170230. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált tiomorfolino- vagy piperazino- pirimidinek előállítására

170230 13 14 R) példa 5-Karmaboil-2,4,6-trihidroxi-pirimidin Készül [lásd: H. C. Scarborough, W. A. Gould, J. Org. Chem. 26, 3720 (1961)] barbitursavból és karbamidból 3 óra alatt 160°-on. Olvadáspontja 350° fölött van. Kitermelés 87,7%. Analóg módon állítjuk elő a következő vegyületet: 5 -Karb amoil4,6-dihidroxi-2-merkapto-pirimidin, készül tiobarbitursavból és karbamidból 3 óra alatt 170°-on, olvadáspontja 350° fölött van. S) példa 5-Karbamoil-4,6-dihidroxi-2-metiltio-pirimidin 5,6 g (0,03 mól) 5-karbamoil-4,6-dihidroxi-2-merkapto-pirimidint hozzáadunk 4,2 g (0,105 mól) nátriumhidroxid 150 ml vízzel készül toldatához, és keverés közben szobahőmérsékleten hozzáadunk 4,7 g (0,033 mól) metiljodidot. Három órás keverés után 'a reakciókeveréket megsavanyítjuk, a kivált terméket leszívatjuk és dioxánból átkristályosítjuk. Olvadáspontja 360° fölött van. Kitermelés 1 g (16,6%). T) példa 5-Ciano-2,4,6-triklór-pirimidin Készül [lásd: C. A. 62, 7775 (1965)] 5-karbamoil-2,4,6-trihidroxi-pirimidinből, foszforoxikloridból és dimetilanilinből 18 óra alatt 100°-on. Olvadáspontja 123° (benzinből, fp. 100-140°). Kitermelés 65%. Analóg módon állítjuk elő a következő vegyületet: 5-ciano-4,6-diklór-2-metiltio-pirimidin, készül 5-karbamoil-4,6-dihidroxi-2-metiltio-pirimidinből és foszforoxikloridból és dietilanilinból 4 óra alatt visszafolyatás közben, olvadáspontja 107° (benzinből); U) példa 4,6-Dihidroxi-5-formü-2-metiltio-pirimidin K é szül 4,6-diWdroxi-5-fórmü-2-merkapto-pirimidinből vizes, lúgos oldatban, és metiljodidból 0°-on 4 óra hosszat keverve. Kitermelés 97,8%. Olvadáspont 250° fölött van. V) példa 4,6-Ditíór-5-diklórmetü-2-metütio-pirimidin 121 g (0,58 mól) 4,6-dihidroxi-5-formü-2-metiltio-pirimidint óvatosan hozzáadunk 600 ml foszforoxikloridhoz, mire heves reakció indul meg, megszűnése után az oldathoz hozzáadunk 80 ml dietilanilint. A reakciókeveréket 6 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk, a foszforoxikloridfelesleget vákuumban ledesztilláljuk, a maradékhoz óvatosan jeget adunk, s kloroformmal extraháljuk. A kloroformos fázist mossuk, szárítjuk, és vákuumban szárazra bepároljuk. A maradékot aktívszén hozzáadásával benzinből kristályosítjuk. Olvadáspontja 66°. Kitermelés 70 g (43,3%). W) példa 6-Etoxi-5-formÜ-2-metütio-4-tiomorfolino-pirimidin 11,4 g (0,041 mól) 4,6-diklór-5-diklórmetit2-metütio-pirimidin 100 ml etanollal készült oldatához keverés és jeges hűtés közben hozzácsepegtetünk 0,95 g (0,041 mól) nátriumból és 50 ml etanolból készült nátriummetilát-oldatot Egy órás keverés után a reakciókeverékhez vizet adunk, és kloroformmal extraháljuk. A kloroform elpárologtatása után a maradékot feloldjuk dioxánban, keverés és hűtés közben hozzáadunk 31 g (0,3 mól) tiomorfolint, és éjszakán át 20°-on állni hagyjuk. Vízzel való rugítás után a 5 keveréket kloroformmal extraháljuk, a kloroformos fázist mossuk, szárítjuk, és a kloroformot elpárologtatjuk. A maradékot oszlopkromatografálással tisztítjuk (szorbens: oszlopkromatográfiás kovasavgél, 0,2-0,5 mm, Merck cég; kifejlesztőszer: benzin ésetilace-10 tát 5:1 arányú elegye). Az egységes frakciókat szárazra bepároljuk, és a maradékot benzinből átkristályosítjuk. Olvadáspont 101°. Kitermelés 5,6 g (45,6%). Analóg módon állítjuk elő a következő vegyületet: 6-Etoxi-5-forrnil-2-metiltio-4-(l-oxido -tiomorfoli -15 ho)-pirimidin, készül 4,6-diklór-5-diklórmetil-2-metiltio-pirimidinből, nátriumetilátból és tiomorfolin-1-oxidból. Olvadáspontja 163° (etilacetát és dioxán elegyéből). 20 X) példa 5-Karbetoxi-2,4-dihidroxi-pirimidin Készül etoximetilén-malonészterből és karbamidból. Olvadáspontja 241-243°. Analóg módon állítjuk elő a következő vegyüle-25 tekét: a) 5-Karbetoxi-4-hidroxi-2-morfolino-pirimidin, készül etoximetilén-malonészterből és morfolinoguanidinből, olvadáspontja 164-166° (etanolból); b) 5-karbetoxi-4-hidroxi-2-tiomorfolino-pirimidin, 30 készül etoximetilén-malonészterből és tiomorfolinoguanidinből, olvadáspontja 163—165° (etanolból). Y) példa 5-Karbetoxi-2-klór-4-tiomorfolino-pirimidin 35 4 g (0,018 mól) 5-karbetoxi-2,4-diklór-pirimidint (A. Dornow, G. Petsch, Liebigs Ann. Chem. 588, 45-61 (1954)) feloldunk 70 ml jéghideg etanolban, és keverés közben 0°-on hozzáadunk 4,1 g (0,036 mól) tiomorfolinoldatot. A keletkező sűrű kristályos 40 anyagot 15 perces keverés után 150 ml vízbe öntjük. A képződött kristályokat leszívatjuk, és vízzel mossuk. Olvadáspontja 70-71°. Kitermelés 4,8 g (92,3%). Analóg módon állítjuk elő a következő vegyüle-45 tekét: a) 5-Karbetoxi-2-klór-4-(l,1-dioxido-tiomorfolino)pirimidin, készül 5-karbetoxi-2,4-diklór-pirimidinből és tiomor-50 folin-1,1-dioxidból, olvadáspontja 143-147° (benzin és etilacetát elegyéből); b) 5-karbetoxi-2-klór-4-( l-oxido-tiomorfolino)-pirimidin, készül 5-karbetoxi-2,4-diklór-pirimidinből és timorfo-55 lin-1-oxidból, olvadáspontja 123-126° (butanol és ciklohexán elegyéből); c) 5-karbetoxi-2-klór-4-(l ,l-dioxido-tiomorfolino)-6-metil-pirimidin, készül 5-karbetoxi-2,4-diklór-6-metil-pirimidinből 60 JkészülA. Dornow, G. Petsch, Liebigs Ann. Chem. 588, 45-61 (1954) szerint 5-karbetoxi-2,4-dihidroxi-6-metil-pirimidinből [R. W. Lamon, J. Het. Chem. 6, 261-264 (1969)] és foszforoxiklorid-foszforpentaklorid-keverékből]] és tiomorfolin-1,1-dioxidból. Ol-65 vadáspont 145-148°. 7