170133. lajstromszámú szabadalom • Tárolt programmal vezérelt rendszer, különösen távbeszélőközpont

9 170133 10 szeadandó "bemenetére vezeti. Az ADD1 összeadóáramkör összegkimenete az AR cimszámregiszterhez csatlakozik, a második ill. harmadik összeadandó bemenetére pedig á már emiitett ADD4 összeadóáramkör kimenete, ill. a szintén emiitett JR ugrásregiszterek kiolvasó vezetékei kapcsolódnak. Ezáltal a 2. ábrával kapcsolatban leirt lépések, pl. egy ugró utasitás végrehajtásakor, azzal egészülnek ki, hogy az oszlopcim hozzáadódik az egyik folyószámhoz. Egy másik kiviteli alaknál, amelyet a 3. ábra nem tüntet fel, a JR ugrásregiszterekben az ugrószámok által meghatározott beugrási helyekhez tartozó folyó számok helyett az SPS rendszer-utasitástárolóra vonatkozó cimek vannak beirva, és azok innen közvetlenül a CPU vezérlőegység AR cimszámregiszterébe jutnak. Ennél a második kiviteli alaknál tehát nincs szükség sem a CAR oszlopcimregiszterre, sem a CSD oszlopelosztóra, sem pedig az ADD1 összeadóáramkörre, ezért.itt a működés egyszerűbbnek tűnik, mint a 3. ábrán látható első kiviteli alaknál. Az első kiviteli alaknak viszont megvan az a jelentős előnye, hogy SPS rendszer-utasitástárolőjának átrendezése esetén, amikor a változatlanul együttmaradó utasitásoszlopok uj tárolószektorokba kerülnek, csak az oszlopcimeket kell módosítani. A második kiviteli alaknál ilyen esetben az összes JR ugrásregisztert újra fel kell tölteni. Egy funkcionális egység összes változócsoportját nem szükséges feltétlenül egymás mellé helyezve tárolni, sőt ez gyakran még hátrányt is jelentene az SDS rendszer-adattároló optimális kihasználása szempontjából. Az öszszes funkcionális egység minden változócsoportjának az SDS rendszer-adattárolón belül történő összefoglalásához csak az szükséges, hogy a kezdőcímek számára rendelt cimgenerálószervek számitás CDR adatregisztereiben a változócsoportoknak megfelelő és az SDS rendszer-adattárolóra vonatkozó cimek fel legyenek jegyezve. Az igy megvalósított adatcimzés hasonlit a második kiviteli alaknál alkalmazott utasitáscimezési eljáráshoz. Az egyes utasitásoszlopoknak és változócsoportoknak a rendszertárolón belüli áthelyezése nem változtat semmit a javasolt rendszer működési elvén sem az adatcimezés, sem az utasitáscimezés szempontjából. Tehát továbbra is érvényes, hogy minden funkcionális egységhez tartoznak olyan tárolószektorok, amelyek csak és csakis a hozzájuk rendelt AD cimgenerálószerv segítségével hozzáférhetők. A 4. ábrán a funkcionális egységek összes AD cimgenerálőszervének egyesítését mutatjuk be. Itt a cimgenerálószervek fentebb leirt regiszterei a SAD. rendszer-cimgenerálószerv három tárolószektorába vannak beiktatva. Az első SEI tárolószektor, amelynek cimezése egy BDEC egységszámdekóder segítségével történik, minden funkcionális egység számára egy cimezőszót tárol, amely JBA és CBA bázisregiszterekben tárolt második ill. a harmadik tárolószektor báziscimekből, amelyeket később fogunk ismertetni, valamint az emiitett állapotkódból és az ugyancsak emiitett oszlopcimből tevődik össze. A második SF2 tárolőszektor, amelynek cimezése egy SJDEC rendszer-ugrószámdekóder segítségével megy végbe; mindegyik cimgenerálószerv emiitett JR ugrásregisztereit magában foglalja. Valamely funkcionális egységhez tartozó ugrásregiszterek egymást követő elmekből álló sorozatot, vagyis minden ugrószám részére egy számot részére egy számot képeznek. Egy csoportban az első ugrószámhoz tartozó cim alkotja a második SP2 tárolószektor egyik báziscimét, amely a megfelelő funkcionális egység első SF1 tárolószektorban levő cimezőszavához tartozik. A harmadik SP3 tárolószektor cimezése egy SVDEC rendszer-változószámdekóder segítségével történik, és az magába foglalja mindegyik cimgenerálószerv számítási CDR adatregisztereit. Az SF3 szektorban valamely funkcionális egységhez tartozó számitási adatregiszterek egy egymás után következő cimekből álló sorozatot, minden változószám részére egy számot képeznek, továbbá valamely csoportban az első változószámhoz tartozó cim alkotja a harmadik SF3 tárolőszektor egyik báziscimét, és a C3A báziscimregiszterben levő c számitásiadat-báziscim a megfelelő funkcionális egység első SF1 tároló szektorban levő cimezőszavához van hozzárendelve. Az emiitett SAD rendszer-cimgenerálószervvel ellátott programvezérelt rendszer cimkiszámitó ACÜ egységében nincs szükség az előző kiviteli alakoknál leirt SD elosztószerv-10 re, mivel most a BNR egységszámregiszter közvetlenül az első SF1 tárolószektor BDEC egységszámdekóderét táplálja, és mert az igy hozzáférhetővé vált cimezőszóban levő állapotkód, ill. oszlopcim közvetlenül az ST állapottáblázat egységbe, ill. az ADD1 összeadóáramkörbe jut. A hozzáférhetővé vált cime'5 zSszó ugróbáziscime, illetve számitásiadat-báziscime az aritmetikai ARU szerv ADD2 ill. ADD3 összeadóáramkörébe táplálódik. Az ADD2 ill. ADD3 összeadóáramkörök második összeadandó bemenetei a JNR ugrószámregiszterhez ill. a VNR változószámregiszterhez, összeg 20 kimenetei pedig a SJDEC rendszer-ugrószámdekóderhez ill. a SVDEC rendszer-változószámdekóderhez vannak csatlakoztatva. A címező eljárás lépéseinek alaposabb magyarázata érdekében a 4». ábrán példaképpen néhány decimális számot jelöltünk be. Tételezzük fel, hogy 55-ös egységszámu funkclo-25 nálls egységhez a 2-es ugrószámu beugrási helyre kell beugrani. Ezen ugróutasítás alapján a CPÜ vezérlőegység az 3NR egységszámregiszterbe az 55-ös számot, a JNR ugrószámregiszterbe pedig a 2-es számot irja. A BDCE egységszámdekóder aktivizálja a SAD rendszerón -cimgenerálószervben levő első SF1 tárolószektor 55-ös számú cimezőbemenetét, és a hozzátartozó cimezőszavakat kiolvastatja. Tegyük fel továbbá, hogy ez a cimezőszó a 32oas számitásiadat-báziscimet, a 75o-es ugrőbáziscimet és a 46o-as oszlopcimet tartalmazza, és hogy az állapotkód a Gl kaput aktiv álla-35 pótba hozza. Az ADD2 összeadóáramkörben az ugróbáziscimből és az ugrószámból a 75o+2= =752 összeg képződik és a SJDEC rendszer-ugrószámdekóderbe jut, ezáltal a második SF2 tároló szektorban a 752-es címhez tartozó JR ugrásregiszter hozzáférhetővé válik. Tételez._ zük fel azt is, hogy az 55-ös egységszámu **" funkcionális egység ugrásregiszter-csoportja a 75o-753 cimekhez tartozó négy ugrásregiszterből áll. A 2. ábrával kapcsolatban már leirtuk, hogy az ugrásregiszterek folyószámokat tarolnak. Ezek közül a zérus folyószám a zérus ugrószámhoz rendelt utasitásoszlop kez-45 detét határozza meg. Ez azt jelenti, hogy minden ugró báziscimen, pl. az 55-ös egységszám számára a 75o-es cimen, a zérus szám folyőszámként van tárolva. Azt is feltételezzük, hogy a 752-es címhez tartozó ugrásregiszter pedig a 25-ös számot szintén mint folyószámot tárolja, amely folyószámot az ADD1 összeadó-50 áramkör hozzáadja a 46o-as oszlopcimhez. Ebből adódik, hogy az 55-ös egységszámu funkcionális egység utasitásoszíopa az SPS rendszer-utasitástárolóban a 46o-as cim alatt kezdődik, és a 2-es ugrószámu beugrási hely'_hez a 46o+25=485-ös cím tartozik. 55 '"'• Ezek után tételezzük fel, hogy a 485-ös "-cimen tárolt utasitás tartalma szerint az 55-ös egységszámu saját funkcionális egységben az l-es változószámmal biró változócsoport változóit egymásután ki kell olvasni, és hogy a kiolvasott sorozat a 45-ös indexszámu szervhez érkezik. A CPU vezérlőegység az 1-60 es változószámot a VNR változőszámregiszterbe, a 45-ös indexszámot pedig a TD átszámitószervhez kapcsolt DIR szervindexszámregiszterbe jegyzi fel. Az ADD3 összeadóáramkör a számitásiadat-báziscimből és a változószámból előállitja a 32o+l=321 összeget, amely „ az SVDEC rendszer-változószámdekóderbe kerül, bí3 és ezáltal a harmadik SF3 tárolószektorban a 321-es cimhez tartozó számitási adatregiszter hozzáférhetővé válik. Tegyük fel még, 5