170133. lajstromszámú szabadalom • Tárolt programmal vezérelt rendszer, különösen távbeszélőközpont

V1 170133 ü elsőbbségi besorolás szerint az ilyen funkciók számára vannak kijelölve. Ennek következtében a rendszer normális működésében semmiféle zavar nem támad, és az eredeti funkcionális egység mindaddig végzi feladatát, amig a tartalék funkcionális egység el nem éri a 5 készenléti állapotot. Hasoniáképpen a normális üzem megzavarása nélkül végezhetjük el a funkcionális egység cseréjét is. Ilyenkor az eredeti funkcionális egységet készenléti állapotba, a tartalék funkcionális egységet pedig üzemi állapotba kapcsoljuk, a 4. ábrán a BNR egységszámregiszter elé kapcsolt BNCT 10 egységszámváltő pedig az eredeti funkcionális egység egységszámát a tartalék funkcionális egység egységszámára változtatja. Amig az uj funkcionális egység nem működik teljesen hibátlanul, addig a régi funkcionális egységet készenlétben tartjuk. Ha egy próbaidő után 1R ugy látjuk, hogy a régi funkcionális egyséig get nem kell többé üzemben tartani, akkor eredeti cimszavát a tartalékéval helyettesitjük. Ezáltal a tartalék funkcionális egység automatikusan megkapja az eredeti egységszámot, az emiitett BNCT egységszámváltó használata befejeződik, és a .tartalék egységszám ren-20 delkezésre áll a következő beavatkozás számára. A javasolt programvezérelt rendszer esetében tehát az esetleges beavatkozás nem teszi szükségessé sem a tároló újratöltésével járó teljes leállitást, sem pedig az üzemmegszakitás egyéb formáját. „ Könnyen belátható, hogy egy régi funkcioná" lis egységnek egy uj funkcionális egységre történő zavartalan cseréje milyen különleges jelentősséggel bir egy olyan programvezérelt automata távbeszélőközpont esetén, amely a nagyobb üzembiztonság érdekében két párhuzamosan működő adatfeldolgozó berendezést tartalmaz. 30 Az ismert rendszereknél az egyik adatfeldolgozó berendezés tárolójának emiitett átszervezése a másik és még át nem szervezett adatfeldolgozó berendezés működését is lehetetlenné teszi, mivel az egyik adatfeldolgozó berendezés , minden műveleti lépését össze kell egyeztetni a másikéval. A normális működést csak akkor le-35 het újra beindítani, és a kivánt üzembiztonságot a párhuzamos üzemeltetés utján elérni, ha már mindkét adatfeldolgozó berendezés átszervezése megtörtént. Az előzőleg létrejött öszszeköttetések az átszervezés alatt természetesen megszakadnak. .« Két javasolt programvezérelt rendszer pár^u huzamos működése esetén egy előforduló hibát azért is könnyebb megkeresni, mivel a BNR egységszámregiszter a riasztás időpontjában hívott funkcionális egység számát mindenkor feljegyzi. Ha önmagában ismert módon megállapítottuk, hogy ez a funkcionális egység melyik 45 adatfeldolgozó berendezésben romlott el, akkor a hibátlan funkcionális egységet mindkét adatfeldolgozó berendezésbe beiktatjuk és ezáltal az üzemképességet azonnal tökéletesen helyreállítjuk. Ezután a hibás funkcionális egységet a fentebb leirt módon kicseréljük, és végül az uj funkcionális egységet az együttműködés kö-50 vetelményeinek megfelelően üzembehelyezzük. Egy ilyen hibaelhárítás esetén, tehát egyáltalán nem kerül sor a távbeszélőforgalom leállítására és újraindítására. Ha a két párhuzamosan működő adatfeldolgozó berendezést alkalmazó javasolt programvezécc reit rendszerbe egy javított utasitásoszlopot kell betáplálni, akkor azt a fentebb leirt módon a tartalék egységszámok igénybevételével mindkét adatfeldolgozó berendezésbe behelyettesítjük. A behelyettesítés lépései mindkét adatfeldolgozó berendezésnél teljesen párhuzamosan folynak le. Egy ilyen beavatkozás nem 60 okoz semmilyen üzemzavart, és a beavatkozás időtartama alatt sem csökken az üzembiztonság. hogy az 55-ös egységszámu funkcionális egység számitási adatregisztercsoportja a 32otól a 322-ig terjedő elmekhez tartozó három regiszterből áll, továbbá a zérus változószámot is felhasználjuk a meglevő három változócsoport egyikének meghatározására. Végül tételezzük fel azt is, hogy a hozzáférhetővé tett 321-es cimü CDR számitási adatregiszter az SDS rendszer-adattárolóban levő kiolvasandó változócsoport kezdőcímeként a 3o22-es számot, az egy változón belüli bitszámot megadó állandóként pedig a 4-es számot tartalmazza. A bevezetőben emiitett és a cimkiszámitó ACU egységben levő TD átszámitószerv a hozzávezetett számitási adatokat és szervindexszámokat kiértékeli, és kiszámítja, hogy az SDS rendszer-adattárolóban a 3o33-cimhez tartozó szó második szőnegyedét kell kiolvasni. Annak ellenére, hogy a javasolt cimező eljárás lépéseit csak a SAD rendszer-cimgenerálószerv három tárolószektorával, valamint a három egymástól függetlenül működő összeadóáramkörrel kapcsolatban irtuk le, az adatfeldolgozási szakembernek nem jelent nehézséget az emiitett lépéseket az alkalmazott CPU vezérlőegységnek megfelelően módosítani. így például további regiszterek és kapuk beiktatása révén egyetlen összeadóáramkörrel is megoldható a rendszer, vagy megint más változatot nyerünk, ha a -SAD rendszer-cimgenerálószerv három dekőderét egyetlen közös dekóderré egyesitjük. A CPU vezérlőegység eddig nem emiitett feladatai közé tartozik az utasitástárolón belüli hozzáféréseknek az adattárolón belüli hozzáférésektől való időbeli szétválasztása, valamint pl. az egyet hozzáadó ADD4 összeadóáramkör vezérlése. Ezeket az önmagában ismert számitógéptechnikai megoldásokat a jelen leírás során nem tárgyaljuk, csupán anynyit teszünk, hogy a 2-4. ábrákon feltüntetjük a G2, G3 és G4 kapukat, amelyek az AR cimszámregiszter bemeneteit és az ADD4 összeadóáramkör üzemét vezérlik. A 2^4. ábrákon az AD cimgenerálószervek regisztereit, ill. a SAD rendszer-cimgenerálószerv tárolószektorait csak kiolvasóvezetékek utján kötöttük össze a CPU vezérlőegységgel. Egy funkcionális egység utasításainak és változóinak címezésénél lejátszódó folyamatokat pedig annak feltételezése mellett tárgyaltuk, hogy a báziscimek, folyószámok, számitási adatok, stb. az erre a célra biztosított regiszterekben már tárolva vannak. A programvezérelt rendszer üzembehelyezésekor feltétlenül szükséges, de előfordulhat bővités, tökéletesítés és hibaelhárítás alkalmával is, hogy a cimgenerálószervekbe az információkat beirjuk. Ezért ajánlatos a SAD rendszer-cimgenerálószervet egy második tipusu funkcionális egységbe helyezni, ahol a részére a SPS rendszer-utasitástárolóban egy megfelelő cimezőutasitásoszlop van rendelve, és ahol a SAD rendszer-cimgenerálőszerv tárolószektorai alkotják a rendszer-cimgenerálószerv változócsoportjait. Ennek a rendszer-cimgenerálószervnek az utasitásoszlopai pl. még azt is meghatározzák, hogy a beiróberendezések segítségével és az adatfeldolgozó berendezés tárolóiban levő kihasználatlan tartományok letapogatása alapján milyen módon történik a SAD rendszer-cimgenerálőszerv változóinak előállitása és beirása. Most a javasolt programvezérelt rendszer beavatkozással szemben tanusitott érzéketlenségét egy példa segítségével fogjuk megvilágítani. Tételezzük fel,- hogy az egyik funkcionális egységnél egy javitott utasitásoszlopot kell betáplálni. Ez az intézkedés az ismert un. átfűzött rendszerek esetében elkerülhetetlenül a tároló átszervezését, vagyis újra történő feltöltését és vizsgálatát, tehát a rendszer teljes leállitását vonná maga után. A javasolt programvezérelt rendszernél az uj utasitásoszlopot először egy tartalékegységszámmal jelzett tartalék funkcionális egységbe vezetjük. Az adatok betáplálása és a tartalék funkcionális egység vizsgálata azon időtartamok alatt történik, amelyek az SZABADALMI IGÉNYPONTOK 65 1. Tárolt programmal vezérelt rendszer, különösen távbeszélőközpont, amely központi ve-6