170160. lajstromszámú szabadalom • Léghűtéses hűtőtorony

7 170160 8 ben télviz idején a fagyást a felületek men­tén megakadályozzuk. Azzal, hogy a 33 dugattyú a 31 sugárzó szerkeaet 32 fémtokjának belsejében eltolód­hátik, lehetőség nyilik-arra, hogy a rezgések amplitúdóját jelentősen megnöveljük és az amplitúdó értékét /Um többszázszorosára nö­veljük. A rudalaku'38 hullámvezetőnek mege­rősítése a 33 dugattyú középső pontjában le­hetővé teszi a rezgéseknek maximális ampli­túdójával történő átvitelét. A rudalaku hul­lámvezető, vagyis a 38 dugattyurud hossza 2o-4o cm. Ezt konstrukciós mérlegelés alap­ján határozzuk meg: ilyen szempontok a ké­nyelmes szerelhetőség, a kényelmes elrende­zés és igy tovább. A gázok, amelyek a 31 su­gárzó szerkezet edényében képződnek, a 41 csövön át távoznak, amely a 4o. tápedénnyel össze van kötve. Utóbbiból a gázok az edény fedelében kialakitott 42 nyilason át távoz­nak. A 4o edény rendeltetése a folyadék túl­nyomásának biztosítása. Az ábrázolt példaként! kiviteli alak ese­tén munkaközegként a 34 folyadékot alkalmaz­zuk, amely például konyhasó telitett vizes oldata. Ez biztosítja a viz alacsony fagy­pontját és ugyanakkor nagy villamos vezető­képességét. A 31 sugárzó szerkezet 32 fémtokjában a lüktető nyomások főleg a vele nem mereven összekötött 33 dugattyúra adódnak át. Ez megnöveli a 31 sugárzó szerkezet hatásfokát, minthogy a hidraulikus ütés foganatosításá­hoz szükséges teljes energia felhasználás­ból levonható az az energia, amely a fémben levő molekuláris tapadó erők leküzdéséhez szükséges. Ezzel növekszik a pillanatnyi zavaró lengések amplitúdója. A rezgések a 4 hütőelemekre anélkül adódnak át, hogy a 31 sugárzó szerkezet kárt szenvedne. A csőalaku 4 hütőelemekre átvitt rezgése­ket kelthetjük a 8. és 9. ábrán feltüntetett berendezéssel is. E példaként! kiviteli alak esetén 43 fog­lalatban gyürüalaku belső futópálya van kia­lakítva, amelyet kétoldalról 45 nyilasokkal ellátott 44 peremek takarnak el. A peremeket a 9. ábrán látható 46 csonk köti össze egy­mással, amelyben /nyil által jelzett/ nyomó­levegőt vezető 47 csatorna van kialakitva. A 47 csatornába sugárirányban hajlitott csonkként kialakitott 48 fúvóka van befor­rasztva, amelyen át nyomólevegőt vezethetünk közvetlenül a 8. ábrán látható 49 golyóhoz, amivel a golyót a 43 foglalatban kialakitott gyürüalaku futópálya mentén mozgásba hozzuk. Ilymódon rugalmas rezgéseket keltünk, ame­lyek a 43 foglalatról 5o hullámvezető utján a 4 hütőelemek 5 csőfalára adódnak át. A 46 csonkot 51 tárcsa és 52 anya közvetítésével rögzitjük. A találmány szerinti berendezés ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő: A 47 csatornán át 2-5 at nyomású nyomóle­vegőt vezetünk a 46 csonkba, majd ezt a le­vegőt a 48 fúvókán át beáramoltatva mozgás­ba hozzuk a 49 folyót, amely a 43 foglalat futópályáján nagy sebességgel halad. A 49 folyó mozgásának sebessége néhány másodper­cen belül jelentős értékre növekszik, amely azonban a 48 fuvókából beáramló levegő se­bességénél természetszerűleg kisebb. A 48 fúvóka ugy van meghajlitva, hogy a 49 golyó felületét terhelő nyomás maximális, amikor­is a 48 fúvóka alsó éle 2-3 milliméterrel magasabban fekszik, mint a 49 golyó felső része, nehogy az utóbbi mozgása akadályozva legyen.. A mozgásban levő golyó jelentős te­hetetlenségi erőt fejt ki, amely a 43 fog­lalatra hat és ezt rezgésbe hozza. A 43 foglalatban keletkező rugalmas rezgéseket az 5o hullámvezető az 5 csőfalra, majd a 4 hütőelemekre viszi át, aminek következté­ben a csövek belső felületén kialakuló ha­tárrétegek felszakadnak és ezzel a jégkris­tályképződés zónájának megszűnése kezdetét veszi. A kristályosodási zónának a rugalmas rezgések okozta felszakadása lehetővé teszi azt is, hogy a csövek belső felülete mentén a megfagyást megakadályozza. A sugárzó szerkezet működésének hatásossá­gát a levegő felhasználásának növelésével ugy fokozhatjuk, hogy egy vagy /a 8. ábrán ponto­zott vonallal érzékeltetett/ két fúvókát al­kalmazunk, amelyeket kör mentén egyenletesen elosztva rendezünk "el. A 49 golyó keringési 5 sebességének fokozása végett üreges. A rezgések frekvenciája és amplitúdója a 43 foglalat és a 49 golyó geometriai mérete­itől, valamint a nyomástól és a nyomólevegő felhasználásától függ. A berendezés frekven­cia tartománya néhányszáa Hz és több kHz kö- . zött választható meg. A sugárzó szerkezet 1U rezgés amplitúdója a csatlakoztatott acél­szerkezet tömegétől függ. A találmánnyal nem­csak azt a feladatot kell megoldanunk, hogy az acélszerkezetre zavaró rezgéseket vigyünk át, hanem meg kell akadályoznunk a léghűté­ses hűtőtorony felülete mentén a fagyást is. 15 Evégből a hűtött közegben elektrohidraulikus ütéseket keltünk. Az ilyen célra alkalmas találmány szerinti berendezések példakénti kiviteli alakjai a 7. és a lo. ábrán látha­tók. A lo. ábra szeriati példakénti kiviteli alak esetén a 3 csővezetéken belül 53 elekt-20 ródák vannak elrendezve, amelyeket 55 kábe­lek 54 áramimpulzus forrással kötnek össze. Az 55 kábelek átvezető 56 szigetelő testek utján vannak a 3 csővezeték falán keresztül­vezetve. A léghűtéses hűtőtorony üzemében télviz ~n idején működésbe lép az 54 áramimpulzus for­rás, amely például a 6. ábrán látható vil­lamos impulzusgenerátor lehet. A rövid idő­tartamú nagyfeszültségű villamos impulzusok az 54 áramimpulzus forrásból az 55 kábele­ken át az 53 elektródákhoz jutnak, amelyek a léghűtéses hűtőtorony hűtött vizét szál-30 litó 3 csővezeték belsejében vannak elren­dezve. A vizben nagyteljesítményű elektro­hidraulikus kisülés megy végbe, amely nyo­máshullámokat kelt. Ezt a jelenséget a technikában Jutkin effektus néven ismerik. A nyomáshullámok a vizben igen nagy /körül­belül 15oo m/sec/ sebességgel terjednek és 35 a hűtőtorony 4 hütőelemeibe jutnak, ahol felszakitják a csövek falai mentén a jég­kristályosodás zónáját. Ennek következté­ben a léghűtéses hűtőtorony csőalaku hütő­elemeiben a fagyveszély megszűnik. Célszerű, ha az elektródákat a hütőto­•n rony után iktatott elvezető csővezetékben he­^ lyezzük el, minthogy ez esetben az elektro­hidraulikus ütések a szivattyúk futólapátja­it lényegesen kevésbé hátrányosan befolyásol­ják. Időben állandó kisülési energia fenntartá­sa végett az elektródákat wolframból készit-45 jük el és egymással párhuzamosan rendezzük el. Az ilyen elrendezés biztositja az elektródák egyenletes elhasználódását, minthogy a kisü­lések az elektródák teljes hossza mentén e­setenként a legkisebb ellenállás vonalán kö­vetkeznek be. Az elektródák élettartamát ez-K- zel megnöveljük, úgyhogy legalább egyetlen W) téli szezon során nincs elektródacserére szükség. A villamos áramimpulzus forrás kondenzáto­rainak kisülési kapacitását és kisülési fe­szültségét változtatva beállíthatjuk azt az optimális állapotot, amelynél a felületek 55 mentén fagyás nem következik be. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Léghűtéses hűtőtorony csőfalakkal /5/ összefogott csőalaku hütőelemekből /4/ és e­zekhez csatlakozó be- és elvezető csővezeté­kekből /2, 3/ álló hűtőrendszerrel, azzal j ellemezve, hogy villamos rezgés­keltő berendezése /A, B/ van, amely a hűtő­rendszerrel van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti hűtőtorony kiviteli alakja, azzal jellemezve,

Next

/
Thumbnails
Contents