170113. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagytisztaságú bakteriális alfa- amiláz és/vagy semleges proteáz, valamint lúgos proteáz előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. IX. 22. (CI-1276) Módosítási elsőbbsége: 1975. IV. 1. (4504) Közzététel napja: 1976. XI. 27. Megjelent: 1978.1.17. 170113 Nemzetközi osztályozás: C 12 D 13/10 C 07 G 7/028 Feltaláló: dr. Horváth István, vegyész, 20%, Bátkai László, vegyész, 18%, dr. Szántó József, vegyészmérnök, 10%, Li Valentina, vegyészmérnök, 10%, dr. Horváth Istvánná, vegyész, 5%, Inczefi István, biológus, 4%, dr. Tolnay Pál, vegyész­mérnök, 5%, Kaufer László, vegyésztechnikus, 5%, dr. Cseh György, orvos, 5%, Piukovich Sándor, vegyész, 6%, Stankovics Lajos, vegyész, 6%, dr. Járai Miklós, biológus, 6%, Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára, Rt., Budapest Eljárás nagytisztaságú bakteriális alfa-amiláz és/vagy semleges proteáz, valamint lúgos proteáz előállítására 1 Á találmány tárgya eljárás nagytisztaságu *­bakteriális alfa-amiláz és/vagy neutrális proteáz, valamint lúgos proteáz előállításá­ra, azzal jellemezve, hogy a fermentleben ol­dott állapotban levő bakteriális alfa-amilázt, neutrális proteázt, illetve lúgos proteázt szabályozott porozitású, ionogén szubsztitu­enst tartalmazó polikondenzációs fenolgyanta segítségével savanyu pH-n kötjük meg, a meg­kötésnél alkalmazott pH értéknél magasabb pH értéken eluáljuk, az eluátumot kivánt esetben cellulóz alapú Ioncserélő alkalmazásával tisz­títjuk, az alfa-amilázt, neutrális proteázt, illetve lúgos proteázt fehérjekicsapó szerek­kel, kivánt esetben frakcionáltan, kicsapjuk és a csapadékot szűrjük, majd szárítjuk. Ismeretes, hogy a fehérjék és a fehérje tartalmú enzimek nagy molekulasúlyú amfoter vegyületek, melyek rendkívül hajlamosak tér­szerkezetük változása miatt biológiai tulaj­donságaik, Így enzimaktivitásuk elvesztésére. Emiatt azok az ioncserélő gyanták, amelyek e­rős kötés létrehozására képesek a fehérjékkel és nagymennyiségű fehérjét képesek megkötni, a fehérjék tisztítására és/vagy koncentrálá­sára nem alkalmasak, mert az abszorpció és e­luálás olyan közeget igényel, mely a biológi­ai aktivitás elvesztéséhez, a fehérjék dena­turálásához vezet. Gyengébb ionos jellegi! csoportokat tartal­mazó gyantákat a cellulóz és dextrán szárma­zékokat kiterjedten alkalmazzák fehérjék tisz­títására /Biölechnol.Bioeng. 12, p. 179-212, p. 213-249, p. 251-271 /197o/. Az alkalmazott gyanták felhasználása azonban a mikrobiológi­ai enzim termelésnél nem gazdaságos, mert az enzimek megkötése és eluálása nem vezet je­lentékeny térfogatcsökkenéshez, sőt ha előző­leg más módszerrel, bepárlássál, kisózással, poliion jellegű kicsapással, vagy szerves ol­dószeres kicsapással töményitjük az enzim ol-170113 10 15 20 25 30 datot, melynek további tisztítása a fent jel­zett anyagokkal megoldható, ipari enzim ter­melés céljára az eljárás a magas költségigény miatt nem alkalmas. Legfeljebb a finomvegy­szer-készités céljaira forgalomba kerülő pre­parátumok magas ára teszi lehetővé e gyanták alkalmazását. E találmány kidolgozói feladatul tűzték ki olyan e célra előállított ioncserélő jellegű szorbensek alkalmazását, melyek nagy kapaci­tással képesek hig oldatokból a fehérjéket, elsősorban bakteriális enzimeket megkötni és ezen szorbensekről a megkötött fehérjék, en­zimek kis térfogatban aktiv állapotban leold­hatok, lehetőleg ugy, hogy a két egymást kö­vető lépés egyúttal nagyfokú tisztasághoz ve­zessen, és Így a szokásos módon kicsapással elkészített végtermék ipari célra közvetle­nül felhasználható legyen, de lehetővé váljék éppen az elért nagy tisztaság miatt, hogy a fehérjék, enzimek további tisztítása, esetleg kristályos formában való előállítása ipari méretben megoldható legyen. Egyúttal rá kell mutatnunk arra a tényre, hogy a különböző mikroorganizmusok és általá­nosabban különböző élő szervezetek által ter­melt fehérjék és enzimek szerkezetileg rend­kívül nagy eltéréseket mutatnak ionizáló cso­portok és térbeli szerkezet szempontjából és igy nem várható egy olyan általános jellegű gyanta felfedezése, mely a fent felállított követelményeknek minden esetben megfelel. Az általunk alkalmazott ionogén szubsztitueiís tartalmú gyanták bakteriális eredetű alfa­-amiláz és/vagy neutrális proteáz, valamint lúgos proteáz nagy tisztaságban való egyszerű kinyerését és a kapott termékeknek az iroda­lomból ismert eljárásokhoz /1.2o7.o45 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás, 841.574 sz. ka­nadai szabadalmi leírás, 19.43o sz. szovjet szabadalmi leírás/ viszonyítva egyszerűbb

Next

/
Thumbnails
Contents