A többi között például az előállítandó bevonó anyag rétegeit egymáshoz kötendő oldalaikon lehet telíteni. Ennek következtében a hordozóréteg alsó oldalára nem jut átitatószer, így olyan felületet kapunk, melyet igen könnyen és jól lehet a bútorgyártás során ragasztani. Azokban az esetekben, amikor valamilyen meggondolás alapján a hordozóréteg alsó oldalát is telíteni kell valamilyen átitatószerrel, akkor elegendő a hordozóréteget csak az alsó oldala felől átitatni. Magától értetődően lehetséges az is, hogy az egyesítendő anyagrétegek bármelyikét vagy mindegyikét merítéssel két oldalról telítsük. Ezekkel az önmagukban ismert technológiai intézkedésekkel az egyes rétegek tulajdonságait az igényeknek megfelelően állíthatjuk be. Ennek révén az átitatás után egyesített rétegelt bevonó anyag tulajdonságai igen széles tartományban változtathatóak. Tapasztalataink szerint az eljárás foganatosítása akkor a legcélszerűbb, hogyha az egyesítendő anyagrétegeket egymásra fektetve összevezetjük és ezután végezzük el az átitatószeres kezelést. Az együttes telítés után az anyagrétegeket eltérő nyúlásaik kiegyenlítésére ismét elválasztjuk egymástól, miközben legalább egyik felületükre egy adott ragasztószert hordunk fel. Ezután a rétegeket ismét egyesítjük, majd kiszárítjuk. Üzemi kísérleteink tanúsága szerint az átitatószerrel kezelt és egy ragasztószerrel bevont anyag-5 rétegeket legalább 20°-os, célszerűen 45-50°-os szög alatt kell összevezetni. Ezzel az intézkedéssel biztosítjuk, hogy a rétegek simán feküdjenek fel egymásra. Az átitatószer és/vagy a ragasztószer egyenletes 10 felhordását a mennyiség szabályozásával biztosítjuk. Az egyesített anyagrétegeket egy lebegtető szárítóban célszerű kiszárítani. A lebegtető szárítóban végzett szárítás hatékonyságát azzal lehet megnövelni, hogy a szárítandó anyagra alulról és felülről 15 egyidejűleg áramoltatjuk a meleg szárítólevegőt. A találmány szerinti eljárásnál külön sajtoló hengerpár használata a szárítás elvégzése előtt nem feltétlenül szükséges, különleges esetekben azonban 20 minden további nélkül használhatunk az anyagrétegeknek a szárítás előtti összesajtolására egy olyan hengerpárt, mely egy acélhengerből és egy gumi vagy gumival bevont hengerből van összeállítva. 25 A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárással előállított rétegelt szerkezeti anyag egy változatának met-30 szete, a 2. ábra a találmány szerinti eljárás egy változatának vázlatos folyamatábrája, a 3. ábra a találmány szerinti eljárás egy másik változatának vázlatos folyamatábrája. 35 Az 1. ábrán feltüntetett 1 bevonó anyag két rétegből, egy 2 díszítőrétegből és egy 3 hordozórétegből van összeálb'tva. A 2 díszítőréteg anyagaként egy vékony, a 3 hordozóréteg anyagaként 40 viszont egy vastagabb papírt választottunk meg. A metszetet erősen felnagyítva tüntettük fel. A 3 hordozórétegben a 8 belső oldala felől egy 4 átitatott rétegszelvény van kiképezve, melynek határát szaggatott vonallal tüntettük fel. A 2 dís/.ítő-45 réteg eredetileg átitatószerrel nincs kezelve. 5 szintfelületén pedig a díszítőnyomásból származó 6 bemélyedések vannak. A 2 díszítőréteg és a 3 hordozóréteg egyesítésekor a szárítás előtt a 2 díszítőréteg 7 belső oldala felől egy kismértékű átitató-50 dási jelenség játszódik le. Ezt a folyamatot átitatószer jellegű 11 ragasztószer felhordásával lehet fokozni. Az átitatódási jelenség a rajzon feltüntetett nyilacskák irányában játszódik le. Az átitatódási jelenség feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a 2 55 díszítőréteg teljes vastagságában az adott vegyszer ne hatolhasson át. hanem csak egy a rajzon szaggatott vonallal feltüntetett határig terjedő 9 átitatott rétegszelvény alakulhasson ki. Ugyanez érvényes értelemszerűen a 3 hordozóréteg áthatására is. 60 Az ábráról jól látható, hogy a 2 díszítőréteg 5 színfelülete és a 3 hordozóréteg 10 alapfelülete át nem itatott anyag. Ennek révén 5 színfelület a bútorgyártás során jól lakkozható, a 10 alapfelület pedig ugyancsak a bútorgyártás során jól ragaszt-65 ható.
