170236. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló, állandó térfogatú azbesztcementelemek előállítására
170236 J? 4 tosítják a szakterület ismert technológiai adatainak megfelelő nyomáson és hőmérsékleten. A találmány feladata tökéletesített tűzálló azbesztcementelemek előállítására alkalmas eljárás kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy legfeljebb 55 súlyszázalék azbesztből, melynek 1,35 mm lyukbőségű szitán mért szitamaradéka legalább 40 súlyszázalék, 5-30 súlyszázalék kvarctartalmú anyagból, 20-70 súlyszázalék portlandcementből, melynek fajlagos felülete 2600-3100 m2 lg, végül legalább 3 súlyszázalék szervetlen szálasanyagból, célszerűen 10 mm átlagos szálhosszúságú azbeszt- vagy üvegszálból készített keveréket SEUSZ-pendálunk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője az, hogy kvarctartalmú anyagként 20-30 súlyszázaléknyi, legfeljebb 0,5 mm szemcseméretű duzzasztott perlit és 80—20 súly százaléknyi kovaföld elegyét szuszpendáljuk, adott esetben kovaföld helyett spongilitet elegyítünk a perlittel, ahol a kovaföld ill. a spongilit legalább 95 súlyszázalékának szemcsemérete legfeljebb 0,2 mm, a keverékben pedig célszerűen 1,3-1,5 súlyszázalék cellulózt adagolunk. A találmány szerinti megoldás előnye az, hogy a kívánt szilárdsági tulajdonságok elérése mellett az anyag térfogatsúlya alacsony, porozitása viszont magas. Ez utóbbit a kötőanyagként bekevert cement mennyiségének csökkentésével és a célszerűen megválasztott töltőanyagok mennyiségének növelésével értük el. További előnyként kell megemlítenünk azt, hogy a találmány szerinti azbesztcementelemek vízgőzre mért átjárhatóságának értéke kedvező, hővezető képessége és hőkapacitása alacsony, mechanikai megmunkálna tósága igen jó, melynek következtében közvetlenül alkalmas facsavarok és különféle szögek szilárd rögzítésére. A találmány szerinti azbesztcementelemekhez felhasznált kvarctartalmú anyag, így főként a duzzasztott perlit, a kovaföld és a spongilit teszi lehetővé egyrészt azt, hogy a gyártási körülmények igen kedvezőek legyenek, másrészt azt, hogy a térfogatsúly maximális mértékben csökkenthető legyen. A kedvező gyártási feltételek alatt azt értjük, hogy a szabad mész, amely a portlandcement hidratálásakor keletkezik, jól köthet, a térfogatváltozások és a zsugorodás a szükséges porozitás biztosítása mellett is jelentősen csökken. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a találmány szerin-i elemek gyártásánál felhasznált viszonylag magas portartalmú rövidszálú azbesztanyag bekeverése minőségi jellemzőket nem rontja. Az ismert azbesztcementgyártási eljárásoknál ugyanis a kapott késztermékek fizikai—mechanikai tulajdonságai a portartalom növekedésével romlanak. Azoknál a tűzálló azbesztcementelemeknél, melyeknek gyártása során hőkezelést nem alkalmaznak az azbesztpor olyan töltőanyagot képez, mely a finomra őrölt kvarctartalmú anyagokkal hasonlóan viselkedik. Azoknál a tűzálló azbesztcementelemeknél viszont, melyeknek gyártása során hőkezelést is alkalmaznak, a porszemcsék jelenlevő kalcium-hidroxiddal reakcióba lépnek és a késztermék szilárdságát növelő kötéseket képeznek. A találmány szerinti tűzálló azbesztcementelemek előállítása illetve kidolgozása során az előírt szilárdsági tulajdonságokhoz szükséges mennyiségű cementet a tapasztalatok szerint meg nem engedett módon lecsökkentettük. A kötőanyag-tartalom csökkentésével viszont egy olyan rendszert alakítottunk ki, 5 melynél a töltőanyagok elemi szálai és szemcséi a megkötött portlandcement tömegében „úsznak" és egy a tapasztalatok alapján várhatóval szemben homlokegyenest ellentétes jellegű struktúrát alakítanak ki. A szálakból és töltőanyag szemcsékből kiképzett 10 rendszerben ugyanis a fenti elemek között kölcsönös kötéseket egy vékony kötőanyagréteg biztosítja, ahol a kötőanyag mind a szálakat, mind a szemcséket egyenletesen bevonja és ezzel válik lehetővé a megkövetelt mechanikai tulajdonságok teljes mértékű kíelé-15 gítése. Ëz a fenti anyagszerkezet biztositj a ezzel egyidejűleg a szükséges mértékű porozitás és ajó mechanikai megmunkálhatóság feltételének kielégítését is. A duzzasztott perlitből és kovaföldből vagy duzzasztott perlitből és spongilitből kevert adalék fel-20 használása rendkívül kedvező a technológiai folyamat szempontjából, különösen a gyártás során előállított szuszpenzió víztelenítésénél és a belső hálósodás képzésénél. A fenti adalék kedvező hatást gyakorol a késztermék más tulajdonságaira is, így különösen a 25 hőmérséklet és nedvesség hatására bekövetkező térfogatváltozási tulajdonságokra. Ez az adalék teszi lehetővé továbbá a késztermék térfogatsúlyának meglepő mértékű csökkenését, is, mivel a jelenlevő kovaföld, illetve spongilit elegendő a szabad mész megkötésére 30 még akkor is, ha a terméket hőkezelés nélkül állítjuk elő. A fenti adalékok a mésszel új típusú kötésformákat képeznek ki, melynek hatása az egész anyagszerkezet összefogásában jelentkezik és a késztermék szilárdságának növelését szolgálja. 35 A kompozícióhoz a elhasznált kvarctartalmú anyagok teljes mennyiségét a már említett rövid elemi szálú azbesztben jelenlevő poros frakcióval egészítjük ki. A találmány szerinti kompozícióhoz viszonylag kis 40 mennyiségben bekevert, alkalikus környezetben korrózióálló, legalább 10 mm hosszú elemi szálakból álló szervetlen eredetű szálasanyag, főként azbeszt, ásvány- vagy üvegszálak, valamint a kiegészítő adalékként alkalmazott 4,8 mm lyukbőségű szitás legalább 45 50% szitamaradékú azbeszt kedvező hatását a szuszpenzióban jelenlevő további komponensekhez viszonyított jó szuszpendáló és diszpergáló funkcióban jelölhetjük meg. Ezek az anyagok befolyásolják kedvezően a szűrés során a belső hálóképződést, a 50 hálószerkezet kohéziójának megnövelésével. A belső hálószerkezet javított kohéziós tulajdonságai egyrészt megkönnyítik a technológiai műveletek elvégzését, másrészt hozzájárulnak a késztermék szilárdsági tulajdonságainak növeléséhez. Az adagolt szálasanyagok 55 mennyiségét a kompozícióban levő töltőanyagok összmennyiségének és a szuszpenzió előkészítési módjának megfelelően kell megválasztani. A szuszpenzió előkészítésénél kell figyelembe venni egyes szálasanyagoknak azt a tulajdonságát, hogy a gyártás során 60 erősen megrövidülnek. A fentiekben említett hosszúszálas szervetlen adalékokon túlmenően a találmány szerinti azbesztcementelemekhez adalékként előnyösen lehet szulfátvagy szulfitcellulózét, és foszlatott papírhulladékot is 65 felhasználni. Ezekkel az adalékokkal kedvezően befo-2
