170132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás primer 3- karbamoil- oximetil-cef-3-em-4-karbonsav-származékok előállítására

5 170132 6 Analizis a C9 ,H 9 .N,0„C1-,S képletre száza­lékban megadva: ° * 3 ? Számított: 0=45,36; H=3,97; N=6,9o; 01=17,46 Talált: 0=45,37; H=3,99; N=6,94; 01=17,74 Az 5o ml metilalkoholban oldott 1,212 g /2 mmol/ 3-/N-triklóracetil/-karbamoiloxime­til-származék oldatához 1,212 g cinkport a­dunk. A keveréket szobahőmérsékleten körül­belül 1,5 óráig kevertetjük, ezután megszűr­jük és a szürletet szárazra pároljuk. A ma­radékot etilaoetátban oldjuk és az oldatot egymás után hideg 5 96-os sósavval, nátrium­hidrogénkarbonát-oldattal és telitett nátri­umklorid-oldattal mossuk. Ezután az etilace­tátos oldatot magnéziumszulfát fölött szá­ritjük, szűrjük és bepároljuk. A maradékot metil-izobutilketonból átkristályositjuk, igy 84o mg 7-fenoxiacetamido-3-karbamoiloxi­metil-2-cefem-4-karbonsav-terc-butilésztert kapunk. Olvadáspont 14o-141 C°. Analizis a Cp-jH-cNiO^S képletre százalék­ban megadva: Számított: 0=54,42; H=5,44; N=9,o7 Talált: 0=54,39; H=5,29; N=9,o6. A fenti 3-karbamoiloximetil-származék 575 mg-ját /o,8 mmól/ 5o ml, 1:1 arányú i­zopropanol és diklórmetán elegyben oldjuk. A hűtött oldathoz lo ml izopropanolban ol­dott 16o mg 87 96-os m-klórperbenzolsavat a­dunk. A reakcióelegyet lassan felmelegítjük és körülbelül 1 óra eltelte után szárazra pároljuk. A maradékot etilaoetátban oldjuk és egymás után nátriumhidrogénkarbonát ol­dattal és telitett nátriumklorid-oldattal mossuk. Az etilaoetátos oldatot ezután mag­néziumszülfát felett száritjuk, szűrjük és bepároljuk. Metil-izobutilketon és aceton keverékéből átkristályositva megkapjuk a 7--fenoxiacetamido-3-karbamoiloximetil-3-ce­fem-4-karbonsav-terc-butilészter-l-oxidot. Olvadáspont 191-193 C°. Analizis a CplH 25 N 3°8 S képletre százalék­ban megadva: Számitott: 0=52,61; H=5,26; N=8,99 Talált: 0=52,64; H=5,29; N=8,74. A fenti 3-cefem-l-szulfoxidot, amelyet a megfelelő 2-cefem-l-szulfid 2,69 mmóljából állitottunk elő, 2o ml dimetilformamidban oldjuk, lehűtjük és 600 mg poritott ón/ll/­-kloridot és 2,o ml ecetsavkloridot adunk hozzá. Az elegyet körülbelül 5 percig hűtjük, majd körülbelül két óra hosszat szobahőmér­sékleten állni hagyjuk, majd csökkentett nyo­máson bepároljuk. A maradékot etilacetátban oldjuk és egymás után telitett nátriumklorid­oldattal, 5 96-os sósavval, nátriumhidrogén­karbonát oldattal és nátriumklorid-oldattal mossuk. Az etilaoetátos oldatot ezután mag­néziumszulfát felett száritjuk, szűrjük és bepároljuk, igy kapunk 968 mg készítményt. Ezt azután etilacetátra nézve 13-16 96-os e­tilacetát-benzol oldatban feloldjuk és szili­kagélt, valamint 15 96 vizet tartalmazó kroma­tográfiás oszlopra felöntve tisztítjuk. Az e­tilacetát-benzol oldószert elpárologtatjuk és a maradékot metilizobutilketonból átkristá­lyositva megkapjuk a 7-fenoxiacetamido-3-kar­bamoiloximetil-3-cefem-4-karbonsav-terc-bu­tilésztert. Olvadáspont 8o-82 C°, a termék szerkezetének megfelelő NMR spektrumot muta­tott és vékonyrétegkromatográfiáva^ vizsgál­va tisztának bizonyult. A 7-fenoxiacetamido-3-karbamoiloximetil­-3-cefem-4—karbonsav-terc-butilészter 145 mg-ját lo ml 98-loo 96-os hangyasavban, oldjuk és körülbelül két óráig szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Az elegyet szárazra pároljuk és a maradékot etilacetáttal triturálva meg­kapjuk a 7-fenoxiacetamido-3-karbamoiloxl­metil-3-cefem-4-karbonsavat, melynek olva­dáspontja 13o-14o C°. 2. példa. _ 7- Z-D/-/- t/-aminofenilacetamido7-3-karba­moiloximetil-3-cefem-4-karbonsav készítés 2,51 g D/-/-N-/terc-butoxikarbonil/-fe­nilglicint 3o ml tetrahidrofuránban oldunk és -lo C°-on körülbelül 2o percig kevertet­jük, l,4o g /lo mmól/ izobutil-klórszénsav­észtert, 1,4 ml /lo mmól/ trietilamint és 2 csepp N,N-dimetilbenzilamint adunk hozzá. Ehhez az oldathoz azután 3o ml vizben felol­dott 2,5o g 7-amino-3-hidroximetil-3-cefem­-4-karbonsavat adunk, amelynek pH-értékét trietilaminnal 8,5-re állítottuk be. Az ol­datot fokozatosan 3,5 óra alatt 25 C°-ra me­rj legitjük. A tetrahidrofuránt vákuumban elpá­rologtatjuk, a maradékhoz etilacetátot adunk és a pH-t higitott sósavval 2,o értékre ál­lítjuk be. Az etilacetátot elválasztjuk a vizes rétegtől, nátriumszulfát felett meg­szárítjuk és bepároljuk, igy nyúlós olajat kapunk. Ezt a terméket 80 ml dioxánban old-10 juk és 2,3 g difenildiazometánt adunk hozzá. Körülbelül 1 óra után vékonyrétegkromatográ­fiás vizsgálat megmutatja, hogy nem maradt kiindulási anyag a reakciókeverékben. Ezután a dioxánt vákuumban elpárologtatjuk és a ma­radékot kevés diklórmetánban szuszpendáljuk. •je Körülbelül 2oo ml petrolétert adunk hozzá, és a keveréket pár percig kevergetjük. A fölös difenildiazometánt tartalmazó petroléter ré­teget eltávolítjuk és a diklórmetán réteget bepároljuk, igy megkapjuk a 7-/l>/-/-/ ~c_-terc­-butoxikarbamido/-fenilacetamido_7-3-hidroxi­metil-3-cefem-4-karbonsav-benzhidrilésztert. 20 Ezt az észtert loo ml acetonban oldjuk és 25 C°-on kevertetjük, 3 ml triklóracetil-iSo­cianátot adva hozzá. Erőteljes buborékképző­dés indul meg és az elegy hőmérséklete kissé emelkedik. Az elegyet egy éjszakán át hűtve tároljuk, majd szárazra pároljuk, igy megkap-2g juk a 7-/D/-/-/o<- -terc-butoxikarbamido_7-fe­nilacetamido/-3-/N-triklóracetil/-karbamoil­oximetil-3-cefem-4-karbonsav-benzhidrilész­tert. Ezt az igy előállított N-szubsztituált 3-karbamoiloximetil-származékot 3o ml tetra­hidrofurán és 15o ml metilalkohol keverékében feloldjuk. Körülbelül loo mg nátriumkarboná-30 tot adunk hozzá. A reakciókeveréket körülbe­lül 4 órán át kevertetjük és utána szárazra pároljuk. A maradékot 2o-3o 96 etilacetátot tartalmazó benzolban feloldjuk és 15 96 vizet tartalmazó 3oo mg szilikagél kromatográfiás Oszlopra felöntve tisztítjuk. Körülbelül 2,3 g kristályos terméket nyerünk, amely NMR 35 spektrum szerint 6-/l)/-/-/</.-terc-butoxikarb­amido/-fenilacetamido/-3-karbamoiloximetil­-3-cefem-4-karbonsav-benzhidrilészternek bi­zonyult, Olvadáspont 184-186 C°. Analizis a C,,-H,gN.0gS képletre százalék­ban megadva: ->" ? ° dn Számitott: 0=62,49; H=5,39; N=8,33 HU Talált: 0=62,25; H=5,63; N=8,lo~ Az előbbi 3-karbamoiloximetil-származék 1,1 g-ját l,o ml anizolt és 3 ml trifluore­cetsavat tartalmazó 5 ml diklórmetánban old­juk. Az oldatot 25 C°-on körülbelül 1 óráig kevertetjük. Ekkor vékonyrétegkromatográfiá-45 val kimutatjuk, hogy a reakciókeverékben nem maradt kiindulási anyag. Ezután vákuumban el­párologtatjuk az oldószereket és a maradékot 25 ml viz és 25 ml metil-izobutilketon keve­rékében szuszpendáljuk. A keverék pH-ját 4,9 értékre állítjuk be tributilamin adagolásá­(-n val. A vizes fázist elválasztjuk a szerves su fázistól és a vizes oldatot egy éjszakán át hűtve tároljuk. A hűtés alatt nincs semmiféle kristályelválás. A vizes oldatot ezután kö­rülbelül 5 ml-re koncentráljuk és 2o ml' ace­tonltrilt adunk hozzá. Fehér csapadék kelet­kezik, amelyet szűréssel összegyűjtünk és 2o 55 ml acetonitril és 2o ml etiléter keverékével mosunk. Körülbelül 18o mg szilárd anyagot ka­punk és kiszárítjuk. NMR analizis Igazolja a 7_/l)/_/_ «i-amino-oC-fenilacetamido_7-3-karba­moiloximetil-3-cefem-4-karbonsav szerkezetet. 3. példa Kn 7-formamido-3-karbamoiloximetil-3-cefem-4-öu -karbonsav-benzhidrilészter készitése Körülbelül 1,2 ml /lo mmól/ pivaloilklori­dot oldunk 25 ml tetrahidrofuránban. Ehhez az oldathoz, amelyet kevertetünk és jégfürdőben hütünk, 2 csepp N,N-dimetilbenzilamint, 1,4 ml /lo mmól/ trietilamint és 0,37 ml /lo mmól/ 55 98-loo 96-os hangyasavat adunk. A kapott reak­oióelegyet jégfűrdőben tovább kevertetjük, körülbelül 1,5 óráig. Ezután körülbelül 2,3 g /lo mmól/ 7-amino-3-hidroximetil-3-cefem-4-> 3

Next

/
Thumbnails
Contents