170262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az S-adenozil-L-metionin új kettős sóinak előállítására

170262 9 10 elegyében oldjuk. Az elegyet keverjük, majd állni hagyjuk. Ezután a szerves fázist elválasztjuk, és a vizes fázist a pikrolonsav utolsó nyomainak eltávolítása érdekében kevés metil-etil-ketonnal mossuk. A vizes fázist elválasztjuk, csontszénnel derítjük, és szűrjük. 5 16,5 ml színtelen vizes oldatot kapunk, amely literen­ként 33,8 g SAM-ot tartalmaz. Ennek megfelelően a kiindulási oldat SAM-tartalmának 90%-át különítet­tük el. Az oldat vékonyréteg kromatográfiás elemzés alapján kizárólag SAM-ot tartalmaz. A kapott 16,5 ml 10 oldatot 100 ml acetonba öntjük. Az elegyet keverjük, majd állni hagyjuk, végül a folyadékfázist dekantá­lással eltávolítjuk. A szilárd anyagot 6,6 g 15%-os. metanolos p-toluol-szulfunsav-oldatban oldjuk. Az oldatot csontszénnel derítjük, szűrjük, és a szűrletet 15 25 ml etiléterbe öntjük. Az elegyet állni hagyjuk, majd a kivált 0,967 g kristályos, jól szűrhető terméket leszűrjük. A termék a SAM+-HS0 4 --H 2 S(VCH 3 C 6 H4SO3 H képletnek felel meg. Elemzés a C22 H 34 Oi 6 N 6 S 4 képlet alapján: 20 számított: C: 34,46%, H:4,47%, N: 10,96%, S: 16,72%, talált: C: 33,68%, H:4,65%, N: 10,8%, S: 16,5%. SAM+:50,5% H2 0: 2,1% H2 S0 4 : 25,3%25 p-toluolszulfonsav: 21,7% A termék ultraibolya abszorpciós spektrumában 260 nm-nél jelenik meg maximum (Ef^m = 179). [a] ^ = 34,7°. Ha a fenti eljárás utolsó előtti lépésében 3,3 g 30 15%-os metanolos p-toluolszulfonsav-oldatot, utolsó lépésében pedig 25 ml etilétert használunk fel, 1,18 g SAM+-H 2 S0 4 ^CHsCgt^SOgH képletű sót ka­punk, amelynek elemzési adatai azonosak az 1. példában közöltekkel. 35 A biokémiai kutatások alapján néhány éve ismertté vált, hogy a SAM az élő szervezetben lezajló, metil­csoport átadásával járó biokémiai reakciók egyetlen specifikus metil-donor reagense. Ezek a biokémiai folyamatok a zsírok, fehérjék és szénhidrátok meta- 40 bokzálódásának alapvető reakciói. Példaként a követ­kezőkben felsoroljuk a SAM-tól függő legfontosabb átmetilezési reakciókat: a) N-átmetilezés: adenin, karnitin, karnozin, kreatin, 2,6-diamino-purin, adrenalin, guanin, hordenin, 45 N'-nikotinamid, foszfatidilnkolin, ricinin; b) O-átmetilezés: N-acetil-szerotonin, dopamin, epi­nin, d-adrenalin, 1-adrenalin, ergoszterin, 1-norad­renalin, pektin, ubikinon; c) S-átmetüezés: 2,3-dimerkapto-propanol, kénhidro- 50 gén, metionin, metilmerkaptán, S-merkapto-pro­pionsav, S-merkapto-etanol, triopirimidin, tioura­cil; d) C-átmetilezés: citozin, timin. Ezt azt jelenti, hogy a SAM az emberi szervezetben 55 a következő anyagcsere-folyamatokban tölt be alap­vető szerepet: kolin bioszintézise, foszfatidilkolin bioszintézise, -SH csoportot igénylő enzimek aktivá­lása, katechol-aminok metabolizálása, biogén agyköz­ponti aminők metabolizálása, szerotonin metabolizá- 60 lása, hisztamin metabolizálása, BJ2 -vitamin és fólsav metabolizálása, kreatin metabolizálása, miozin meta­bolizálása, hisztonok metabolizálása, ribonuklein­savak és dezoxirobonukleinsavak metabolizálása, fe­hérjeanyagok metabolizálása, ciklopentán-perhidro^ 65 fenantrén-vázas hormonok (elsősorban ösztrogén hor­monok) metabolizálása, és trigliceridek metabolizá­lása. Ismert az is, hogy a metil-transzferáz-enzim hatására demetileződött SAM S-adenozil-homocisz­teinné (SAO) alakul, amely közvetett szulfhidril­csoport-donor, és így döntő szerepet tölt be minden olyan vegyület metabolizálásában, amely biológiai aktivitásának kifejtéséhez -SH csoportot igényel. E vegyületek közül különösen fontosak a tioenzimek és a kéntartalmú aminosavak. A SAO a szervezetben dekarboxileződik. Az így képződött, dekarboxilezett termék az aminopropil­csoportok elsődleges donorvegyülete, amely — a legújabb biokémiai ismeretek szerint - nélkülözhetet­len a poliaminok bioszintézisében. A folyamatot különféle enzimek katalizálják, amelyek közül a specifikus aminopropil-transzferáz enzimet említjük meg. Összefoglalva megállapíthatjuk tehát, hogy a SAM az emberi szervezetben a következő biokémiai reak­ciókkal áll szoros kapcsolatban: A) átmetilezés (—CH3 csoport specifikus átvitele), B) átszulfhidrilezés (-SH csoport specifikus átvitele) és C) átaminopropikzés (aminópropil-csoport specifikus átvitele). Mindezek alapján joggal tételezhetjük fel, hogy a SAM az emberi szervezetben a felsorolt biológiai reakciók rendellenességeivel kapcsolatos kóros állapo­tokban gyógyhatást fejthet ki. Tekintettel azonban a SAM rendkívül instabil jellegére és ana a körülményre, hogy normál körül­mények között megfelelő ideig stabil SAM-származé­kokat mindeddig nem sikerült előállítani, e vegyületet eddig még sem farmakológiai, sem klinikai vizsgálat­nak nem vetették alá, és így lehetséges gyógyhatásait sem ismerték fel. A SAM módszeres farmakológiai és klinikai vizsgá­latára csak a találmány szerinti eljárással előállított, új szobahőmérsékleten korlátlan ideig stabil SAM-sók nyújtottak lehetőséget. E vizsgálatok során megállapí­tottuk, hogy az új SAM-sók minőségileg és hatáserős­ségüket tekintve egyaránt meglepő gyógyászati aktivi­tással rendelkeznek. Az új termékekre jellemző, általunk meghatározott rendkívül nagyszámú farmakológiai és klinikai adat közül az alábbiakban csak néhány jellegzetes csopor­tot ismertetünk, amelyek az új termékek biológiai sajátosságairól és gyógyászati alkalmazási lehetőségei­ről szakember számára világos képet adnak. Az egyszerűség kedvéért a következőkben mindkét ket­tős sőt „SAM-só"-nak nevezzük, mert azok hatásai és alkalmazási területei teljes mértékben azonosak. A farmakológiai és klinikai vizsgálatok leírásánál az egyszerűség kedvéért a SAM* «HSOn "-HaSC^ -2CH3 C6 H4S0 3 H képletű sót „SAM"-nak nevezzük. A beadagolt dózisok tehát minden esetben a SAM*­•HS04 "-HíSO^CHjCéfttSOaH képletű vegyületre vonatkoznak. Az adatok természetesen ugyanígy érvé­nyesek a másik kettős sóra is. Toxicitás A találmány szerint előállított SAM-sók sem akut, sem krónikus toxicitást nem fejtenek ki, nem okoz­nak helyi intoleranciát, és mellékhatásmentesek. A SAM egéren meghatározott LD 50 -értéke orális 5

Next

/
Thumbnails
Contents