169828. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az inszekticid és akaricid hatású O-etil-S-N-propil- O-(2-bróm-4-ciánofenil) -tionotiol-foszforsavészter előállítására

169828 aromás vagy heterociklusos aminők, például trietil­amin, dimetilanilin, dimetilbenzilamin és piridin. A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változ­tathatjuk. Általában 0 és 100 °C, előnyösen 15 és 60 °C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg a reakciót. A reagáltatást általában légköri nyomáson valósít­juk meg. A találmány szerinti eljárásban a kiindulási anyagokat általában ekvimoláris mennyiségekben alkalmazzuk, mert az egyik vagy másik komponens feleslegben való alkalmazása nem jár lényeges előnnyel. A reagáltatást általában valamilyen alkalmas oldó-, illetve hígítószer­ben, valamilyen savmegkötőszer jelenlétében végezzük. A reakcióelegyet több órán keresztül emelt hőmérsékle­ten keverjük, majd a kicsapódó sójellegü anyagot le­szűrjük; a szűrletet szerves oldószerhez, például toluol­hoz adjuk, majd telített nátriumhidrogénkarbonát-oldat­tal és végül vízzel mossuk. Az oldatot szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az új vegyület bomlás nélkül nem desztillálható olaj alakjában képződik. Tisztítását úgy végezzük, hogy az olajat huzamosabb időn keresztül csökkentett nyomáson mérsékelten melegítjük, amikoris az utolsó illékony szennyeződések is eltűnnek. A terméket a törésmutató segítségével jellemezheti ük. Mint már többször említettük, az új (I) képletű ve­gyület jó inszekticid és akaricid hatást mutat. Jó hatással rendelkezik mind szívó, mind maró rovarokkal és atkák­kal (Acarina) szemben és a melegvérűekre kifejtett toxicitása igen alacsony. Fentiek alapján az (I) képletű vegyület eredményesen alkalmazható rovarirtószerként a növényvédelemben, az egészségvédelem területén és a raktározott készletek védelmében. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levél­tetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfalevéltetű (Myzus persicae), a fekete bablevéltetű (Doralis fabae), a zab levéltetű (Rhopalosiphum padi), a borsólevél tetű (Macrosiphum pisi) és a burgonyalevéltetű (Macrosi­phum solanifolii), továbbá a ribizlilevéltetű (Cryptomy­zus korschelti), a lisztes almalevéltetű (Sappaphis mali), a lisztes szilvalevéltetű (Hyalopterus arudinis) és a fekete cseresznyelevéltetű (Myzus cerasi), valamint a pajzstet­vek (Coccina), például a borostyánpajzstetű (Aspidiotus hederae) és Lecanium hesperidum, valamint a Pseudo­coccus maritimus, a hólyagos lábúak (Thysanoptera), így a Herrinofhrips femoralis és a poloskák, például répapoloska (Piesma quadrata), gyapotpoloska (Dys­dercus intermedius), agyi poloska (Cimex lectularius), rablópoloska (Rhodnius prolixus) és a Triatoma infes­tans, továbbá a kabócák, így az Euscelis bilobatus és a Nephotettix bipunctatus. A maró rovarokhoz tartoznak a lepkehernyók (Le­pidoptera), így a káposztamoly (Plutella maculipennis), a gyapjaslepke (Lymantria dispar), az aranyfarkú szövő (Euproctis chrysorrhoea) és a gyűrűs szövőpille (Mala­cosoma neustria), továbbá a káposztabagolylepke (Mamestra brassicae) és a vetési bagolylepke (Agrotis segetum), a nagy káposztalepke (Pieris brassicae), a kis téli araszoló (Cheimatobia brumata), a tölgyszövő (Tortrix viridana), a sereglégy (Laphygma frugiperda) és az egyiptomi gyapotféreg (Prodenia litura), továbbá a pókhálós almamoly (Hyponomeuta padella), a liszt­moly'(Ephestia kühniella) és a nagy viaszmoly (Galleria mellonella). A maró rovarokhoz tartoznak továbbá a bogarak (Coleaptera) például a gabonazsizsik (Sitophilus granari­us = Calandra granaria), a burgonyabogár (Leptino­tarsa decemlineata), a sóskabogár (Gastrophysa viridu­la), a tormalevélbogár (Phaedon cochleariae), a repce-5 fénybogár (Meligethes aeneus), a málnalevélbogár (Byturus tomentosus), a bablevélbogár (Bruchidius = = Acanthoscelides obtectus), a szalonnabogár (Der­mestes frischi), a Trogoderma granarium, a vörösbarna rizslisztbogár (Tribolium castaneum), a kukoricabogár 10 (Calandra vagy Sitophilus zeamais), a kenyérbogár (Stegobium paniceum), a közönséges lisztbogár (Te­nebrio molitor) és a gabonabogár (Oryzaephilus surina­mensis), valamint a talajban élő fajták, például a drót­férgek (Agriotes spec.) és a cserebogárpajorok (Melolon-15 tha melolontha), a csótányok, így a német csótány (Blattella germanica), az amerikai csótány (Periplaneta americana), a madeirái csótány (Leucophaea vagy Rhyparobia maderae), a konyhai csótány (Blattá orientális), az óriáscsótány (Blaberus giganteus) és a 20 fekete óriáscsótány (Blaberus fuscus), valamint a Henschoutedenia flexivitta, továbbá az egyenesszárnyú­ak (Orthoptera), például a házitücsök (Gryllus domesti­cus), a termeszek, így a földitermesz (Reticulitermes flavipes) és a hártyásszárnyúak (Hymenoptera), így a 25 hangyák, például a fekete fahangya (Lasius niger). A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lényegében a legyek, így a harmatlégy (Drosophila melanogaster), a földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata), a házilégy (Musca domestica), a kis házilégy (Fannia 30 canicularis), a Phormia aegina és a dongólégy (Calli­phora erythrocephala), továbbá a Stomoxys calcitrans, valamint a szúnyogok, például a sárgalázszúnyog (Aedas aegypti), a dalosszúnyog (Culex pipiens) és a malária­szúnyog (Anopheles stephensi). 35 Az atkákhoz (Acari) tartoznak különösen a fonó­atkák (Tetranychidae), így a babfonóatka (Tetranychus telarius = Tetranychus althaeae vagy Tetranychus urti­cae)ésa gyümölcsfafonóatka (Paratetranychus pilosus­= Panonychus ulmi), a gubacsatkák, például a ribizli-40 gubacsatka (Eriophyes ribis) és a tarsonemidák, például a Hemitarsonemus latus és a ciklámenatka (Tarsonemus paliidus), végül a kullancsok, így a bőrkullancs (Orni­thodorus moubata). Az egészségvédelem területén és a raktárok kártevői-45 vei szemben, különösen legyekkel és szúnyogokkal szem­ben alkalmazva a találmány szerinti hatóanyag kitűnik azzal, hogy a fán és agyagon tartós hatása van, valamint jó az alkálistabilitása meszelt felületeken. A találmány szerinti hatóanyagot a szokásos készít-50 menyekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal 55 és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeáló­szereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző szereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyag­ként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-60 oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klór­etilént vagy metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így 65 ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, 2

Next

/
Thumbnails
Contents