170218. lajstromszámú szabadalom • Berendezés válaszadó készülék nélküli vagy meghibásodott válaszadó készülékkel ellátott járművek automatikus felismerésére és helyének megállapítására

170218 5 6 38 vezetéken keresztül második 42 összegezőbe jut és zárja a 43 kapcsolót. Amikor a lokomotív elhalad, a 6-10 tengelyek által indított impulzusok a 37 kapuáramkörön és a 43 kapcsolón keresztül a 41 számlálókészülékbe kerülnek, mely ekkor fokozatosan áll vissza alap ZO állapotába. Ugyanekkor 44 vezetéken keresztül a 43 kapcsoló nyit és a 45 vezetéken keresztül 46 összehasonlító bekapcsolódik. Tekintettel arra, hogy a 42 összegezőben a SMA = 10 összeg a 36 összegezőben pedig az SEA = 10 összeg van, — a tengelyek számának megfelelően — a 46 összehasonlító nem talál eltérést, ezért egyik kimenetén D parancsot ad ki egy nem ábrázolt készüléknek az FK, MA, tengelyszámnak, SMA összegnek és SEA összegnek megfelelő információk kinyomtatására, valamint a 33 puffertárolóban levő információ törlésére. Ugyanilyen folyamat játszódik le a lokomotív után kapcsolt hat-, majd négytengelyű kocsik esetében is. A 41 számlálókészüléknek a Z5 illetve Z2 állapotból a ZO állapotba történő visszaállításakor kinyomtatott SMA és SEA összegek, mint információk, megfelelnek az összes kijelzett, illetve megszámlált tengelynek. A lokomotív mögött levő harmadik kocsiról érkezik a MA = 3 tengelyszám jelzés. Ekkor a 39 kiértékelő áramkör a 41 számlálókészüléket a Zl állapotba állítja. A középső 22 tengelytől indított impulzus eljut ugyan a 36 összegezőbe, de nem jut el a 41 számlálókészülékbe, mivel a 39 kiértékelő áramkör 391 vezetéken keresztül a 37 kapuáramkört ezen impulzus elől lezárja. Ennek következtében a 23 tengely elhaladása után a SMA = SEA = 23 összegek egyeznek és kinyomtatásra kerülnek. Az utolsó kéttengelyű kocsi elhaladásakor indított folyamat megfelel a páros tengelyszámú többi kocsi elhaladásakor észlelt folyamatnak. Tegyük fel mármost, hogy a vonatszerelvényben (1. ábra) a hat- és háromtengelyű kocsi szaggatott vonalú körrel jelzett, feleletet nem adó válaszadó készülékkel van felszerelve. Ekkor a c diagram és a d táblázat érvényes. A lokomotív tengelyei és a válaszadó készülék ugyanazt a folyamatot indítja el, mint amelyek az a diagramban és a b táblázatban ábrázolva vannak. A 11-16 tengelyek indítanak ugyan új impulzusokat, melyeket a 36 összegező megszámlál; a 13 és 14 tengelyek között levő, meghibásodott válaszadó készülék azonban nem jelez, tehát nem ad információt a tengelyek számára vonatkozóan, s így a 43 kapcsoló nyit és a 41 számlálókészülék is ZO állapotban marad. Következésképpen sem a 46 összehasonlító nem lép üzembe, sem a D parancs nem kerül kiadásra. Csak a következő, négytengelyű kocsi járműazonosító jelének továbbításakor zár ismét a 43 kapcsoló, és a 41 számlálókészülék ennek megfelelően a Z2 állapotba, a fél-tengely szám értékére áll be. A következő 19 és 20 tengelyek a 41 számlálókészüléket ismét visszajuttatják a Z0 állapotba, nyitják a 43 kapcsolót, és ugyanakkor a 46 összehasonlító üzembe lép. A 46 összehasonlító megállapítja azt, hogy a SMA = 14 összeg a 42 összegezőben kisebb, mint az SEA = 20 összeg a 36 összegezőben. A 46 összehasonlító a 461 vezetéken mármost addig juttat impulzusokat a 42 összegezőbe és 47 impulzusszámlálóba, míg a SMA Összeg az SEA összeggel meg nem egyezik. Az ábrázolt példában ehhez hat impulzusra van szükség. Ez az impulzusszám megfelel a nem kellőképpen felszerelt kocsik tengelyszámának, és a D parancsra mint FMA = 6 tengelyszám kerül nyomtatásra. A kinyomtatással egyidejűleg a 33 puffertároló és a 47 valamint 48 impulzusszámlálók tartalma nulla lesz. 5 Mivel pedig a következő háromtengelyű kocsi válaszadója a tengelyek számát nem jelzi, így a 43 kapcsoló nyitott és a 41 számlálókészülék a Z0 állapotban marad. Az utolsó kéttengelyű kocsi elhaladásakor a 41 számlálókészüléknek Z0 állapotba törté-10 nő visszaállítása alkalmával értelemszerűen azonos folyamatok játszódnak le, mint a 41 számlálókészülék ama visszaállítása alkalmával, amikor az előző négytengelyű kocsi haladt el. A 46 összehasonlító megállapítja, hogy az SMA = 22 összeg kisebb, mint az SEA 15 = 25 összeg és a 461 vezetéken át mindaddig impulzusokat juttat a 47 impulzusszámlálóba, amíg az SMA = SEEA = 25 egyenlőség létrejön. A szükséges impulzusok számát a 47 impulzusszámláló közbenső tárolásában tárolja, és ez megfelel a hibás válaszadójú 20 háromtengelyű kocsi FMA = 3 tengelyszámának. A D parancs kimenetekor az információk kinyomtatásra kerülnek és a 33 puffertároló, valamint a 47 és 48 impulzusszámlálók tartalma nulla lesz. Ha mármost valamely kocsi tengelyeinek számát a 25 válaszadó készülék segítségével megkaptuk, de valamilyen hiba folytán - ami a tengelyszámláló szerkezetben van — a tengelyek számát helytelenül, a valóságosnál kisebb értékben számláltuk meg, akkor a 46 összehasonlítóban a SMA és SEA összegek között 30 különbség lép fel. Ezután a 462 vezetéken keresztül mindaddig impulzusok jutnak a 36 összegezőbe és 48 impulzusszámlálóba, amíg az SEA összeg az SMA összeggel meg nem egyezik. Az impulzusok száma ilyenkor megfelel a hiányzó tengelyek számát jelentő 35 impulzusok és ez a D parancsra, mint FEA információ kinyomtatásra kerül. Ha a kocsira jellemző jelben a teljes MA tengely szám helyett már megelőzően csak az 1/2MA fél-tengelyszám, illetve, ha nem páros számú tengelye van a 40 kocsinak, a legközelebbi kisebb egész szám, vagyis 1/2(MA-1) foglaltatik, akkor a 3. ábrán látható kiviteli alak a szaggatott vonallal jelölt 392, 393 és 411 vezetéknek és 49 kétszerezőnek megfelelően módosul. Ekkor a 40 vezeték elmarad. Olyan kocsik-45 nál pedig, melyeknek páratlan tengelyszámuk van, a 39 kiértékelő áramkör, amely a 3. ábra eme változata szerint csak arra szolgál, hogy a páratlan tengelyszámot felismerje, egyidejűleg a 38 vezetéken keresztül megkapja az 1/2(MA—1) információt, a 392 vezeté-50 ken keresztül pedig egy tengelyszámláló impulzust. Ekkor a 391 vezetéken át a 37 kapuáramkör bezáródik. Az 1/2(MA—1) információ ezenkívül a 38 vezetéken keresztül a 49 kétszerezőbe, és a 411 vezetéken át a 41 számlálókészülékbe jut, mely utóbbi ezáltal a 55 megfelelő számlálási állapotba áll be. Az 1/2 (MA—1) információ a 49 kétszerezőben megduplázódik, és az eredmény egy impulzus útján eggyel megnövelődik, amely impulzust a 39 kiértékelő áramkör a 393 vezetéken keresztül adja. Ezáltal a 49 kétszerező 60 kiemetén a helyes MA tengelyszám áll rendelkezésre, mely a 42 összegezőben a vonatszerelvény többi tengelyének számához hozzáadódik. A 3. ábrán látható valamennyi többi kapcsolás azonos módon működik, amint ezt az 1. és 3. ábrák kapcsán már 65 előbb is leírtuk. 3