170153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzodiazepin-származékok előállítására

3 170153 4 Az alábbi összehasonlító kísérletekkel i­gazoljuk, hogy a védeni kívánt eljárás az ismert módszereknél jobb kitermelés elérését teszi lehetővé. Az alábbi eljárásokat hasonlítottuk össze: a/ eljárás = jelen találmány, b/ eljárás = 1,136<7O9 sz. NSzK-beli közzé- j­tételi irat/ammóhiás módszer/, s e/ eljárás = 537.393.sz. svájci szabadalmi leírás /hexametiléntetraminos módszer/. A védeni kivánt eljárás előnyeit a 7-klór­-l,3-dihidro-l-metil-5-fenil-2H-l,4-benzodi­azepin-2-on /Diazepam/ példáján mutatjuk be. IQ Az 537.393 sz. svájci szabadalmi leirás re­produkciója során ugyanis azt találtuk, hogy az ott közölt eljárással kizárólag az 1-he­lyettesitett /!/ általános képletü vegyüle­tek állithatók elő, mig az eljárás az 1-helyzetben helyettesitetlen /I/ általános képletü vegyüle­tek esetében nem biztosit gyakorlatilag érté- 15 kelhető kitermeléseket. Ez okból a C oszlop 2. és 3. sorában nem adtunk meg kitermelést. Az l,3-dihidro-7-nitro-5-fenil-2H-l,4--benzodiazepin-2-on előállítása során /l. példa/ nem törekedtünk optimális kitermelés elérésére és ezért az 1. példa kitermelésé- 20 nek megadása az összehasonlitást eltorzítaná. A 3. példa adatai azonban az 5-/2-klór-fenil/­-l,3-dihidro-7-nitro-2H-l,4-benzodiazepin-2--on kapcsán igazolják, hogy a védeni kivánt eljárás a 7-nitro-vegyületek esetében is jó kitermeléssel elvégezhető. Az összehasonlitó eredményeket az alábbi 25 táblázatban közöljük: Vegyület A- B- C-eljárás eljárás eljárás 96.1$ 46.5$ 8o-9o# 7-klór-l,3-dihidro­-l-metil-5-fenil­-2H-1,4-benzodiaze­pin-2-on 7-klór-l,3-dihidro­-5-fenil-2H-l,4--benzodiazepin-2-on 85,4* 33 i> 1,3-dÍhidro-7-nitro­-5-fenil-2H-l,4-ben­zodiazepin-2-on - 33 * 7-klór-5-/2-klór-fe­nil/-l,3-dihidro-2H­-1,4-benz odiazepin­-2-on 68,3* 63.H 5-/2-klór-fenil/-l,3--dihidro-7-ni tro-2H­-1,4-benzodiazepin­-2-on 62,9* -30 35 40 Eljárásunk egyik foganatositási módja sze- 45 rint a /II/ általános képletü vegyületeket hexametiléntetramlnnal ammónia jelenlétében reagáltatjuk. A reakciót bármely alkalmas i­ners szerves oldószerben elvégezhetjük. E célra pl. kis szénatomszámu alkoholokat /pl. metanolt, etanolt, n-butanolt,stb./, dime- gg tilformamidot és más hasonló szerves iners oldószereket, továbbá ilyen oldószerek víz­zel képezett elegyeit /pl. 95 5í-os vizes e­tanolt vagy vizes butanolt/ alkalmazhatunk. A felhasznált oldószer a kiindulási anyagot oldja és a reakcióban nem vesz részt. Elő­nyösen kis szénatomszámu alkoholokat /pl. 55 metanolt vagy etanolt/ alkalmazhatunk. Az oldószerrel szemben támasztott további kö­vetelmény, hogy az ammóniát oldja és ily módon annak a reakcióelegybe juttatását le­hetővé tegye. A hőmérséklet és a nyomás az eljárás sikeres végrehajthatósága szempont- gQ jából nem döntő jelentőségű tényező. A re­akciót előnyösen szobahőmérséklet és a re­akcióelegy forráspontja közötti hőmérsékle­ten végezhetjük el. Különösen előnyösen a reakcióelegy visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralása közben dolgozha­tunk. A reakciót a reakcióelegy ammónia- 65 -koncentrációjának növelése céljából nyo­más alatt is elvégezhetjük. Az ammóniát előnyösen olyan mennyiség­ben alkalmazhatjuk, hogy az iners szerves oldószer ammóniával telítve legyen. A reak­ciót - mint már említettük - előnyösen a reakcióelegy visszafolyató hűtő alkalmazá­sa mellett történő forralása közben végez­hetjük el, minthogy magasabb hőmérsékleten az oldószer telítéséhez kevesebb ammónia e­legendŐ. A /II/ általános képletü vegyület és hexametiléntetramin reakciójának sikeres végrehajtásához általában kis moláris ammó­nia-mennyiség elegendő. Eljárásunk előnyös foganatositási módja szerint olyan oldószert alkalmazhatunk, mely a kiindulási anyagot oldja és már viszonylag kis moláris mennyi­ségű ammónia túltelíti. Oldószerként előnyösen etanolt alkalmaz­hatunk. Ennek telítéséhez általában kb. 1 mól % ammónia szükséges. E százalékos érté­ket egy tört segítségével számitjuk ki, mely­nek .számlálója az oldószer tultelitéséhez szükséges moláris ammónia-mennyiség és ne­vezője a hexametiléntetramin, a /II/ általá­nos képletü vegyület és a reakcióelegyben levő ammónia moláris mennyiségeinek összege. Az ammóniának az adott iners szerves oldó­szerben mutatott oldhatóságát ismert kézi­könyvekből könnven meKállanithat.iuk. A fen­ti meghatározás segítségével a reakció végre­hajtásához alkalmas iners szerves oldószere­ket könnyen kiválaszthatjuk. A nyomás növelé­sével - mint már emiitettük - az oldószer normál nyomáson való telítéséhez szükséges­nél nagyobb ammónia-koncentrációt érhetünk el. Eljárásunk egyik foganatositási módja szerint a reakciót kb. 1-2 atm. nyomáson hajthatjuk végre. Nagyobb ammónia-koncentrá­ciót megfelelő viztartalmú iners szerves ol­dószer alkalmazásával biztosithatunk. Megfigyeltük, hogy a találmányunk tárgyát képező eljárás során egy /III/ általános kép­letü közbenső termék keletkezik. A közbenső terméket - izolálás után, vagy anélkül - az előállítás során a reakcióelegyben ammóniá­val a kivánt /I/ általános képletü vegyület­té alakithatjuk. Eljárhatunk tehát oly módon, hogy a /III/ általános képletü vegyületet /különösen ha í?2 jelentése kis szénatomszámu alkil-csoport/ a reakcióelegyből izoláljuk és ammóniával ke­zeljük, ekkor a megfelelő /I/ általános kép­letü vegyületet kapjuk. Más foganatositási mód szerint a /II/ általános képletü vegyü­letet és a hexametiléntetramint az oldószer­hez adjuk, majd az ammóniát a /III/ általá­nos képletü vegyület izolálása nélkül vezet­jük be. Eljárásunk előnyös kiviteli alakja szerint a /ill/ általános képletü közbenső terméket nem izoláljuk, hanem a reakcióelegy­ből való izolálás nélkül reagáltatjuk ammó­niával. Ez utóbbi eljárás-változat különösen R„ helyén hidrogénatomot tartalmazó kiindulá­si anyagok esetében előnyös. A /III/ általános képletü vegyületet a fenti módszertől eltérő módon is előállíthat­juk, így pl. a Journal of Heterocyclic Che­mistry közleményben foglaltakkal analóg mó­don valamely /II/ általános képletü vegyüle­tet hexametiléntetraminnal, keverés közben, szobahőmérsékleten, kis polaritásu oldószer­hez /pl. acetonitrilhez/ adunk és a /III/ általános képletü közbenső terméket izolál­juk. Az ily módon kapott /III/ általános képletü vegyületet izolálás után ammóniával reagáltatjuk; jó kitermeléssel nagy tiszta­ságú /I/ általános képletü vegyületet kapunk. A szakember számára nyilvánvaló, hogy a /III/ általános képletü vegyület és ammónia reakci­óját a /II/ általános képletü vegyület, hexa­metiléntetramin és ammónia /I/ általános kép­letü vegyülethez vezető reakciójánál leírtak­kal azonos körülmények között hajthatjuk vég­re. A /III/ általános képletü közbenső termék és ammónia reakciójánál tehát az /I/ általá­nos képletü vegyületek előállításával kapcso­latban fent ismertetett reakciókörülmények között az ott felsorolt oldószereket alkal­mazhatjuk, azzal a változtatással, hogy a re­akcióelegyhez nem adunk hexametiléntetramint.

Next

/
Thumbnails
Contents