169903. lajstromszámú szabadalom • Meneszthető szerkezet vágányok elcsavarodásának megállapítására

5 169903 6 mérő-futómű alkalmazásra kerül, mimellett az egyes 9a, ill. 9b felvevőtengelyek relatív mozgásai a 3 jármű-keretvázhoz képest keresztirányban ezen mozgathatóan csapágyazott 10 emelőkar és összekötőszervek útján egy mérőszerkezetre vannak 5 átadva, amelyről e mozgások azután egy-egy 11a, ül. 1.1b leadószerkezeten keresztül -amelyek a baloldali, ill. jobboldali sínszálakhoz vannak hozzárendelve — elektromosan, adott esetben erősített mérési adatokként a 1.2 jelzőszerkezethez, ill. 10 13 regisztrálószerkezethez vannak hozzávezetve. A fent leírt vágány-mérőkocsinak azonkívül az illesztési helyzet méréséhez 14 szerkezete van, továbbá 15 elcsavarodásmérő szerkezete, továbbá 16 nyomtávmérő szerkezete, amely szerkezetek 15 ugyancsak a 11 leadószerkezetek révén kapcsolatban állnak a 12, ül. 13 jelző-, ül. regisztrálószerkezettel. A vágány-mérőkocsiban azonkívül különböző 17 számítókészülékek (komputerek) lehetnek elhelyezve a mérési adatok értékelése céljából. 20 Mivel a jelen találmány csak az elcsavarodásmérésre vonatkozik, a következőkben csak ezt fogjuk részletesebben magyarázni. A 2. és 3. ábrákon csupán a 3, 4 jármű-keretvázból és kocsifelépítményekből áüó vágány-mérő- 25 kocsin a behajlás mértékének mérésére előirányzott futóművek 2' fő-futótengelye, valamint a 6' középső mérő-futóműve és az egyik külső 6" mérő-futóműve van feltüntetve, mimellett a 6' mérőfutómű és a 2' fő-futótengely egyidejűleg 30 szolgálnak a vágány elcsavarodásának megállapítására. Ebből a célból a középső 6' mérő-futómű a vágány középső tartományában forgással szemben merev 18 összekötőcső útján és egy, a hosszirányt tekintve középső részében négy 20 megnyúlásmérő 35 szalaggal ellátott 19 torziós rúd révén a 3, 4 járműkeretvázból és kocsifelépítményből álló mérőkocsi 2' fő-futótengelyével van összekötve, mimellett a 18 összekötőcső mind a 19 torziós rúddal, mind a 6' mérő-futóművel csuklósan, 40 azonban forgással szemben mereven van összekötve, pl. a 21 tányérrugók segítségével, amelyek szerepét a későbbiekben még részletesen meg fogjuk vüágítani. A négy felerősített, például felragasztott 20 megnyúlásmérő szalag a 19 torziós rúd felső 45 oldalán a hossztengelyhez viszonyítva 45°-os szöggel, tehát a fő-feszültségi irányokban arra keresztalakban elrendezve. A 19 torziós rúd elcsavarodásakor fellépő, húzó- és nyomófeszültségekből álló torziós feszültségek a 20 megnyúlás- 50 mérő szalagokba beágyazott fémdrótok mérhető megnyúlását, ül. összenyomódását eredményezik, ezzel megváltozik e fémszálak elektromos ellenállása, amivel arányosan a híd-kapcsolásban elektromos áram keletkezése járhat együtt, ami a 19 55 torziós rúdra ható relatív mozgásokat adja meg a 6' mérő-futómű és a 2' fő-futótengely között. A 18 összekötő és a 2' fő-futótengellyel forgással szemben mereven összekapcsolt 19 torziós rúd közötti összekötési helynek a tartományában a 60 22 ágyazócsap (lásd a 7. ábrát) van elrendezve, amely egy, a 23 vezetőrúd útján a 3 jármű-keretvázzal összekapcsolt 24 csuklócsapágyban van ágyazva. A két 9a, 9b felvevőtengelye a jelen esetben kéttengelyű 6' mérő-futóműnek, a 25 65 csuklós rúddal ugyancsak magassági értelemben mozgathatóan és forgással szemben mereven vannak egymással összekapcsolva. A 2a ábrán olyan kiviteli változatot tüntettünk fel, amelynél a 19 torziós rúd helyett egy ugyancsak 20 megnyúlásmérő szalaggal ellátott 26 hajlékony rúd van beépítve. Ez a hajlékony rúd egyrészt egy, a 9 felvevőtengellyel mereven összekapcsolt 27 karon van befeszítve, és másrészt egy, a 26 hajlékony rúd szabad végét csuklósan körülfogó 28 .villafej útján a 29 szög-alakú karral van kapcsolatban, amely viszont egy második 9' felvevőtengellyel van mereven összekötve. Ennél a kiviteli változatnál is feltüntettük azt a lehetőséget, hogy a 6' kettőstengelyű mérő-futóművet, valamint a 2' fő-futóművet mindig egy különálló 9, ül. 9' felvevőtengellyel helyettesíthetjük. A 26 hajlított rúd célszerűen edzett rugóacélból készül, és a 20 megnyúlásmérő szalagok a befogási helyek tartományában, tehát a 26 hajlított rúd legnagyobb deformációjának a tartományában vannak elhelyezve, pl. felragasztva. Itt a hajlított rúd mindegyik oldalán két, egymással párhuzamos 20 megnyúlásmérő szalag lehet előirányozva. Ennél a kiviteli példánál is természetesen a megnyúlásmérő szalagok megnyúlása, ül. összenyomódása az elektromos ellenállás megváltozásával jár, ami a 26 hajlékony rúd mindenkori deformációja (meghajlása) útján megadja a vágány helyzetét. A 4. ábrán vüagosan látható, hogy a 2. és 3. ábrák szerinti kiviteli változatoknál alkalmazott 9 torziós rúd cső alakú és négyszögkeresztmetszetű, mimellett a torziós rúd keskeny oldalain a fémlemezből készült 30 merevítőlemezek vannak elhelyezve, míg a felső széles oldalon a 20 megnyúlásmérő szalagok találhatók. Az 5. ábrán mindenekelőtt a 24 csuklócsapágy felfüggesztése tanulmányozható, amely mérőkocsi 3 jármű-keretvázán levő 23 vezetőrúd útján történik. Ezenkívül ebből az ábrából látható a 9b felvevőtengely kapcsolata a 18 összekötőcsővel egy, a tengelyen rögzített háromszög alakú 31 fül segítségével. A 6. ábrán feltüntetett kapcsolási vázlat a 20 megnyúlásmérő szalagokhoz mind a torziós rudat, mind a hajlékony rudat tartalmazó kiviteli változat esetében alkalmazható. A megnyúlásmérő szalagokat tartalmazó híd egyrészt egy 32 üzemi feszültség-stabilizátorra, másrészt a 33 vivőfrekvenciás mérőerősítő révén, amely ugyancsak a; 32 üzemi feszültségstabilizátoron át van árammal ellátva, valamint egy egyenirányító és adott esetben járulékos 34 szerkezetek, így pl. előerősítők, szűrők, vagy hasonlók útján a 12 jelzőszerkezetre, ül. a mérő-írószerkezetként kialakított 13 regisztráiószerkezetre vagy 17 számítókészülékre van csatlakoztatva. A 7. és 8. ábrákon a 18 összekötőcső és 19 torziós rúd között előirányzott csapágyhely világosabban van feltüntetve. A 18 összekötőcső a csapágyhely felé fordított végén a 35 karimával van ellátva, amely a 21 kereszt alakúra kiképzett, forgatással szemben merev tányérrugónak a két 3