170178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás külfejtések hányóinak, előnyösen lignit és barnaszén hányóinak humuszföld és pionírnövények nélküli gyors technikai és biológiai rekultivációjához és környezetvédelméhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. IX. 5. (MA-2600) Közzététel napja: 1976. XI. 27. Megjelent: 1978. III. 31. 170178 Nemzetközi osztályozás: A 01 N 7/02 E 21 C 47/00 f. í i:; t" Feltalálók: OLÁH János oki. mezőgazdasági mérnök, 75%, TARI Tibor okL kertészmérnök, 25%, Gyöngyös Tulajdonos: Mátraaljai Szénbányák, Gyöngyös Eljárás külfejtések hányóinak, előnyösen lignit és barnaszén külfejtések hányóinak humuszföld és pionírnövények nélküli gyors technikai és biológiai rekultivációjához és környezetvédelméhez 1 A találmány tárgya eljárás külfejtések hányóinak, előnyösen lignit és barnaszén külfejtések hányóinak humuszföld és pionírnövények nélküli gyors technikai és biológiai rekultivációjához és környezetvédelméhez. 5 A gyors biológiai rekultivációhoz a hányóföldeken a talaj élet azonnali aktív és tartós beindítása és kialakítása szükséges. Ehhez a találmány értelmében bioaktiv lignit, barnaszén, vagy ilyen alapú és tartalmú szerves anyag és NPK műtrágya (nitrogén-foszfor- 10 kálium tartalmú műtrágya), valamint megfelelő eljárású kezelés kell. Humuszföld, szervestrágya, pionírnövények, különleges műtrágyák nem szükségesek. A találmány szerint kidolgozott és kipróbált módszenei olcsón, gyorsan, teljes környezetvédelmi és 15 el, teljes mezőgazdasági újrahasznosítási eredménnyel rekultiválhatók a meddőhányók. Az ásványi anyagok kitermelésének növekedése nagyban érinti a mezőgazdaságot, mivel átmenetileg jelentős területeket von ki a mezőgazdasági- és termő- 20 területekből. A bányaművelések hatására megváltozik a környék arculata, károsodás következik be a vízfolyamokban és vízvezetésekben, a levegő szennyeződik és megbomlik a természet biológiai egyensúlya. A külfejtések alapjában megváltoztatják a talajok 25 eredeti összetételét s eredeti rétegfekvéseit és igen kiterjedt talajelvonást eredményeznek. A külszíni fejtések hatására legnagyobb károsodást a talajok klimatikai, hidrológiai és növényzeti viszonyai szenvednek. E hatások változása szintén kihat a 30 komplex életkörülményekre, főként azok megromlására. Fentiek kiküszöbölésére a külfejtéses hányókat, így a lignit és barnaszén külfejtéses hányókat a hagyományos, igen költséges és lassú eljárásokkal rekultiválják, azaz teszik termővé, környezetvédelmi szempont figyelembevétele nélkül. A technikai rekultivációs munkák csupán tájrendezés jellegűek. Az ismert rekultivációs eljárások lényege összegezve az, hogy az eredeti termőréteget újra hasznosítják pionírnövények felhasználásával, azaz humuszolást alkalmaznak illetve negyedkori üledéket hordanak fel a meddőhányó felületére. A külszíni fejtéseknél egyes esetekben úgy járnak hogy az első lépésben a széntelepek felett levő takarórétegeket leszedik és más telepre telepítik, ezáltal újabb területet vonnak el a mezőgazdasági termelésből. Az első lépésben a talajmegbontások fejtési üregek kialakításával és a takarórétegek áthelyezésével, hányóképzéssel keletkeznek. Célszerűen a fedőrétegeket osztályozzák és minőségük szerint besorolják, úgyszintén meghatározzák az egyes szántórétegek minőségét és ezek lerakódásának módját. A takarórétegekből a hányóképzéseket a külfejtés területén kívül végzik, majd amikor a bányaművelés már kellő manipulációs területtel rendelkezik, a második lépésben sor kerül az ún. belső hányók kialakítására, azaz a kitermelt szén helyére történő rakodásra. A megfelelően kiképzett belső hányók kialakítását követően kezdődik meg a rekultivációs munka, 170178 1