169839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagytisztaságú 7--szin-benziloximetiI-norborn-2-én-5-on üzemi előállítására

3 169839 4 nátriumazid-oldattal igen rövid idő alatt lejátszódó re­akcióban a kívánt savaziddá alakítható, melyből az al­kalmazott vizes dioxános közegben történő melegítés­sel a kívánt (I) képletű 7-szin-benziIoxi-metil-norborn­-2-én-5-on állítható elő. Az eljárás rövid idő alatt kí­méletes körülmények között üzemi méretekben is nagy tisztaságban kiváló kitermeléssel szolgáltatja a végter­méket és kiküszöböli az ipari megvalósítás során a problematikus robbanásveszélyes és komplikált mű­veleteket. A ciklopentadién-talliumsó és klórmetil-benziléter re­akcióját alacsony hőmérsékleten, előnyösen — 20 C° és —25 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A re­akció néhány óra (mintegy 7 óra) alatt lejátszódik. A kiváló talliumkloridot eltávolítjuk (pl. szűréssel vagy centrifugálással), majd a szűrlethez hozzáadjuk a 2-klór -akriloil-kloridot. A savklorid hozzáadását hűtés köz­ben, előnyösen 0 C° körüli hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakciót ugyancsak hűtés közben, előnyösen — 5 C° körüli hőmérsékleten végezzük el, majd az adduktot az oldószer és a dienofil reagens fölöslegének eltávolí­tása útján izoláljuk. A savazid képzését vizes-dioxános közegben telített nátriumazid-oldattal hajtjuk végre. A savazid a vizes-dioxános közegben pillanat-reakció­ban keletkezik. Eljárásunk előnyös foganatosítási mód­ja szerint oly módon járunk el, hogy a 2-klór-akriloil­-kloriddal történő reagáltatás után kapott adduktot dioxánban vesszük fel, majd telített vizes nátriumazid­oldatot adunk hozzá olyan ütemben, hogy a hőmétsék­let 20 C° fölé ne emelkedjék. A néhány perc alatt le­játszódó reakció után a kapott savazidot vizes dioxános oldatban 80—91 C°-os hőmérsékleten megbontjuk. Előnyösen 80—85 C°-on kezdjük el a savazid megbon­tását, majd a nitrogénfejlődés befejeződéséig előnyösen 89—91 C°-on tartjuk a reakcióelegyet. A reakcióidő 1—1,5 óra. Az (I) képletű vegyület a reakcióelegy lehűtése, az esetleg kiváló szervetlen sók eltávolítása, majd az oldó­szer ledesztillálása útján izoláljuk. Ilymódon a 7-szin­-benziloximetil-norborn-2-én-5-ont nagy tisztaságban, igen jó kitermeléssel kapjuk. E vegyület azonban kívánt esetben egy új adduktján keresztül tovább tisztítható. Azt találtuk, hogy az (í) képletű vegyület nátrium­hidrogénszulfittal jól kristályosodó addíciós terméket képez. Az addukt készítését előnyösen az (I) képletű vegyület és nátriumhidrogénszulfit vizes közegben tör­ténő reakciójával végezhetjük el. A kristályos nátrium­hidrogénszulfit-adduktból az (I) képletű vegyület szer­vetlen bázissal, előnyösen vizes nátriumkarbonát-oldat­tal történő kezeléssel szabadítható fel. Az (I) képletű vegyület tehát nátriumhidrogénszul­fittal igen jól és könnyen kristályosodó adduktot ad, amelyből az (I) képletű vegyület 99,8%-os tisztaságban önmagukban ismert eljárásokkal felszabadítható. Az adduktképzés előnyösen felhasználható az (I) képletű vegyület reakcióelegyből való izolálására, vagy bármely úton előállított nyers (I) képletű vegyület tisztítására is. Eljárásunk további részleteit a példákban ismertet­jük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlá­toznánk. Példák 1. 2,7 kg gondosan elporított ciklopentadiéntallium­-sót [(II) képletű vegyület] szuszpendálunk 4 1 vízmentes hexánban. A szuszpenziót —20 C° és —25 C° közötti hőmérsékletre hűtjük, majd intenzív keverés közben 1,56 kg klórmetil-benzil-étert csepegtetünk hozzá 60 perc alatt úgy, hogy a hőfok ne emelkedjen — 22 C°— — 20 °C fölé. A szuszpenziós reakcióelegyet a beadago-5 lás után 7 órán át intenzíven kevertetjük —20 C°-on. A reakcióidő lejártával a reakcióelegyet —25 C° és — 20 C° közötti hőmérsékletre hűtjük és a kivált talli­umkloridot kiszűrjük. A szűrés nitrogén-atmoszférában történik. A szűrlethez hozzáfolyatunk 1,62 kg 0 C°-ra 10 hűtött 2-klór-akriloil-kloridot. Az elegyet fél órán át — 5 C°-on keverjük, majd a hőmérsékletet 0 C°-ig emel­jük és a keverést még további 16 órán át folytatjuk ezen a hőmérsékleten. A reakció befejeződésével 150— 200 Hgmm-en 35—40 C°-on ledesztilláljuk a hexánt, 15 majd 5—10 Hgmm-en eltávolítjuk a dienofil reagens fölöslegét. Az addukt súlya 3,00—3,10 kg. Szúrós sza­gú, sárga olaj, melyet 30 1 dioxánban veszünk fel és szobahőmérsékleten keverés közben hozzáfolyatjuk 0,80 kg nátriumazid 2,2 1 vízben készült oldatát olyan 20 ütemben, hogy a reakcióelegy hőmérséklete ne emel­kedjen 20 C° fölé. A reakció befejezésével 2 kg nátriumszulfátot adunk az elegyhez, 10 percig keverjük, majd a szervetlen sókat kiszűrjük és 2—3 1 dioxánnal mossuk. A szűrletet át-25 visszük egy másik készülékbe, és ezután 80—85 C°-ra melegítjük, majd 89—91 C°-on tartjuk a nitrogén fej­lődés befejeződéséig. A vizes dioxános oldatban a ke­letkező izocianát azonnal hidrolizál és az (I) képletű vegyület keletkezik. A reakcióidő a 85 C° elérésétől 30 számítva 60—80 perc. Ezután a reakcióelegyet 30—40 C°-ra hűtjük, a ki­vált szervetlen sókat kiszűrjük és az oldószert vákuum­ban (50 Hgmm, 35—40 C°) desztilláljuk. A maradék súlya 3,5 kg, mely 2,09—2,1 kg (I) képletű vegyületet 35 tartalmaz. A termék denziometriásan (kvantitatív vé­konyréteg kiértékelő berendezés) 5%-nál kevesebb szennyezést tartalmaz, így az (I) képletű vegyületből és oldószerből áll. A termék Rf értéke 0,34 (Kieselgel G lemezen, 5 : 1 arányú hexán-etilacetát eleggyel). 40 Elemi analízis: C = 78,90% (elméleti = 78,91%) H= 7,00% (elméleti = 7,01%) A termék törésmutatója n" = 1,545, sűrűsége d25 = 1,08. 2. Az 1. példa szerinti termékhez 3,5 kg 35%-os vi-45 zes nátriumhidrogénszulfit-oldatot adunk és az elegyet 10 percen át lassan keverjük. Ekkorra az elegy beáll. Ezután további 18 kg 35%-os nátriumhidrogénszulfit­oldatot adunk hozzá, átkeverjük és egy éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A kivált kristályo-50 kat másnap kiszűrjük és 2X4 1 jéghideg etilacetáttal mossuk, 4 1 diklórmetánnal fedjük. A kivált kristályo­kat szárítjuk. A nyert fehér kristályos anyag súlya: 3,40—3,90 kg. Bomláspont: 140—160 C°. IR: 3320, 1450, 1350, 1180 (s), 1060 (s), 730, 710, 695 cm1 55 Az (I) képletű vegyület nátriumhidrogénszulfit ad­duktja a leválasztási körülmények függvényében kb. 15—30% együttkristályosodó szervetlen sót tartalmaz. Elem-analízis: C =42—46% (elméleti = 54,2%) H = 3,8—4,2% (elméleti = 5,12%) 60 A jodometriás egyenérték az (I) képletű vegyület hid­rogénbiszulfit-adduktjára számolva 115—125%. Az (I) képletű vegyület hidrogénszulfit-adduktja hónapokig tárolható bomlás nélkül. 30 1 5%-os vizes nátriumkar­bonát-oldathoz szobahőmérsékleten keveredés közben 65 beadagoljuk a 3,40—3,90 kg fenti adduktot. A gázfej-2

Next

/
Thumbnails
Contents