170104. lajstromszámú szabadalom • Zárófedél fémből készült dobozokhoz, valamint eljárás és berendezés a zárófedél kialakítására

13 170104 14 132 fémlemez, melyet a szerszámokkal tárolódoboz zárófedelévé kell kialakítani. A két sajtolószerszámnak van ezenkivül egy függőleges irányban mozgatható, külső., gyürüalaku, kiegészitő 134 sajtolószerszáma, amelynek segítségével a zárófedélnek a törésvonal melletti részeit lehet kialakitani, továbbá szabályozni tudjuk a zárófedélen kialakítható, körbefutó dudor méretét. Jóllehet, a kiegészitő 134 sajtolószerszám különáll az első 128 sajtolószerszámtól, a két szerszám lehet egybebeszerelve is. A 14. ábrán kinagyitva látjuk az első 128 sajtolószerszámot, a második 13o sajtolószerszámot, és a kiegészitő 134 sajtolószerszámot sajtolás közben. Az első 128 sajtolószerszám munkafelületei a következők: egy vizszintes 136 alapfelület, 138 belső nyomófelület, mely a 136 alapfelülettel ferdén, célszerűen 15° alatt hajlik, 14o külső nyomófelület, mely a 136 alapfelülettel megközelítőleg 45°-os szöget zár be, a függőleges 142 felület, mely a 14o külső nyomófelület sikjának felső végétől felfelé függőlegesen halad, és a 144 vizszintes felület, amely a függőleges 142 felülettel gyakorlatilag derékszöget zár be. A második, 13o sajtolószerszám felső részén van kimunkálva a lényegében vizszintes 146 felület, az ezzel szöget bezáró 148 külső nyomófelület, mely a vizszintes 146 felülettel nagyjából 15°-os szöget zár be, a 15o belső nyomófelület, mely a.vizszintes 146 felülettel megközelítőleg 45 -os szöget zár be, és a szerszám belseje felé lejt, a 152 felület, mely a 15o belső nyomófelület alsó széle és a 154 vizszintes felület között függőleges helyzetet foglal el. Az első - 128, illetve második 13o sajtolószerszámon levő 14o külső nyomófelület a 15o belső nyomófelülettel szemben van, aminek következtében egészen keskeny tartomány marad ahhoz, hogy e két felület közül a lemez fémanyagát folyatni lehessen, amikor a két tárcsa a 132 fémlemez irányában halad. A fémlemezek anyagának oldalirányban történő folyatása 45°os szög alatt történik, és a 14o külső nyomófelület, valamint 15o belső nyomófelület olyan közel vannak egymáshoz, hogy a rés vastagsága a lemezvastagság 1/6 - 1/4 részével egyenlő. Az első 128 sajtolószerszámot és a második 13o sajtolószerszámot csupán példaképpen! kiviteli alakban ábrázoltuk, és méreteiket ugy választottuk meg, hogy zárt helyzetben a 136 alapfelülete és 144 vizszintes felülete, melyek szemben vannak a második 13o présszerszámon levő 146 felülettel, illetve 154 vizszintes felülettel, függőleges irányban mérve a sarkoknál egy olyan keskeny rés alakuljon ki, mely a 132 fémlemez vastagságával megegyezik. A rés méretét illetően nincs szigorú kikötés, fontos csupán az, hogy a lemez fémanyaga a kiegészitő 134 sajtolószerszámon levő 156 kiugrásnál és az első 128 sajtolószerszámon levő 14o külső nyomófelületnél csak kis ellenállással, vagy anélkül folyósodjék meg. A 144 vizszintes felület és a kiegészitő 134 sajtolószerszámon levő 158 ferde felület között lényegében bizonyos távolság van a 136 alapfelület felett - esetleg egyáltalán nincs rés -ami a szerszámok működésével kapcsolatban egyáltalán szerephez jut. Ennek a kiviteli példának egyik jellemzője az, hogy a 14o külső nyomófelület, valamint a 15o belső nyomófelület függőleges irányban mérve a lemezvastagság fél-méretét teszik- ki. Ebben a tartományban kell ugyanis a törésvonalat kialakitani. Azzal, hogy a 14o külső nyomófelület és 15o belső nyomófelület magassági méretét megközelítően a lemezvastagság felére korlátoztuk, s ezzel a 14o külső nyomófelület és a 156 kiugrás közötti tartományban csökkentettük a fém anyagának összenyomását, azt értük el, hogy a törésvonal kialakulása alkalmával ébredő feszültségeket a minimálisra csökkentettük, ugyanakkor pedig a törésvonalnak a fémlemezben történő kialakítását megkönnyítettük, tekintve, hogy a fémle-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 mezek a névleges értéktől - a kereskedelem által megengedett tűrési határokon belül -általában eltérnek. További jellemzője a kiviteli példának az, hogy a kiegészitő 134 sajtolószerszámon 156 kiugrás vagy borda lehet olyan alakú, mint amilyent a 14.ábra mutat, de természetesen . lehet egyéb keresztmetszetű is, attól a profiltól függően, amilyen, profilban a zárófedelet ki akarjuk alakítani. A kiugrás vagy borda a fémlemezt a második 13o sajtolószerszámhoz nyomja. Kísérleteink során ugy találtuk, hogy a 156 kiugrás vagy borda és a 148 külső nyomófelület között a fémlemez anyaga megfolyősodik oldalirányban, majd a kiugrás és a második sajtolószerszám felületei között levő tartományból kifelé türemlik, és ezáltal a sajtolószerszámok által előidézett feszültséget csökkenti a fémlemezben. A 156 kiugrás . a 158 ferde felületétől mérve megközelítően olyan magas, mint a 132 fémlemez vastagságának 1/4 - 3/4 része. Ugy találtuk, hogy a kiugrás sugarának o,ol25 cm, o,ol9 és o,o25 cm értékei mellett működik megfelelően a sajtolószerszám, hőkezelt aluminiu,-ötvözet anyagot véve figyelembe. A 156 kiugrás, vagy borda előnyösen bizonyos távolságban van a törésvonaltól, amelynek értéke viszont a fémlemez vastagságának egy, két- illetve háromszorosa lehet. Az első 128, a második 13o és a kiegészitő 134 sajtolószerszám működés közben a fémlemezen kialakítja a törésvonalat, a találmány szerinti eljárás szerint. Ennek megfelelően a 132 fémlemezt a 13. ábrán ábrázolt módon a sajtólószerszámok közé helyezzük, majd az első 128 és a kiegészitő 134 sajtolószerszám a második 13o sajtolószerszám irányában mozdul el, miközben a közöttük levő fémlemezt alakitják. A 136 alapfelület és a 146 felület elmozdítják a 132 fémlemezt, amelynek eredeti, nyugalmi helyzetéhez képest derékszögben kell mozdulnia, hogy ezáltal a fémlemezben csökkentett falvastagságú tartomány alakulhasson ki, Amikor a 136 alapfelület és 146 felületek körülbelül a fémlemez eredeti lemezvastagságának 2/3 - 3/4 részével egyenlő távolságban vannak egymástól, akkor a fémanyag a 14o külső nyomófelület és 15o belső nyomófelület között megfolyik. A fémnek ez az oldalirányú megfolyása - ami a törésvonaltól távolodó 1-rányban jön létre - egyidőben megy végbe a fémlemez anyagának az eredeti helyzethez képest derékszögben történő elmozdulásával is, tehát a fémlemez a szerszámok között nem tud elnyiródni. A fémanyagnak ez az oldalirányú folyása előnjösen megközelítően olyan mértékű, hogy a fémlemez derékszögű elnyomódása révén.a nyirőerők minimális hatást tudnak kifejteni, vagy egyszerűen elenyésznek a fémlemeznek szögben történő elnyomódása következtében . A 132 fémlemezben a törésvonal kialakítása alkalmával a töréevonal mellett levő közvetlen lemeztartományt a kiegészitő 134 sajtolószerszámon levő 156 kiugrás benyomja. Ez azért van igy, hogy a törésvonalak kialakulását megkönnyítsük olyan lemezekben, melyeknek nem egyenletes a vastagsága. Amikor a 156 kiugrás vagy borda és a 148 külső nyomófelület közötti lemezrészt összenyomjuk, akkor a 156 kiugrástól az anyag oldalirányban folyósodik meg. Ugy találtuk, hogy megközelítően a megfolyósodott fémanyag félmennyisége halad a törésvonal irányában. Ez a megfolyósodott fémanyag - amely tehát a kialakuló törésvonal irányábaii igyekszik áthaladni - bizonyos mértékben csillapítja a törésvonalban ébredő feszültségeket, amely feszültségek a fémlemeznek egyébként a törésvonal' mentén történő, idő előtti felszakadását idéznék elő, különösen a névleges értéktől eltérő vastagságú lemezeknél. A törésvonal mentén történő benyomás viszont lehetővé teszi azt, hogy az első 128 és a második 13o sajtolószerszám olyan helyzetben záródjanak, amely helyzetben a 136 alapfelület, és 146 felület megközelítően egy vonalban vannak egy igen vékony maradó fémré-7