170160. lajstromszámú szabadalom • Léghűtéses hűtőtorony

5 170160 6 rendezett és áramimpulzus forráshoz csatla­koztatott elektródákkal van ellátva. Amint a rajz 1. és 2. ábrájából látható, a léghűtéses hűtőtoronynak 1 szivótornya, valamint 2 és 3 csővezetékekből álló rendsze­re van, amely 4 hütőelemekben keringő vizet bevezet illetőleg elvezet. Amint a 3-. ábrán látható, a 4 hütőelemeket csoportonként 5 csőfalak fogják össze. A rezgéskeltő beren­dezések /amelyeket a rajzon 6 hivatkozási számmal jelöltünk és vázlatosan érzékeltet­tünk/ a 4 hütőelemek /a 2. és 3. ábrán lát­ható A részlet/ 5 csőfalain vannak megerősít­ve, vagy /a 4. ábrán látható módon/ a B rész­let 3 elosztó vezetékén.belül vannak elren­dezve. A csőalaku 4 hütőelemek felületére áta­dott rezgésekét keltő berendezés példakénti kiviteli alakja az 5. ábrán látható. A be­rendezés rudalaku 7 hullámvezetőből és szo­lenoidból áll. Az utóbbinak 8 tekercse van, amely 9 csévetartóra van tekercselve. Ez lo fémtokban van elrendezve. A 8 tekercsen be­lül ütköző. 11 elemként mozgathatóan elrende­zett ferromágneses mag helyezkedik el, amely az emiitett ütőelem szerepét tölti be. A 7 hullámvezető egyik 12 vége a 8 tekercsbe ér és nem-mágneses szerkezeti anyagból van. A 7 hullámvezető másik végét 13 rögzítő fej a csőalaku 4 hütőelemek 5 csőfalaival köti ösz­sze. A 11 elem és a lo fémtok közötti ütkö­zésekkel járó ütéseket 14, 15 gumibetétek csillápitják. A lo fémtok és a 7 hullámveze­tő 16 illesztő léc és 17 peckek utján van­nak egymással összekötve. A szolenoid 8 te­kercse 18 vezetékek utján 19 áramimpulzus forráshoz van csatlakoztatva. 19 áramimpulzus forrásként villamos im­pulzus generátort alkalmazhatunk. Ennek el­vi kapcsolási vázlata a 6. ábrán látható. A hálózati váltakozó feszültséget 2o bizto­sítókon és 21 billenő kapcsolón át teljesít­mény transzformátor 22 primer tekercsére ve­zetjük. A teljesítmény transzformátornak a 22 primer tekercsen kivül a szekunder olda­lon feszültségnövelő 23 tekercse és két 24 fűtőtekércse van,,amelyek 25 és 26 kenotro­nokat /egyenirányító vákuumcsöveket/ táplál­nak. A feszültségnövelő 23 tekercsről a fe­szültség kétütemű egyenirányítóra jut, a­melyben a feszültség megkétszereződik. Az egyenirányítót a két emiitett 25 és 26 ke­notron, valamint két 27 és 28 kondenzátor, alkotja. Ezek közül az utóbbihoz 29 kisütő­cső van csatlakoztatva. Mihelyt a 28 kon­denzátoron a feszültség eléri a 29 kisütő­cső gyujtásküszöbét, utóbbi kisül és zárja az 5. ábrán feltüntetett szolenoid 3o áramkö­rét. Ebben a pillanatban a szolenoido.n áram folyik át, amelynek erőssége looo amper is lehet és amely erős elektromágneses terű im­pulzust kelt. A leirt impulzusgenerátor le­hetővé teszi körülbelül 2 MW teljesítményű villamos impulzusok keltését, amikoris az impulzustartam 15/usec nagyságrendjébe esik. A léghűtéses hűtőtorony ábrázolt példakén­ti kiviteli alakjának működésmódja a követke­ző: A hűtött közeg /viz/ az elosztó 2 csőveze­téken a léghűtéses hűtőtorony 4 hütőel'emei­nek csöveibe jut, ahol a külső levegő hatása alatt lehűl. A levegő áramlását a léghűtéses hűtőtorony 1 szivótornya biztosítja /amit az 1. ábrán nyilakkal érzékeltettünk/. Télvíz idején a 4 hütőelemek csöveinek felszinén a fagyás megakadályozása végett működésbe lépnek az 5. és 6. ábra szerinti rezgéskeltő berendezések. A villamos impulzusgenerátor áramimpulzu­sa a szolenoid 8 tekercsébe jut. A keletke­zett impulzusszerű mágneses tér az ütköző 11 elemet erőteljesen a szolenoid 8 tekercsébe huzza, ahol az ütköző 11 elem erőteljesen /dinamikusan/ a 7 hullámvezetőnek ütközik. A 7 hullámvezető Ívelten van kialakitva és szabad vége függőleges irányban az ütköző 11 elemmel azonos középvonal mentén helyez­kedik el. A 7 hullámvezető alsó vége a 8 te­kercs középső pontjának közelébe esik. Az ütköző 11 elem sebessége ugyanis ebben a ma­gasságban maximális és igy ütőereje is maxi­mális értéket ér el. A 7 hullámvezető a mechanikus rezgéseket a 13 rögzitő fejen át az 5 osőfalakra, majd innen a 4 hütőelemekre továbbítja, aminek j. következtében a jégmikrokristályok kiválá-13 sával jellemezhető zónának megfelelő határ­réteg megsérül. A zavaró rezgések amplitúdóját azzal sza­bályozhatjuk, hogy az ütköző 11 elem és a 7 hullámvezető alsó vége közötti távolságot folyamatosan változtatjuk. A szolenoid 8 te--1Q kerosének 9 csévetartója és a 7 hullámvezető alsó vége csavarmenettel van ellátva. Ezek révén a 11 ütközőelein és a 7 hullámvezető közötti távolság a kivánt értékre állitható be. A rezgés amplitúdóját tehát a 7 hullám­vezető alsó 12 vége és az ütköző 11 elem 15 közötti távolság változtatásával széles ha­tárok között folyamatosan változtathatjuk. Az amplitúdó változtatására azért van szükség, mert a berendezés optimális munka­feltételeit különféle hőmérsékleti viszo­nyoknak megfelelően kell megválasztanunk, ~n amelyek között a 4 hütőelemek dolgoznak. 'u További szempontot jelentenek a berendezés megengedhető mechanikai igénybevételei. Annak biztosítása végett, hogy üzem köz­ben a 7 hullámvezető alsó 12 vége és az üt­köző 11 elem kölcsönös távolságát /ütés e­lőtt/ megtartsuk, a 7 hullámvezető alsó 12 25 végét nem-mágneses szerkezeti anyagból ké­szítjük. Az ilyen megoldásra azért van szükség, hogy az ütköző 11 elem ütés után maradó mágnesség hatása alatt a felső hely­zetben függve ne maradjon. Ez különösen fontos, ha nagy az ütések szaporasága /má­sodpercenként 6 ütés vagy ennél is több/. 30 A zavaró rezgések amplitúdójának folya­matos változtatása villamos, utón gyakorla­tilag nehéz , minthogy az ábrázolt példakén­ti kiviteli alak esetén a 28 kondenzátor kapacitásának ugrásszerű változásával kel­lene számolnunk, kiskapacitásu kondenzáto­rt- rok alkalmazása viszont megnövelné a beren­dezés méreteit és csökkentené üzemi megbíz­hatóságát. A találmány szerinti léghűtéses hűtőto­rony rezgéskeítő berendezésének a 7. ábrán látható példakénti kiviteli alakjánál a rezgéseket 31 rezgéskeltő szerkezettel 40 visszük át a 4 hütőelemekre. Ennek 33 du­gattyút alkotó sik fallal lezárt parabolo­id alakú és 34 folyadékkal töltött 32 fém­tokjában 35 wolframelektródák vannak el­rendezve, amelyek 36 áramimpulzus forrás­hoz vannak csatlakoztatva. A 32 fémtok 33 dugattyúként kialakitott sik fala 37 gumi-45 gyűrűkből álló tömitéssel van ellátva. 38 dugattyurud hullámvezetőként van kialakit­va, amely a 33 dugattyút 39 rögzitőfej ut­ján 4 hütőelem 5 csőfalával mereven köti össze. A 31 sugárzó szerkezetet 4o edény automatikusan táplálja, amely 41 csövön át cn van vele összekötve. A 4o edény felső lap­jában 42 nyilas van. A találmány szerinti léghűtéses hűtőto­rony rezgéskeltő berendezésének ábrázolt példaként! kiviteli alakja a következőkép­pen működik: A rövid tartamú, nagyfeszültségű villa-55 mos impulzusok a 36 impulzusgenerátorból a 35 elektródákra jutnak. Ennek következtében a 34 folyadékban nagyteljesítményű kisülések keletkeznek. A 31 sugárzó szerkezet 32 fém­tokjának belsejében növekszik a nyomás, amely a 33 dugattyúra /a sik falra/ adódik át. En­nek középpontjában a maximális sugárzási amp-60 litudó azért koncentrálódik, mert a 31 sugár­zó szerkezetnek vele szembenfekvő fala para­boloidként van kialakitva. A sugárzás maximum helye a 33 dugattyún koncentrálódik és a rud­alaku hullámvezetőt alkotó 38 dugattyurudon és a 39 rögzitő fejen át a 4 fűtőelem 5 cső­gg falára jut, amellyel a hullámvezető mereven van összekötve. A zavaró rezgések maguk köz­vetlenül a 4 hütőelemek csöveire adódnak át és lehetővé teszik, hogy a hűtőtorony üzemé-3

Next

/
Thumbnails
Contents