169987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termőtalajok kondicionálására
7 169987 8 1,85%, N0 3 0,80%. Őszi mélyszántás és tavaszi tárcsázás után 300 liter/ha vízben oldott 5 kg/ha adag 2. példában említett reaktív talajkondícionáló szer (guanidin-formaldehid kondenzátumot) részlegesen protonált alakját permetezzük a kísérleti parcellára permetezőgéppel. A guanidin-formaldehid kondenzátumból a részlegesen protonált származékot úgy állítjuk elő, hogy a kondenzátumot 1 :1 mólarányban 0,01 n sósavoldattal kezeljük. A híg oldatot a kísérleti parcellára permetezőgéppel kipermetezzük. A kontroll parcellára az előbbivel azonos mennyiségű hatóanyagmentes tiszta vizet permetezünk. A permeteket 10 cm mélyre a talajba beforgatjuk és zabot ültetünk. A zabból elért terméshozam 15%-kal nagyobb, mint a kontroll parcellán. 9. példa A 8. példa szerinti termesztési feltételek mellett 150 liter/ha vízben 10 kg/ha adagban az etiléndiamin és 1,2-diklóretán olyan 1 :1 mólarányú kondenzátumát oldjuk és permetezzük szét, amelyben a végcsoportnak 15%-ban N-lauril-csoportnak felelnek meg. A kontroll parcellát 150 liter/ha hatóanyagmentes vízzel permetezzük. A parcellába MV-620 kukoricát ültetünk négyzetesen. A kezelt parcelláról 39,3%-kal nagyobb hozam takarítható be, mint a kontroll parcelláról. 10. példa A 8. példával azonos termesztési feltételek mellett a kísérleti parcellát 5 részre osztjuk. Az egyik részt meghagyjuk kontroll parcellának, a többi 4 részt az előző példában említett reaktív talajkondícionáló szerrel és polialkil-poliimin ismert talajkondícionáló szerek oldatával kezeljük. A kezelésnél először a .reaktív talajkondícionáló szert feloldjuk és szétpermetezzük, majd 150 liter/ha vízben az ismert talajkondícionáló szert is szét permetezzük, gépi permetezővel. A parcellára rozsot ültetünk és az elért terméshozamokat az alábbi 4. táblázatban mutatjuk be: 4. táblázat Többlethozam Hatóanyag elnevezése és mennyisége a kezeletlen parcellához képest %-ban 10 Kg/ha reaktív talajkondícionáló szer 90,7 10 kg/ha reaktív talajkondícionáló szer + 5 kg/ha polialkilpoliimin talajkondícionáló szer 113,2 1 kg/ha reaktív talajkondícionáló szer + 2 kg/ha polialkilpoliimin talajkondícionáló szer 24,4 11. példa 2,8%-os humusztartalmúszolonyeces réti talajon kisparcellás rozs-kísérletet végeztünk. A te-5 nyészidő alatt 243 mm csapadék esett. A 4 parcellát kezeltünk hatóanyaggal, 4 parcellát kezeletlenül kontrollnak hagytunk. A hatóanyag diprppiléntriamin és acetaldehid 1 :0,95 mólarányú kondenzációs termék, amelyet 1 :15 arányban ammónium-10 nitrát-műtrágyával kevertünk é> mint oldatot juttattuk ki a talajra. 1 ha területre 10 kg talajkondícionáló szer, 150 kg N-műtrágya és 600 liter víz jutott. A kontroll parcellák 600 l/ha tiszta vizet kaptak. A permeteket 10 cm mélyre beforgattuk, 15 majd rozsot vetettünk. A kísérleti parcellákon átlagosan 17,3%-kal nagyobb volt a szemtermés. 12. példa 20 Nyírségi vályogos homok talajon (Arany-féle kötöttségi szám 36), összetétele 1,81% humusz, 1,20% NH3 , 2% N0 3 folytattunk kísérletet. A hatóanyagot úgy készítettük, hogy N-aminoetil-25 -laurilamint 1:1 mólarányban reagáltattunk a, e-dijódpentánnal. A reakció során kilépő J-ionok részlegesen protonálták a terméket. A hatóanyagot 1 : 1 súlyarányban Hungazin növényvédőszerrel együtt oldottuk, illetve szuszpendáltuk. A talaj-30 kondíciónálószer hozzájárult a Hungazin szuszpendálásához illetve a szuszpenzió stabilitásának növeléséhez. Hektáronként 7,5 kg talajkondícionálószert permeteztünk szét, majd a dohányt palántáztuk. A tenyészidő alatt 193 mm csapadék hullt. A kísérleti 35 területen 23,7%-kal nagyobb zöldsúlyú dohánylevél termett. A súlytöbblet csak kis részben adódott a levelek számának növekedéséből, inkább a levelek nagyságának növekedésére volt visszavezethető. A dohánylevelek szárazsága 8,1%-kal volt nagyobb a 40 kezelt területen, úgy, hogy a száraz dohánytermés 33,7%-kal volt nagyobb a kísérleti területen, mint a kontroliban. 45 13. példa Csongrád megyei enyhén síkos talajon kukoricát termesztettünk. A kísérlet négy ismétlésben, 1 hektáros parcellákon történt. Az alkalmazott talaj-50 kondicionáló szert a következőképpen állítottuk elő: 6 mól N-aminopropil-oleilamin és 1 mól N-oxipropil-oleilamin keverékét diklóretánnal reagáltattuk. Az N-oxipropil-oleilaminnal szabályoztuk azt, hogy a kondenzációnál vízben oldhatatlan termék 55 ne képződjön. A kondenzáció során felszabaduló kloridion a terméket részlegesen protonálta. A termék meleg vízben oldódott, de hideg vízben ismét kicsapódott. A melegen 1 :20 arányban vízben oldott termékhez szárazanyagra számítva 95:5 60 arányban adtunk N-karbolauroxipiridiniumkloridot, amely a lehűléskor a kicsapódást megakadályozta. Az oldatot elkevertük 200 kg mészkőliszttel és a zagyot nagy nyomással szétterítettük, majd mélyszántással a talajba juttattuk. Tavasszal MV-620 65 kukoricát ültettünk. A csapadékmennyiség a te-4
