170165. lajstromszámú szabadalom • Átmenővezetékkapcsoló horgos vonókapcsolóval rendelkező sínenfutó járművekhez

170165 csak kevés, könnyen elhelyezheti és kezelhető részbal áll, kapcsolási helyzetben felesleges elemekkel nem rendelkezik, és kapcsoláskor járulékos müveleteket nem igényel. Továbbá, a létesítendő átmenővezetékkapcsolóval bíztositania kell azt, hogy túlzott huzóigénybevétel fellépése esetén működőén oldódjon. A feladatot a találmány szerint azáltal oldjuk meg, hogy az átmenővezetékkapcsoló az összekötendő csővezetékkel összekötött és lényegében hengeres kapcsolófejjel van ellátva, a kapcsolófej tengelyirányára raerőleges átmenővezetékkapcsoló torkolatát körülvevő tömítőgyűrűvel, a kapcsolófej diagonálisan egymással szembenfekvő sugárirányban kinyúló karokkal rendelkezik, melyeknek külső végei egy önműködő vezetékkapcsolóval kapcsolt helyzetben a középütközős kapcsoló nyilasaiba ill. bevágásaiba kapaszkodnak és ezen bevágások elülső határolófelületeire a kapcsolófej tengelyéhez megközelítően azonos magassági helyzetben felfekszenek. Továbbá, hogy az egyik kar középső tartományában az átmenővezetékkapcsoló torkolatának irányában kiugró ütközővel van ellátva és az ütköző torkolattal ellentétes oldalfelületére, az önműködő vezetékkapcsolóval kapcsolt helyzetben a védősapka rugóterhelés hatására felfekszik, továbbá, hogy a másik kar lényegében a kapcsolófejjel párhuzamos ütközőfelülettel van ellátva, amely ebben a helyzetben a bevágás határolófelületére fekszik fel és a kapcsolóié j a karokhoz képest torkolatirányban eltolt két, kialakítását és alakját illetően lényegében a héjas légkapcsoló záróvezetékeinek megfelelő záróvezetékekkel van ellátva. Annak biztosítására, hogy az átraenővezetékkapcsoló megfelelő helyzetet vegyen fel egy önműködő vezetékkapcsolóval kapcsolt állapotban, célszerű lehet, hogy legalább az ütközőfelülettel ellátott kar egy függőlegesen lefelé kiugró toldattal legyen ellátva, amely az önműködő vezetékkapcsolóval kapcsolt helyzetben ezen kar végét befogadó bevágás határolófalára fekszik fel. Amennyiben a találmány további változata szerint az ütközőfelületet hordó kar vége az elülső határolófelülettel együttműködő tartományában, a torkolathoz képest kifelé előreugró támasztófelülettel rendelkezik, az átmenővezetékkapcaoló túlzott igénybevétel fellépésekor önműködően oldódik. Az átmenővezetékkapcsoló túlzott igénybevételekor fellépő önműködő szétkapcsolást még tovább megkönnyithetjük a találmány szerint, ha a tömlő a kapcsolófej tengelyéhez képest döntve csatlakozik. Emellett igen kedvező helyzetű és kialakítású tömlőkapcsolat adódik. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti átmenőve, zetékkapcsoló felülnézete, mig a 2. ábra az 1. ábra szerinti nézet balról. A rajzokon a középütközős kapcsoló illet•> ve az önműködő vezetékkapcsoló fontosabb kapcsolódó részei pont-vonalkázottan vannak jelölve. Egy nem ábrázolt, összekapcsolandó csővezetéktől 1 tömlő vezet egy lényegében hengeres 2 kapcsolóiéjhéz, amelynek 3 hátfalához a kapcsolófej-ház 4 tengelyéhez képest ferdén csatlakozik. A 2 kapcsolófejben tengelyirányban eltolhatóan csőalaku 5 rész van ágyazva, amely elülső végén a 2 kapcsolófejen kinyúlik és 6 tömítőgyűrűben végződik. A 6 tömitőgyürü az önműködő átmenővezetőkapcsoló torkolatát körülveszi. A 2 kapcsolófej hátsó falának közelében diagonálisan egymással szembenfekvő és sugárirányban kinyúló 7, 8 karokat hord. A_ 7 kar vége közelében 9 sarokkal rendelkezik'. A 7 kar a torkolat felé eső oldalán, a középső szakaszban előreugró lo ütközővel rendelkezik kifelé fordított 11 oldalfelülettel. A 8 kar ferdén előrehajlitottan van kialakítva és vége közelében, a 2 kapcsolófej 4 tengelyével lényegében párhuzamos 12 ütközőfelülettel rendelkezik. A 8 kar a 12 ütközőfelülethez csatlakozóan külső végéig.érő, ferdén előre kifelé futó 13 táraaszkodófelülettel rendelkezik. A 8 kar elülső c oldalán külső vége közelében ferdén kifelé és hátrafelé hajlított 14 elülső felülettel van ellátva. A 2 kapcsolófej a 7, 8 karokhoz képest a torkolat irányában eltolva egymással diagonálisan szembefekvő sugárirányban előre nyúló 15, 16 záróvezetékkel van ellátva, melyek kialakításukat és elrendezésüket 10 tekintve a héjas légkapcsolók záróvezetékeinek felelnek meg. Az ábrán pont-vonalkázottan egy középütközős kapcsoló és annak önműködő vezetékkapcsolója van jelölve, melyek az ábra szerint az átménővezetékkapcsolóval kapcsolt helyzetben vannak. A 17 hivatkozási számmal az •O önműködő vezetékkapcsoló kapcsolócsöve van jelölve, amelynek a torkolata a 6 tömítőgyűrűn keresztül az 5 résszel tömitetten össze van kötve. 18 hivatkozási számok szokásos módon kialakított vezetőszárnyakat jelölnek. Az átmenővezetőkapcsoló 15, 16 záróvezeté-20 fc.si összekapcsolt állapotban a 18 vezetőszárnyak közé kapaszkodnak. A 15, 16 záróvezetékek megfelelő kialakításával biztositható a 2 kapcsolófejnek az önműködő vezetékkapesolóhoz képesti központosítása. Az önműködő vezetékkapcsolő a középütközős kapcsoló 19 légkapcsolócsatornájában van 25 elrendezve. A 19 légkapcsoló csatorna egyrészt 21 nyílással ellátott 2o fallal rendelkezik, ahol a 21 nyilas egy 22 védősapka áthatolására szolgál. A 22 védősapka a szokásos, de itt nem ábrázolt módon hátsó végén egy függőleges tengely körül billent__ hetően van ágyazva és kapcsolt állapotban JU rugóterhelés hatására a 17 kapcsolócső elé billen és annak torkolatát lefedi. A 7 kar külső végével a 21 nyilasba kapaszkodik és a 21 nyilas elülső 23 határolófelületére fekszik. A 9 sarok bizonyos "s" távolságra van a 2o faltól. A 22 védősapka kibillen-35 tett állapotában van és a 17 kapcsolócső felé eső oldalával a rugóterhelés hatására a 11 oldalfelületre fekszik fel. A 22 védősapka ezáltal a 2 kapcsolófejet a 8 kar 12 ütközőfelületének egy 25 bevágás 24 határolófelületére felfekvő helyzete által meghatározott helyzetben tartja. A 8 kar 40 külső vége 26 oldalfal mögé kapaszkodik és 13 támaszkodó felületévei, a 25 bevágás elülső 27 határolófelületére fekszik fel. Szétkapcsoláshoz a 2 kapcsolóiéjet a 2o fal irányában kell eltolni, amikoris a lo ütköző a 22 védősapkát rugóterhelése elle.,- nében magával viszi, amig a 9 sarok a 2o falra fel nem ütközik. Ezen eltolás után a 8 kar a 25 bevágásból a 24 határolófelület mellett /l. ábra/ balra kivehető és így az egész átmenővezetékkapcsoló az önműködő vezetékkapcsolóról ill. a középütközős kapcsolóról levehető. 50 Kapcsoláskor az átmenővezetékkapcsolót 26 oldalfalával ferdén az önműködő vezetékkapcsolóhoz vezetjük. A lo ütköző ekkor a 22 védősapkával érintkezésbe kerül és azt a 17 kapcsolócső torkolata elől kibillenti. Ezután a 7 kar külső végét a 21 K nyilasba vezetjük és a 8 kart 14 elülső -öi3 felületével a 26 oldalfalra nyomjuk. A 14 elülső felület ferde kialakítása révén az átmenővezetékkapcsoló a 2o fal irányában eltolódik, amig a 8 kar külső végével' a 24 határolófelület mellett a 25 bevágásba be nem lép. A kapcsoló ezután egy a 26 g0 oldalfal irányú kismértékű eltolás után a 22 védősapkára ható rugó ereje következtében az 1. ábrán látható helyzetét foglalja el. Amikor az 1 tömlőre túlzott huzóigénybevétel hat, a 13 támaszkodófelület ferde kialakítása következtében a 2 kapcsolófej 65 oldalirányban a 2o fal felé eltolódik, amig a 8 kar a 25 bevágásból ki nem tud lépni. Az 1 tömlőnek a 2 kapcsolóié jen 2