169828. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az inszekticid és akaricid hatású O-etil-S-N-propil- O-(2-bróm-4-ciánofenil) -tionotiol-foszforsavészter előállítására
169828 aromás vagy heterociklusos aminők, például trietilamin, dimetilanilin, dimetilbenzilamin és piridin. A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0 és 100 °C, előnyösen 15 és 60 °C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg a reakciót. A reagáltatást általában légköri nyomáson valósítjuk meg. A találmány szerinti eljárásban a kiindulási anyagokat általában ekvimoláris mennyiségekben alkalmazzuk, mert az egyik vagy másik komponens feleslegben való alkalmazása nem jár lényeges előnnyel. A reagáltatást általában valamilyen alkalmas oldó-, illetve hígítószerben, valamilyen savmegkötőszer jelenlétében végezzük. A reakcióelegyet több órán keresztül emelt hőmérsékleten keverjük, majd a kicsapódó sójellegü anyagot leszűrjük; a szűrletet szerves oldószerhez, például toluolhoz adjuk, majd telített nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és végül vízzel mossuk. Az oldatot szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az új vegyület bomlás nélkül nem desztillálható olaj alakjában képződik. Tisztítását úgy végezzük, hogy az olajat huzamosabb időn keresztül csökkentett nyomáson mérsékelten melegítjük, amikoris az utolsó illékony szennyeződések is eltűnnek. A terméket a törésmutató segítségével jellemezheti ük. Mint már többször említettük, az új (I) képletű vegyület jó inszekticid és akaricid hatást mutat. Jó hatással rendelkezik mind szívó, mind maró rovarokkal és atkákkal (Acarina) szemben és a melegvérűekre kifejtett toxicitása igen alacsony. Fentiek alapján az (I) képletű vegyület eredményesen alkalmazható rovarirtószerként a növényvédelemben, az egészségvédelem területén és a raktározott készletek védelmében. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfalevéltetű (Myzus persicae), a fekete bablevéltetű (Doralis fabae), a zab levéltetű (Rhopalosiphum padi), a borsólevél tetű (Macrosiphum pisi) és a burgonyalevéltetű (Macrosiphum solanifolii), továbbá a ribizlilevéltetű (Cryptomyzus korschelti), a lisztes almalevéltetű (Sappaphis mali), a lisztes szilvalevéltetű (Hyalopterus arudinis) és a fekete cseresznyelevéltetű (Myzus cerasi), valamint a pajzstetvek (Coccina), például a borostyánpajzstetű (Aspidiotus hederae) és Lecanium hesperidum, valamint a Pseudococcus maritimus, a hólyagos lábúak (Thysanoptera), így a Herrinofhrips femoralis és a poloskák, például répapoloska (Piesma quadrata), gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), agyi poloska (Cimex lectularius), rablópoloska (Rhodnius prolixus) és a Triatoma infestans, továbbá a kabócák, így az Euscelis bilobatus és a Nephotettix bipunctatus. A maró rovarokhoz tartoznak a lepkehernyók (Lepidoptera), így a káposztamoly (Plutella maculipennis), a gyapjaslepke (Lymantria dispar), az aranyfarkú szövő (Euproctis chrysorrhoea) és a gyűrűs szövőpille (Malacosoma neustria), továbbá a káposztabagolylepke (Mamestra brassicae) és a vetési bagolylepke (Agrotis segetum), a nagy káposztalepke (Pieris brassicae), a kis téli araszoló (Cheimatobia brumata), a tölgyszövő (Tortrix viridana), a sereglégy (Laphygma frugiperda) és az egyiptomi gyapotféreg (Prodenia litura), továbbá a pókhálós almamoly (Hyponomeuta padella), a lisztmoly'(Ephestia kühniella) és a nagy viaszmoly (Galleria mellonella). A maró rovarokhoz tartoznak továbbá a bogarak (Coleaptera) például a gabonazsizsik (Sitophilus granarius = Calandra granaria), a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata), a sóskabogár (Gastrophysa viridula), a tormalevélbogár (Phaedon cochleariae), a repce-5 fénybogár (Meligethes aeneus), a málnalevélbogár (Byturus tomentosus), a bablevélbogár (Bruchidius = = Acanthoscelides obtectus), a szalonnabogár (Dermestes frischi), a Trogoderma granarium, a vörösbarna rizslisztbogár (Tribolium castaneum), a kukoricabogár 10 (Calandra vagy Sitophilus zeamais), a kenyérbogár (Stegobium paniceum), a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) és a gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis), valamint a talajban élő fajták, például a drótférgek (Agriotes spec.) és a cserebogárpajorok (Melolon-15 tha melolontha), a csótányok, így a német csótány (Blattella germanica), az amerikai csótány (Periplaneta americana), a madeirái csótány (Leucophaea vagy Rhyparobia maderae), a konyhai csótány (Blattá orientális), az óriáscsótány (Blaberus giganteus) és a 20 fekete óriáscsótány (Blaberus fuscus), valamint a Henschoutedenia flexivitta, továbbá az egyenesszárnyúak (Orthoptera), például a házitücsök (Gryllus domesticus), a termeszek, így a földitermesz (Reticulitermes flavipes) és a hártyásszárnyúak (Hymenoptera), így a 25 hangyák, például a fekete fahangya (Lasius niger). A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lényegében a legyek, így a harmatlégy (Drosophila melanogaster), a földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata), a házilégy (Musca domestica), a kis házilégy (Fannia 30 canicularis), a Phormia aegina és a dongólégy (Calliphora erythrocephala), továbbá a Stomoxys calcitrans, valamint a szúnyogok, például a sárgalázszúnyog (Aedas aegypti), a dalosszúnyog (Culex pipiens) és a maláriaszúnyog (Anopheles stephensi). 35 Az atkákhoz (Acari) tartoznak különösen a fonóatkák (Tetranychidae), így a babfonóatka (Tetranychus telarius = Tetranychus althaeae vagy Tetranychus urticae)ésa gyümölcsfafonóatka (Paratetranychus pilosus= Panonychus ulmi), a gubacsatkák, például a ribizli-40 gubacsatka (Eriophyes ribis) és a tarsonemidák, például a Hemitarsonemus latus és a ciklámenatka (Tarsonemus paliidus), végül a kullancsok, így a bőrkullancs (Ornithodorus moubata). Az egészségvédelem területén és a raktárok kártevői-45 vei szemben, különösen legyekkel és szúnyogokkal szemben alkalmazva a találmány szerinti hatóanyag kitűnik azzal, hogy a fán és agyagon tartós hatása van, valamint jó az alkálistabilitása meszelt felületeken. A találmány szerinti hatóanyagot a szokásos készít-50 menyekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal 55 és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző szereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-60 oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így 65 ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, 2