169852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acilamino-cef-3-em-4-karbonsav-származékok előállítására

83 169852 84 0,62 g 5-amidino-tienil-2-acetilklorid-hidrokloridból és 0,81 g 3-[(5-metil-l,3,4-tiadiazol-2-il)-tiometil]-7-amino-cef-3-em-4-karbonsavból 0,78 g 3-[(5-metil-l,3,4-tiadiazol-2-il)-tiometil]-7-(5-amidino-tienilacetamido)-cef-3--em-4-karbonsavat kapunk. Op.: 215—218 °C (bomlás). 3. példa Az 1. b) példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 0,47 g 5-amidino-tienil-2-acetilklorid-hidrokloridból (lásd a 2a) példát) és 0,59 g 3-[(l,3,4-tiadiazol-2-ilJ-tiometil]-7-amino-cef-3-em-4-karbonsavbólindulunkki, és így 0,47 g 3-[(l,3,4-tiadiazol-2-il)-tiometil]-7-(5-amidino-tienilacetamido)-cef-3-em-4-karbonsavat kapunk. Op: körülbelül 220 °C (bomlás). 4. példa Az 1. b) példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 0,63 g 4-amidino-fenilacetilklorid-hidrokloridból (lásd az 1: a) példát) és 0,82 g 3-[(tiazol-2-il)-tiometil]-7-amino-cef-3-em-4-karbonsavból indulunk ki, és így kapunk 0,85 g 3-[(tiazol-2-il)-tiometil]-7-(-4-amidino-fenilacetamido)-cef-3-em-4-karbonsavat. Op: 242— 244 °C (bomlás). 5. példa Az 1. b) példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 0,47 g 4-amidino-fenilacetilklorid-hidrokloridból (lásd az 1. a) példát) és 0,62 g 3^[(4-metil-tiazol-2-il)-tiometil]-7-amino-cef-3-em-4-karbonsavból indulunk ki, és így kapunk 0,59 g 3-[(4-metil-tiazol-2TÍl)tiometil]-7-(4-amidino-fenil-acetarnido)-cef-3-em-4-karbonsavat kapunk. Op.: 244—246 °C (bomlás). 6. példa a) 200 ml, 0 °C-ra hűtött tionilkloridhoz 21 g 4-guanidino-fenilecetsavat adunk. 15 percig 0 °C-on és 15 percig szobahőmérsékleten keverjük a reakcióelegyet, majd hozzáadunk 500 ml vízmentes étert, amitől a termék kiválik. A csapadékot leszivatjuk, vízmentes éterrel mossuk és vákuumban szárítjuk. 24,7 g 4-guanidino-fenilacetilklorid-hidrokloridot kapunk. Op: 127— 30 °C. b) Az 1. b) példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 0,75 g 4-guanidino-fenilacetilklorid-hidrokloridból és 0,90 g 3-[(5-metil-l,3,4-tiadiazol-2-il)-tiometil]-7-amino-cef-3-ern-4-karbonsavból indulunk ki és így kapunk 1,01 g 3-[(5-metil-l,3,4-tiadiazol-2-il)-tiometil]-7-(4-guanidino-fenilacetamido)-cef-3-em-4--karbonsavat. Op.: > 220 °C (bomlás). 7. példa Az 1. b) példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 0,60 g 4-guanidino-fenilacetilklorid-hidrokloridból (lásd a 6. a) példát) és 0,69 g 3-[(4-metíltiazol-2-il)-tiometil]-7-amino-cef-3-em-4-karbonsavból indulunk ki, és így kapunk 0,92 g 3-[(4-metil-tiazol-2-il)-tiometil]-7-(4-guanidino-fenilacetamido)-cef-3-em-4-karbonsavat. Op.: =-215 °C (bomlás). 8. példa Az 1. b) példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 0,62 g 4-guanidino-fenilacetilklorid-hidroklöridból (lásd a 6. a) példát) és 3-[(tiazol-2-il)-tiometil]-7-ámino-cef-3-em-4-karbonsavból indulunk ki, és így kapunk 0,74 g 3-[(tiazol-2-il)-tiometil]-7-(4-guanidino-fenilacetamido)-cef-3-em-4-karbonsavat. Op.: =»225 °C (bomlás). 9. példa Az 1. b) példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 0,82 g 4-guanidino-fenilacetilklorid-hidrokloridból (lásd a 6. a) példát) és 3-[(l,3,4-tiadiazol-2-il)-tiometil]-7-amino-cef-3-em-4-karbonsavból indulunk ki, és így kapunk 1,39 g 3-[(l,3,4-tiadiazol-2-il)-tiometil]-7--(4-guanidino-fenilacetamido)-cef-3-em-4-karbonsavat. Op: körülbelül 235 °C (bomlás). 10. példa a) 10 g 4-(itnidazolin-2-il)-fenilecetsavat (Op.: 196— 197 °C) 150 ml vízmentes benzollal és 90 ml tionilkloriddal 5 órát keverünk 50—60 °C-on, a reakcióelegy lehűlése után leszívatjuk a kristályos terméket, vízmentes benzollal mossuk, és vákuumban szárítjuk. így kapunk 11 < g 4-(imidazolin-2-il)-fenilacetilklorid-hidrokloridot. b) Az 1. b) példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 0,57 g 4-(imidazolin-2-il)-fenilacetilklorid-hidrokloridból és 0,69 g 3-[(metil-2-tiazol-2-il)-tiometil]-7-amino-cef-3-em-4-karbonsavból indulunk ki, és így kapunk 0,48 g 3-[(4-metil-tiazol-2-il)-tiometil]-7--[4-(imidazolin-2-il)-fenilacetamido-cef-3-em-4-karbonsavat. Op.: 175—177 °C (bomlás). 11. példa a) 30,0 g 4-(l,4,5,6-tetrahidropirimid-2-il)-fenil-ecetsav-hidrokloridot (op.: 256—^258 °C) 350 ml vízmentes benzollal, 270 ml tiszta tionilkloriddal és 5 csepp dimetilformamiddal 6 órán keresztül keverünk 55 °C-on. A reakcióelegy lehűlése után leszívatjuk a kristályos terméket, vízmentes benzollal mossuk, és vákuumban szárítjuk. 31,4 g 4-(l,4,5,6-tetrahidropirimid-2-il)-fenilacetilklorid-hidrokloridot kapunk. b) Az 1. b) példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 2,40 g 4-(l,4,5,6-tetrahidropirimid-2-il)-fenilacetilkloridból és 2,48 g 3-[(5.Jmetil-l,3,4-tiadiazol'2-il)-tiometil]-7^amino-cef-3-em-4-karbonsavból indulunk ki, és így kapunk 2,14 g 3-[(5-metil-l,3,4-tiadiazol-2-il)-tiometil]-7-[4-(l,4,5,6-tetrahidropirimid-2--il)-fenilacetamido]-cef-3-em-4-karbonsavat. Op.: körülbelül 195 °C (bomlás). 12. példa Az 1. b) példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 0,85 g 4-(imidazolin-2-il)-fenilacetilklorid-hidrokloridból (lásd a 10. a) példát) és 1,04 g 3-[(5-metil-l,3,4-tiadiazol-2-il)-tiometil)-7-aminorcef-3-em-4-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 42