170264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az S-adenozil-L-metionin szulfonsavsóinak előállítására

170264 7 8 1. példa Schlenk módszerével [Enzymologia, 29, 283 (1965)] SAM-ban feldúsított élesztőből [6,88 g/kg SAM-ot tartalmaz] 90 kg-hoz 11 liter etil-acetátot és 11 liter vizet adunk szobahőmérsékleten. 30 percen át végzett energikus keverés után a keverékhez 50 liter 0,35 n kénsavoldatot adunk, majd a keverést másfél órán át folytatjuk. Szűrés és a kiszűrt anyag vizes mosása után 140 liter oldatot kapunk, amely 4,40 g/liter koncentrációban tartalmaz SAM-ot (ez megfe­lel a kiindulási anyagban található SAM 99,5%-ának). Az oldathoz ezután keverés közben 2,3 kg pikrolon­sav 25 liter metil-etil-ketonnal készült oldatát adjuk, majd a keveréket egy éjszakán át állni hagyjuk és a kivált csapadékot centrifugálással elkülönítjük, ezután pedig vízzel mossuk. A csapadékot ezt követően szobahőmérsékleten keverés közben feloldjuk 6,2 liter 1 n metanolos metán-szulfonsav-oldatban, majd a kapott oldatból a nyomnyi mennyiségű oldhatatlan anyagot kiszűrjük és a szűrlethez 50 liter acetont adunk. A képződött csapadék tökéletes kiülepedése után a fölötte levő folyadékfázist dekantáljuk és az oldhatatlan maradé­kot kis mennyiségű acetonnal mossuk. A maradékot ezután feloldjuk 25 liter 0,25 n metanolos metán-szulfonsav-oldatban, majd az oldat­hoz aktív szenet adunk és szűrjük. A szűrlethez ezt követően 125 liter metil-izobutil-ketont adunk, ami­kor is csapadék válik ki. így 1089 g kristályos és könnyen szűrhető sót kapunk, amely 20%-nál nagyobb mennyiségben oldó­dik vízben színtelen oldatot képezve. A só ugyanak­kor csak kevéssé oldódik a szokásosan használt szerves oldószerekben. Az Anal. Biochem., 4, 16—28 (1971) helyen ismertetettekkel összhangban elvégzett vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat tanúsága szerint a termék mentes bármely szennyeződéstől. Analitikai adatait az I. táblázatban közüljük. Ezek tanúsága szerint a vegyület tapasztalati képlete ClsH 2 3N 6 Os,S-4CH4 0 3 S. Az új sót azonosítottuk továbbá azzal az enzima­tikus módszerrel, amely nikotin-amid és guanidino­ecetsav 'SAM-mal végzett enzimatikus metilezésén alapszik [lásd: Cantoni, G. L.: J. Biol. Chem., 189, 745 (1951), valamint De La Hóba, G., Jameison, B. A., Mudd, S. H. és Richards, H. H.: J. Am. Chem. Soc, 81,3975(1959)]. Pontosan az előzőekben ismertetett módon eljárva, de n-dodekánszulfonsavat és 1-n-oktadekánszulfon­savat használva CiS H 23 N 6 O s S • 4C M H*; 03S, illet­ve C1S H 23 N 6 O s S • 4Ci8 Has 0 3 S tapasztalati kép­letű sókat kapunk, amelyek analitikai adatai szintén az I. táblázatban vannak megadva. 2. példa Az 1. példában ismertetett kiindulási anyagból az ott ismertetett módon kapott, élesztősejtek elbomlá­sából származó odlatból 70 literhez 1,15 kg pikrolon­sav 10 liter izobutanollal készült oldatát adjuk, majd — miután a keveréket egy éjszakán át állni hagytuk -a képződött csapadékot centrifugális útján elkülönít­jük. A csapadékot ezután szobahőmérsékleten keverés közben feloldjuk 3,1 liter 1 n etanolos etánszulfon­sav-oldatban, majd a kis mennyiségű oldhatatlan anyagot kiszűrjük és a szűrlethez 25 liter dietil-étert adunk. A kapott keveréket állni hagyjuk, majd a kivált csapadékot kiszűrjük és kis mennyiségű dietil­éterrel mossuk. A csapadékot ezt követően feloldjuk 12,5 liter 0,25 n etanolos etánszulfonsav-oldatban, 5 majd az oldathoz színtelenítő aktív szenet adunk. Az így kapott keveréket szűrjük, majd a szűrlethez 63 liter benzolt adunk. 585 g só csapódik ki, amelyet kiszűrünk és szárítunk. A só több mint 20% mennyi­ségben oldódik vízben, míg a szokásosan hasznait 10 szerves oldószerekben gyengén oldódik. Az 1. példá­ban ismertetett módon végzett vékonyréteg-kroma­tográfiás vizsgálat tanúsága szerint mentes bármiféle szennyeződéstől. Analitikai adatait az I. táblázatban adjuk meg. Ezek tanúsága szerint tapasztalati képlete 15 CIS H 23 N 6 O s S-4C 2 H 6 0 3 S. Az új sót az 1. példában említett enzimatikus módszerrel is azonosítottuk. Pontosan a fentiekben ismertetett módon eljárva, de 2-bróm-etánszulfonsavat és 2-klór-etánszulfonsavat 20 használva az alábbi tapasztalati képletű sókat kapjuk: C1S H 23 N 6 0 S S • 4C 2 H 5 S0 3 Br, illetve C 1S H 23 N 6 -0S S-4C 2 H S S0 3 C1. A sók analitikai adatait az I. táblázatban adjuk meg. 25 3. példa Az 1. példában ismertetett kiindulási anyagból az ott ismertetett módon kapott, élesztősejtek elbomlá­sából származó oldatból 70 literhez 1,15 kg pikrolon-30 sav 12 liter n-butanollal készült oldatát adjuk, majd -miután a keveréket egy éjszakán át állni hagytuk - a képződött csapadékot centrifugálás- útján elkülönít­jük. A csapadékot ezután szobahőmérsékleten keverés közben feloldjuk 3,1 liter 1 n 1-propanolos DL-10-35 kámforszulfonsav-oldatban, majd a kapott oldathoz 25 liter benzolt adunk. Az ekkor kivált csapadékot elkülönítése után feloldjuk 12,5 liter 0,25 n 1-propa­nolos kámforszulfonsav-oldatban, majd az oldathoz színtelenítő aktív szenet adunk. Az így kapott keveré-40 ket szűrjük, majd a szűrlethez 63 liter acetont adunk. 928 g só csapódik ki. A só több mint 20% mennyiségben oldódik vízben, ugyanakkor szokáso­san használt szerves oldószerekben csak rosszul oldó­dik. Az elvégzett vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat 45 tanúsága szerint mentes bármiféle szennyeződéstől. Analitikai adatait az I. táblázatban adjuk meg. Ezek tanúsága szerint tapasztalati képlete: Ci5 H 23 N 6 O s S •4C10 H 16 O 4 S. A só azonosítható az 1. példában ismertetett 50 enzimatikus módszerrel is. A fentiekben ismertetett módon eljárva, de D-3-bróm-kámfor-10-szulfonsavat használva, a C15 H 23 ­N6 O s S. • 4CioHiS 0 4 SBr tapasztalati képletű sót kapjuk, amelynek analitikai adatai az 1. táblázatban 55 láthatók. 4. példa A specifikus enzim tisztítása 50 ml darabos Sepharose-t (a Pharmacia Fine 60 Chemicals Ab, Uppsala, svédországi cég által előállí­tott poliszacharid) vízben szuszpendálunk, majd is­mert módon brómciánnal kezeljük abból a célból, hogy a poliszacharid-gélhez aminocsoportokat tartal­mazó vegyületeket kovalensen kötni lehessen. Az így • 65 kapott gélhez ezután fölöslegben vett L-lizint adunkj 4

Next

/
Thumbnails
Contents