170321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főként nehezen szállítható porszerű ömleszett anyagok pneumatikus dugós és/vagy tolószállítására

9 170321 10 Nyomóüzemű félüzemben végzett kísérleteinkhez két nyomástartó edényt kapcsoltunk össze két nyomóvezetékkel, ahol egy „A" edény 630 mm hengerátmérőjű, 0,315 m3

térfogatú kúpos fenekű, fenékürítésű, egy „B" edény pedig 500 mm hengeres átmérőjű 0,2 m3

térfogatú kosárgörbe idomú edényfenékkel kiképzett merülőcsöves felsőüritésű készülék volt. Az „A" edényből a „B" edénybe egy 18 m hosszú, 57 mm belső átmérőjű, a „B" edényből az „A" dénybe pedig egy 4,5 m hosszú, 45 mm belső átmérőjű nyomócsövet vezettünk. A rendszerbe 220 kp nyersfoszfátot helyeztünk és egy 4 att végnyomású dugattyús kompresszorral szállítottuk egyik edényből a másikba és viszont. Azedényekbebelülhéjazatuk mentén elrendezett, vászonnal fedett perforált csövekből kosárszerű lazítórendszert helyeztünk el és csatlakoztattunk a kompresszorhoz. 4. példa Az „A" edényből „B" edénybe szállítottuk az anyagot. A szállítási ciklusok 40 sec alatt folytak le, így az elért szállítási teljesítmény 20 Mp/óra körüli érték volt, mintegy 400 kp anyag/kp levegő keverési arány mellett. 5. példa A „B" edényből az „A" edénybe szállítottuk az anyagot. A szállítási ciklusok 30 sec időt vettek igénybe, azaz a szállítási teljesítmény 26 Mp/óra körüli érték volt, ugyancsak 400 kp anyag/kp levegő keverési arány mellett. 6. példa Üzemi körülmények között 102 mm belső átmérőjű 25 m hosszú kemény PVC csővel végeztünk nyomókísérletet. A nyomócső mentén 1,2 m-enként kiképzett 1 mm átmérőjű furatokon névleges nyomású lazítólevegőt vezettünk be. A berendezés két, 4 att nyomáson egyenként 90 m3

/óra, összesen 180 m3

/óra légteljesítménnyel dolgozott. A 40-50 Mp/óra szállítóteljesítményű kísérletek során a keverési arány 100-250 kp anyag/kp levegő között volt. Nyomókísérleteinknél a szívóüzemi tapasztalatoknak megfelelően azt találtuk, hogy a találmányunk szerinti lökésszerűen induló sűrűáramú szállítás akkor következik csak be, ha indítás előtt az anyag feletti nyomótérben a nyomást az üzemi nyomás 40—60%-a közötti értékre állítjuk be. Az anyag megindulás 2 másodpercen belül következett be, míg az edények kb. 10 sec körüli idő alatt ürültek ki. Ujabb meglepő jelenségként azt tapasztaltuk, hogy félüzemben a fenékürítésű „A" edényből az anyag lökésszerűen indult és diszkrét egységekben, dugók alakjában szaggatottan áramlott, míg a felsőüritésű „B" edényből lökésszerűen induló anyagáram összefüggő tömegben haladt végig a csövön. Egy további jelenségként kell megemlítenünk azt, hogy friss, nedves nyersfoszfát szállításánál az indítás előtti nyomásnövelésnél elakadási ill. boltozódási jelenségeket tapasztaltunk, melyeket részben a lázítólevegő nyomásának az indítás előtti nyomásnövelés rovására végzett növelésével és a nyomócsőcsatlakozás környezetében omlasztó- ül. adagoló levegő bevezetésével sikerült elhárítani. Különösen jó eredményeket értünk el a lazító-, adagoló- és omlasztó levegő lüktetésszerű és főként elhangolt lüktetésű bevezetésével. Az elhangolt levegőbevezetés alatt azt értjük, hogy az adott indító vagy közbenső tartályba a szállító-5 levegőt időben vízszintes szakaszonként és/vagy a tartály függőleges szimmetriatengelye mint forgástengely körül csövenként egymást követő hullámokban vezetjük be. Ugyanakkor, a már kiszáradt, többször átjáratott 10 anyagnál ezt az elakadási jelenséget nem tapasztaltuk, még akkor sem, ha az adagoló- és omlasztó levegő bevezetését megszüntettük és csak lazító levegővel dolgoztunk. Ebből arra a felismerésre jutottunk, hogy a lazító-15 rendszer csöveit célszerű pl. megosztani és a nyomócső kezdete környezetében egy külön adagolórendszert kialakítani, külön kompresszor csatlakozásokkal, melyekkel a két rendszer egymástól függetlenül szabályozható. 20 Kombinált szívó-nyomó üzemű kísérleteinknél egy fenékürítésű, a kosárgörbe idomú edényfenéken egy kis kúpos garattal ellátott, a berendezés példakénti kiviteli alakjaként kidolgozott és a leírás további részében ismertetendő közbenső edényt használtunk, 25 külön lazító-, adagoló- és omlasztórendszerrel. 7. példa 65 mm belső átmérőjű 4 m hosszú gégecsőben szívóüzemet valósítottunk meg, 0,5 ata nyomáson. Az 30 elért száUítóteljesítmény 20 Mp/ó körül volt 120-150 keverési arány mellett. A közbenső edénybe lerakott anyagot ezután 45 mm belső átmérőjű 20 m hosszú nyomócsőben 1,8—2,0 at nyomáseséssel 13 Mp/ó teljesítménnyel, 35 300-as keverési aránnyal továbbítottuk. A legkedvezőbb eredményeket nyomóüzemben a lazító- ül. adagolórendszer elhangolt, lüktető levegőadagolásával értük el nedves, tehát fokozottan tapadó nyersfoszfátnál. 40 Ugyanakkor, a technikai állásánál leírt fluid nyomóüzemet a találmányunk szerinti berendezésben megvalósítva, az elért szállítóteljesítmény maximuma 8 Mp/ó alatt, keverési aránya pedig jóval 200 alatt maradt. 45 Kombinált üzemben végzett kísérleteinknél a közbenső tér nyomásának indítás előtti növelését úgy oldottuk meg, hogy a kompresszor nyomólevegőjét a leválasztószűrőn át vezettük be a közbenső térbe. Ezzel a leválasztószűrő tisztítását lehet egyidejűleg, kü-50 lön intézkedés nélkül elvégezni. A kísérletsorozat közben kialakítottunk egy a kompresszort és a lazító-, adagoló- és omlasztórendszer csatlakozásait összekötő vezetékrendszert is, ahol minden csatlakozáshoz két-két vezetéket vittünk, 55 melyeknek egyike a kompresszorral egy nyomólégüstön és másik pedig egy kerülővezetéken át közvetlenül volt összekötve. így tudtuk az egyes rendszereket egymástól függetlenül egyenletes nyomású ül. lüktető levegővel ellátni. Kísérleteink során a komp-60 resszor fordulatszámának és kéthengeres felépítésének megfelelően a lüktetést 17 Hz körüli frekvencián végeztük. Adott esetben elképzelhető az is, hogy változtatható fordulatszámú hajtóművel meghajtott kompresszorral a lüktetést is az egyes anyagokhoz 65 legmegfelelőbb frekvenciákra állítsuk be. 5