170388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tienil- és furil-fenil-keton- oximok O-aminoalkil származékainak előállítására
170388 3 4 aminoGsoport nem só alakjában van jelen; a savaddíciós sók különböző oldhatósága teszi lehetővé az elkülönítést, folyamatos átkristályosítás útján. A II általános képletű vegyületek, melyek képletében A, Rj, R2, R3, R4 és R s jelentése a fenti, részben ismert, részben új vegyületek. Előállíthatók például Friedel-Crafts reakcióval valamely Rs szubsztituenst tartalmazó heterociklusos karbonsav-kloridból és egy az Rls R 2 , R 3 és R4 szubsztituenseket tartalmazó benzol-származékból metilén-kloridos oldatban, vízmentes alumínium -klorid jelenlétében, vagy valamely, az RÍ , R2 , R3 és R4 szubsztituenseket tartalmazó benzoesavból és egy Rs szubsztituenst tartalmazó heterociklusos vegyületből benzolos oldatban, vízmentes ónklorid jelenlétében. Az O-dialkilaminoalkil-hidroxilaminokat dihidro-klorid alakjában állítjuk elő a megfelelő O-amino-alkil-aceton-oximok hidrolízisével, például a Winternitz és Lachazette által leírt módon. (Bull. Soc. Chim. 664-9 (1958)). A találmány szerinti eljárást az alábbi (kiviteli példák szemléltetik közelebbről anélkül, hogy oltalmi körünket azokra korlátoznánk; az egyes vegyületek olvadáspontját Köfler blokkban határoztuk meg; az összes leírt vegyületet analitikai és egyéb szerkezeti vizsgálatoknak vetettük alá; az elemi analízis eredmények (szén, hidrogén, nitrogén, halogének százalékos meghatározása) igazolták az összegképleteket; az infravörös és mágneses magrezonancia spektrumok az egyes vegyületek szerkezetét igazolták. Az alábbi példákban szereplő valamennyi O-aminoalkil-oxim olaj, csupán az aminocsoporttal képzett savaddíciós sók, kristályos szilárd anyagok; így az oximok két geometriai izomerjét nem választottuk szét, az elegyben levő relatív arányukat mágneses magrezonancia spektrumaik segítségével határoztuk meg. 1. példa 2-Klórfenil-2-tienil-0-dietilaminoetil-keton-oxim 11 g 2-klórfenil-2-tienil-keton, 11 g O-dietilaminoetil-hidroxikmin-diklórhidrát (etanolos átkristályosítás utánj olvadáspontja 126 °C) 100 ml abszolút etanollal készített oldatát 4 órán át az oldószer forrási hőmérsékletén melegítjük, mimellett úgy is eljárhatunk, hogy? az O-helyettesített hidroxil-amint több részletben adagoljuk az oldathoz. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson eltávolítjuk, a maradékhoz 150 ml vizet öntünk és az el nem reagált ketont benzollal extraháljuk, a vizes fázist nátrium-karbonáttal semlegesítjük, majd a keletkezett amint dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres fázist vízzel mossuk, majd nátrium-szulfáton, ezt követően magnézium-szulfáton szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, így 12 g a 2-klórfenil-2-tienil-O-dietilaminoetil-keton-oxim két geometriai izomerjének az elegyét állítjuk elő. Mint ahogyan valamennyi további példában, az aminocsoporttal képezett klórhidrátot úgy állítjuk elő, hogy az előzőkben kapott terméket az éteres oldatból nem különítjük el, hanem száraz sósavgázt adunk hozzá. Az az amin-klórhidrát keverék, amely a tiofénre vonatkoztatva 65% cisz geometriai izomerből és 35% transz geometriai izomerből áll 164 °C-on olvad. Az az amin-klórhidrát keverék, amely a tiofénre vonatkoztatva 25% cisz geometriai izomert és 75% transz geometriai izomert tartalmaz 137 °C-on olvad. 2. példa 5 2,4-diklorfenil-2-tienil-0-dietilaminoetil-keton-oxim Az 1. példában leírt eljárást alkalmazzuk azzal a különbseggel, hogy 2,4-diklórfenil-2-tienil-ketonból (olvadáspont: 75 °C) indulunk ki és így etanol-víz 50 *. 50 arányú elegyéből történő átkristályosítás után 10 a két izomer elegyét 50%-os kitermeléssel állítjuk elő. A tiofénre vonatkoztatott 5% cisz geometriai izomerből és 95% transz geometriai izomerből álló elegy klórhidrátja 163 °C-on olvad. 15 3. példa 3,4-dimetoxif enil-2 -tienil-O-dietilaminoetil-ketonoxim 12,4 g 3,4-dimetoxifenil-2-tienil-keton (izopropiloxidból történő átkristályosítás utáni olvadáspontja 20 73 °C) 100 ml 95%-os etanollal készített oldatához 10,25 g O-dietil-aminoetil-hidroxilamin diklórhidrátot és néhány csepp tömény sósavoldatot adagolunk és az elegyet 6 órán keresztül visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. Ezután az elegyet csökkentett 25 nyomáson bepároljuk és a maradékhoz 150 ml vizet öntünk, majd a maradék keton eltávolítása céljából a maradékot éterrel extraháljuk. A vizes fázist nátriumkarbonát hozzáadásával semlegesítjük és a végterméket benzollal extraháljuk. A cím szerinti keton-oxim 30 forráspontja 180 °C) 0,3 Hgmm. A tiofénre számított 40% transz geometriai izomer és 60% cisz geometriai izomer tartalmazó elegy klór-hidrátja 128 °C-on olvad. 35 4. példa 3,4,5-trimetoxifenil-2-tienil-0-dietilaminoetilketon-oxim Az 1. példa szerinti eljárást alkalmazzuk, azzal a különbséggel, hogy 11,1 g 3,4,5-trimetoxifenil-2-40 tienil-keton (olvadáspont: 83 °C izopropanolból történő átkristályosítás után) és 9 g O-dietilaminoetilhidroxilamih-diklórhidrátból indulunk ki és így 15 g a cím szerinti vegyület két geometriai izomerjének elegyét állítjuk elő. 45 A cím szerinti keton-oxim tiofénre vonatkoztatott cisz-konfigurációjú geometriai izomerjének amin-klórhidrátja 183 °C-on olvad. 5. példa 50 2,3-diklór-4-alliloxifenil-2-tienil-0-dietilamino-keton-oxim 15,6 g 2,3-diklór-4-alliloxifenil-2-tienil-keton (olvadáspont 71 °C ciklohexánból történő átkristályosítás után), 10,2 g O-dietilaminoetil-hidroxilamin-di-55 klórhidrát és 10 g piridin 160 ml abszolút etanollal készített oldatát 5 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett az oldószer forrási hőmérsékletén melegítjük. Az illó termékeket csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, a maradékot 1 n vizes sósavoldatban 60 szuszpendáljuk, a ketont éterrel extraháljuk, és a vizes fázist kálium-karbonáttal semlegesítjük, majd a cím szerinti terméket éterrel extraháljuk. Az étert elpárologtatjuk, majd a piridint eltávolítjuk és a kapott maradékot toluolban oldjuk, majd csökkentett nyo-65 máson elpárologtatjuk. így a cím szerinti oxim két 2
