170104. lajstromszámú szabadalom • Zárófedél fémből készült dobozokhoz, valamint eljárás és berendezés a zárófedél kialakítására

11 170104 12 rémhez képest, miáltal a 24 törésvonalbán további feszültség ébred, és ezzel elősegíti a lemez felszakadását, s ugyanakkor a felszakadt záré-lemeznek nagyobb peremmel történő elválását teszi lehetővé, mint amekkora maga a zárófedélen kialakult nyilas. A kéz ujjával előidézett nyomás eredményeképpen a 32 dudor a gyürüs felületet elmozdítja a lo. ábrán látható módon; ez a lemezelmozdulás, mely a nyomás kényszerítő ereje alatt jön létre, segíti elő a zárólemez felszakadásának megindulását. Amint fentebb már kihangsúlyoztuk, a 22 zárólemez előnyösen rideg szerkezetű ötvözetből készül, hogy ellenálljon a hajlitásnak, de ugyanakkor biztosítva legyen a 32 dudor behajlása, amely elegendő elmozdulást hoz létre a gyürüs felületen a 28 mélyedéshez viszonyítva, hogy a 22 zárólemez felszakadása a 24 törésvonal mentén megindulhasson'. Az oldalirányban egymáshoz képest eltolt helyzetű 74 és 8o szögek mértéke uey van megválasztva, hogy a törésvonal legalább egy előre meghatározott legkisebb felületet adjon, amely azonban elégséges ahhoz, hogy szerkezeti épségét megtartsa a visszamaradó feszültségek változása esetén is, amit a tárolódoboz kezelése, szállítása, stb. közben a doboznak el kell viselnie, de kisebb legyen annál a maximális értéknél, amely kizárja a két felület egymáshoz képesti elmozdulását, és igy a zárólemez felszakadását a zárólemezre gyakorolt kézi erőhatás révén. A doboz felnyitásának működési mechanizmusa nem egészen tisztázott, az azonban elfogadható, hogy az összetett visszamaradó feszültség, amely a törésvonal mentén a zárólemezt körülvevő lemeztartományban ébred, annak következtében jön létre, hogy a fémlemez emiitett lemezfelületeinek egymáshoz képest el kell mozdulniuk. Azt is feltételezettnek kell vennünk, hogy a nyomás utján behajlítható lemezrész befelé irányuló elmozdulása a két nyomóerejének hatása alatt további komplex feszültségeket ébreszt, melyeknek különböző jellegük van, és a törésvonalban meginduló lemezszakadás valószinüleg helyi feszültségek ébredésének hatása alatt is zajlik le, amely szuperponálódik a lemezfedél találmányunk szerinti kialakitása következtében szükségszerűen maradó feszültségekre. Éppen ezért javasoltuk a találmány szerinti megoldásnak megfelelő tárolódobozt lezáró és könnyen nyitható zárófedelet, mert ennek nyitása alkalmával olyan, az anyag rugalmasságából és a zárófedélre gyakorolt nyomásból ébredő erőhatások eredő hatását tudjuk biztosítani, amelyek gyors és könnyű nyitást tesznek lehetővé. A femet lényegében derékszögű elmozdulásra kényszeritjük a törésvonal mentén, a törésvonal tartományában azonban a fém oldalirányban nyomódik ki. A fém folyásának mértéke megközelítőleg akkora, amekkora a fém derékszögű elmozdulásához szükséges nyomóhatás, mely a kellő deformációt létrehozza, anélkül azonban, hogy az anyag elnyiródna. Ezzel kialakul a törésvonalban egy olyan könnyített tartomány, amelyet a kéz ujjával közvetített nyomás segítségével már könnyen fel lehet szakítani. A találmány szerinti megoldás különösen alkalmas arra is, hogy olyan tárolódobozok zárófedelét kialakítsuk, melyeknek rideg alumíniumötvözet az anyaga, a fémlemez vastagsága pedig o,o25-o,o4 cm között van, amely legalább negyed keménységű, és előnyösen legalább háromnegyed keménységűre van hőkezelve, vagy rendkívül kemény ötvözet, amelyet hevitéssel részlegesen lágyitanak annak érdekében, hogy a felületén védőréteg alakuljon ki. A negyed keménységűre hőkezelt aluminium-ötvözet lemeznek általában félakkora értékű a folyási határa az azonos összetételű, nem hőkezelt aluminiumötvözettel szemben, de kétszer vagy többször nagyobb a folyási határa a lágyított, vagy átkristályositott szerkezetű alumínium-ötvözetéhez képest. Az ilymődon előállított, rideg aluminium igen alkalmas arra, hogy a találmány szerinti zárófedelet kialakítsuk, mivel ahhoz,hogy a kézzel a zárólemezre gyakorolt nyomás folytán a viszonylag merev anyagú zárólemez az őt körülvevő peremtől a törésvonal mentén elváljon, erre a viszonylag nagyobb értékű szakítószilárdságra van szükség. A hőkezelt aluminiu,-ötvözetben nagyobb c visszamaradó feszültségek keletkeznek, melyek részben a törésvonal kezdeti kialakításakor, részben a fém viszonylagos eltolódásakor keletkeznek, amint azt fentebb ismertettük. A tapasztalat szerint a zárólemez átmérője előnyösen o,3 cm - 1,9 cm közötti értékben választható meg. Ez a nyilásméret elégséges ah-10 hoz, hogy a kiömlőnyílás megfelelő legyen, másrészt pedig a fém folyatása ilyen átmérő megválasztása mellett kedvezően zajlik le. A zárólemez behajlása szempontjából pedig 5-15°os szögben történő benyomás biztosítja a záróiémeznek azt az elmozdulását, mely a törés.c vonal felszakadását előidézi. A 11. ábrán a találmány szerinti megoldásnak megfelelő további kiviteli példát látunk. Itt a tárolódoboz llo zárófedele formálható anyagból, előnyösen hőkezelt alumínium-ötvözetből áll. A zárófedélen legalább egy, előnyösen azonban két, benyomható 112 zárólemez '20 van, melyeket a 114 törésvonal határol. A 112 zárólemezek nyomóerő hatására nyithatók ki, és ezáltal ezeken a helyeken kiömlőnyílás keletkezik. A 112 zárólemezeket határoló 114 törésvonalat a lemez anyagának ebben a tartományban, derékszögben történő folyatása révén ala~p- kitjuk ki, eközben a törésvonal mentén a lemez anyaga kissé elvékonyodik és előfeszített állapotba kerül. A 114 törésvonalak C alakúak-, 3 a C közepén egy 118 rögzitőhid marad, amely megakadályozza azt,-hogy a zárólemez teljesen körben felszakadjon. A 118 rögzitőhidat a törésvonalhoz egy, fecskefarok alakú bevágás 30 kapcsolja, mely bevágás mentén a fémlemez szintén el van vékonyitva, - de természetesen ez nem lényeges a találmány szempontjából. A 12. ábrán azt látjuk, hogy a fémdoboz zárófedelén levő 112 zárólemez felső 116 felületének azon tartománya, amely a 114 törésvonal mellett van, megközelítően egy szintben 35 van a zárólemez 117 alsó felületével. A 12. ábrán az is látható, hogy a törésvonal mellett, a zárófedélen egy körbefutó 124 dudor van kiképezve. Később még látni fogjuk, hogy a 124 dudor arra szolgál, hogy a 112 zárólemezt könynyebben lehessen benyomni. 4Q A 112 zárólemezek előnyösen homorú felületűek. Ezt jól látjuk a 12. ábrán. A homorú felületű 112 zárólemezek nagyobb ellenállást tanúsítanak a 114 törésvonal mentén történő felszakadás ellen, ha a 12o tárolódoboz belső tartalma nyomás alatt van, ugyanakkor azonban könnyebben elszakadnak az igy kialakított zá-45 rólemezek, ha a teljes zárófedélre hat valamilyen külső nyomás. A llo zárófedélre ható nyomás a 114 törésvonal tartományában levő fém anyagára elsődleges nyomóhatást fejt ki, a zárólemez homorú felületével együtt, ennél fogva a tárolódoboz (-_ viszonylag nagy nyomóerőnek áll ellent anélkül, hogy meghibásodnak. Ha azonban a llo zárófedélre a törésvonal tartományában kivülről is hat nyomóerő, - amihez esetleg még nyírófeszültség is adódik - akkor a kikönnyitett tartományban a feszültségek - különösen, ha még egyéb járulékos feszültség is van. jelen - összeadódnak 55 és igy - elsősorban a nyírófeszültség - a törésvonal mentén végbemenő felszakadást idézi elő, ami akkor is bekövetkezik, hogy ha viszonylag kicsi a külső nyomóerő ellenében visszahajlik, ennek következtében a fémanyag a dudor ellenkező felületén, az eredeti lemezfelületgQ tel párhuzamosan eltolódik, és a törésvonalban maradó fém anyagára nyiróhatást gyakorol. A 13. és 14. ábrákon a találmány szerinti megoldásnak megfelelő, további kiviteli példa szerinti doboz előállítására alkalmas szerszámokat látunk. Ezek a szerszámok lényegében a következő alkatrészekből állanak: 65 Az első 128 sajtolószerszám, melynek gyürüalakja van, a második, szintén gyürííalaku, 13o sajtolószerszám. E két szerszám között van a 6 ;