169987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termőtalajok kondicionálására
9 16" 87 10 nyészidő alatt 168 mm, a kísérleti területen 20,8%-kal több szemtermés takarítható be, mint a kontrollon. 14. példa Savanyú barna erdei talajra (2,80% humusz) cukorrépát telepítettünk. Az alkalmazott talajkondícionálószer 1-aminoetil-imidazolin és formai- 10 dehid 5 :4 mólarányú kondenzációs terméke. A hatóanyagot diatomaföldre vittük fel. 1:15 arányban és por alakban szórtuk szét, majd 10 cm mélyre beforgattuk a talajba. Cukorrépát ültettünk. 227 mm csapadék esett a tenyészidő alatt. A ke- 15 zeit területen 38,7%-kal nagyobb cukorrépa termést takarítottunk be, mint a kezeletlen kontrollon. A répák cukortartalma között nem mutatkozott különbség. 15. példa A 14. példában leírt talajon „Szőlőskertek kiránynője" szőlővel végeztünk kísérletet. A talajt 25 rügy fakad áskor 10 kg/ha hatóanyagtartalmú permettel láttuk el. A hatóanyag: 80% guanidin és 20% 1-aminoetil-imidazolin elegyét a primer aminokra számított 1 :0,5 arányban reagáltattuk acetaldehiddel. Az első évben (193 mm csapadék/te- 30 nyészidő) 8,7%, a következő évben azonos kezelés után (318 mm csapadék/tenyészidő) 11,3%, a harmadik évben, a harmadszori azonos kezelés után (241 mm csapadék/tenyészidő) 16,1% többtermés adódott. A többtermés az első szedéskor jelent- 35 kezett, tehát a termék koraiságát is növelte. A szőlő cukortartalma a kezelt parcellákon egyik évben sem tért el a kontrolitól. 16. példa A 14. példában leirt vályogos homok talajon és meteorológiai körülmények között az alábbi kísér- 45 letet végeztük. A hatóanyag dipropiléntriaminnak és formaldehidnek 1:1 mólarányú kondenzációs terméke volt. 5 kg/ha kondenzációs terméket 300 l/ha vízben oldottunk, ültetés előtt a talajt megszórtuk. Ugyanakkor 300 l/ha tiszta vízzel per- 50 meteztük meg a kontrollparcellát. a) Az egyik parcella felét április elején'kezeltük és napraforgót ültettünk bele. Ugyanakkor ültet- 55 tünk a kezeletlen, kontroll parcellába is. Erre a részre 186 mm csapadék *esett a tenyészidő alatt. b) A másik parcella felét június utolsó napjaiban, búzaaratás és azt követő szántás után kezeltük, majd silókukoricát ültettünk. Erre a részre 60 97 mm csapadék esett a tenyészidő alatt. A napraforgó 17,1%-kal eredményezett nagyobb termést a kezelt parcellán a silókukorica 8,9%-kal nagyobb, mint a kezeletlen kontroll parcellán. 65 17. példa Löszös agyagtalajon cukorrépát termesztettünk. Az alkalmazott talajkondícionáló szer 1-aminoetil-2--undecil-2-imidazolinnak és 1,2,3-heptántriabromidnak 3 : 2 mólaranyban vett kondenzációs terméke volt, amelyet 30-szoros mennyiségű mészkőliszttel dörzsöltünk el és repülőgépes porozással juttattunk a talajra. A talajba cukorrépát ültettünk. A cukorrépát a megszokott módon kezeltük herbiciddel és inszekticiddel. A tenyésztési idő alatt 341 mm csapadék esett. A kísérleti területen 23,4%-kal több répatermés érhető el. A kísérleti területről betakarított répának cukortartalma relatíve 3,8%-kal kisebb volt, mint a kontroll területről betakarította, a kezelt terület fajlagos cukorhozama mégis 18,7%-kal haladta meg a kezeletlen területét. 18. példa A 7. példában említett területen és meteorológiai körülmények között, az ugyancsak ott ismertetett módon kezeltünk egy tagot a következőképpen előállított talajkondícionáló szerrel: etiléndiaminból és laurinsavból (1:1 mólarányban és az etiléndiaminhoz adagolva a laurinsavat) előállítottuk a mono sava midot. A monosavamidot 1 : 3 mólarányban elegyítettük etiléndiaminnal, majd primer aminos csoportokra számítva 2 : 1 arányban butilaldehiddel reagáltattuk. A terméket 20%-os telítettségi hidrogénjodiddal protonáltuk 60-szoros vízben oldottuk és az oldatból 300 l/ha mennyiséget permeteztünk a talajra. A növényvédő szerekkel külön műveletben kezeltük a talajt. MV^620 kukoricát ültettünk. A kezelt területen a szártermés nem volt említésre méltóan nagyobb, mint a kezeletlen kontrollon, de a szemtermés 23,2%-kal volt nagyobb. 19. példa A 8. példában leírt barna erdei talajt karbamid és etiléndiklorid 1 : 1 arányú 5 kg/ha-nyi kondenzátumának oldatával permeteztünk be és rostlent ültettünk. A tenyészidő alatt 324 mm csapadék esett. A len kitermelt rosthozama 15,4%-kal nagyobb, mint a kezeletlen kontroll parcellán. 20. példa Az előző példában leírt területen és meteorológiai körülmények között ugyancsak rostlent ültettünk. A 19. példában említett hatóanyagnak 50%-ban protonált alakját 3 : 1 arányban hexaglikol-palmitiléterrel elegyítve alkalmaztuk. Ebből a hatóanyagból 10 kg/ha kondenzátumnak megfelelő mennyiséget szórtunk szét, a rosthozam 21,7%-kal volt nagyobb a kontroll parcellákénál. 21. példa Az 1. példában leírt talajon és meteorológiai körülmények között kecskeméti törpe paradicsommal végeztünk kísérletet. A kipróbált talajkondí-5
