169551. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű csőelzáró szerelvényekhez
3 169551 4 hétnek, minek következtében a hajtómű működésképtelenné válik. Az ilyen hajtóműveknél nincs lehetőség arra, hogy a hajtómotor és a csőelzáró szerelvény nyitó-záró tagja közötti fordulatszám áttételt egyszerű módon változtathassuk. Lehet ugyan egy-egy fogaskerékpárt kicserélni, azonban ez a csere nem tartozik az egyszerű feladatok közé, mert nemcsak a szóban forgó fogaskerékpárt kell kicserélni, hanem gondoskodni kell a fogaskerekek tengelytávjainak új fogaskerékpárnak megfelelő beállításáról, összehangolásáról is. A sok fogaskerék mozgatása — főként nagyobb méretű fogaskerekeknél — aránylag sok energiát igényel, ami szintén hátrányos. A csőelzáró szerelvényekhez használt, ismert hajtóművek nagy részének hátrányos tulajdonsága, hogy a működő alkatrészek, vagy legalább is ezek egy része nincs zárt térben, ezekhez por, koróziót okozó és egyéb szennyezőanyag könnyen hozzáférhet. A por és egyéb szennyezőanyagok az alkatrészek kapcsolatában könnyen zavarokat okozhatnak, a hajtómű működését bizonytalanná teszik, a hajtómű esetleg teljesen üzemképtelenné válik. A csőelzáró szerelvényeknél aránylag gyakori eset, hogy ezeket csak hosszú időközökben kell működtetni. Két-két működés között esetleg hetek telnek el. Ilyen esetekben előfordul, hogy a csőelzáró szerelvény egymáshoz fekvő két alkatrésze olyan mértékben „összeragad", hogy az üzemi nagyságú nyomaték, húzóerő ezeket nem tudja szétválasztani. Ilyen esetben azok a hajtóművek, amelyek mintegy mereven kapcsolódnak a csőelzáró szerelvény megfelelő alkatrészéhez, azaz a működés megkezdésekor azonnal erővel hatnak a csőelzáró szerelvény megfelelő alkatrészére, a bontást nem tudják végrehajtani. Hiába erőlködik a hajtómotor, nyitást nem tud kiváltani. Ugyanilyen helyzet állhat elő zárásnál akkor, ha a csőelzáró szerelvény nyitott állapotában valamilyen idegen test kerül a felfekvő alkatrészek közé, vagy olyan test kerül a zárási térbe, amely a zavartalan összezárást akadályozza. A csőelzáró szerelvényekhez használt, valamennyi ismert hajtómű közös hibája, hogy a csőelzáró szerelvényekhez viszonyítva nagy méretűek, nagyságuk a csőelzáró szerelvények nagyságának többszöröse, sok energiát igényelnek és az egymáson, egymás mellett mozgó alkatrészek gyakran nincsenek megfelelő módon egyenesben vezetve, ami beékelődést okoz. A találmány feladata csőelzáró szerelvényekhez olyan hajtómű létesítése, amely a felsorolt hátrányos tulajdonságokat kiküszöböli, azaz amely kis méretű és súlyú, működéséhez kevés energiát igényel, légmentesen lezárt házban van, tehát szennyező, korróziót okozó anyag a működés szempontjából fontos alkatrészekhez nem juthat, robbanásveszélyes helyeken is biztonságosan alkalmazható, meghibásodásra hajlamos alkatrésze nincs, a mozgó alkatrészek megfelelő módon vannak egyenesben vezetve, a fordulatszámáttétel egyszerű módon változtatható, tehát a hajtómű az adott helyi követelményeknek megfelelően állítható össze, valamint a csőelzáró szerelvény egymáshoz fekvő alkatrészeinek esetleges elszennyeződése, idegen tárgy ezek 5 közé kerülésének esetén is biztosan működik, vagy legalábbis a hajtómű törése nélkül jelzi az idegen tárgy jelenlétét. A találmány szerint a kitűzött feladatot olyan, csőelzáró szerelvényekhez használható hajtómű létesítése révén oldjuk meg, amelynek légmentesen lezárt, csőszerű házban, ezzel egytengelyűén és forgathatóan ágyazott, menetes hajtó orsója, a hajtó orsómenetével kapcsolódó belső menetes kulissza teste, a kulissza test egymással ellentétes oldalon levő palástfelület részeiből sugárirányban kinyúló, közös átmérőn levő tengelyvonalú két kulissza csapja és a kulissza csapokon két-két kulissza görgője van, amely két-két kulissza görgő közül a kulissza test mellett levő kulissza görgő a házban forgathatóan és a hajtó orsóval egytengelyűén ágyazott csőszerű, hajtott orsó hornyában, a másik kulissza görgő a házban a hajtott orsó körül rögzített közdarab vezetőhornyában van. A találmány szerinti hajtómű további jellemzője, hogy a hajtott orsóban csavarvonal alakú két hornya van, amelynek emelkedési magassága a hajtott orsó 90°-os elfordulásához gyakorlatilag egyenlő a kulissza test révén a hajtó orsó mentén befutott út hosszával. A találmány szerinti hajtómű további jellemzője, hogy a közdarabban tengelyirányú két vezetőhornya van, amelyek oldalfalai a közdarab hossztengelyére merőleges metszetben a hossztengely felé kúposán, okszerűen egymáshoz közelednek, és hogy az oldalak külső szélei le vannak kerekítve. A találmány szerinti hajtómű további jellemzője, hogy a hajtott orsóban levő, csavarmenet alakú két horony oldalai a hajtott orsó hossztengelyére merőleges metszetben egymás felé kiemelkedően íveltek, körív alakúak. A találmány szerinti hajtómű további jellemzője, hogy a hajtott orsó hornyaiban levő kuliszsza görgők hengeres palástfelületűek, a közdarab hornyaiban levő kulissza görgők pedig a hossztengely felé kúposán csökkenő átmérőjűek. A találmány szerinti hajtómű jellemzője végül, hogy a hajtóorsón és kulissza testben trapéz menet van, amelyek lazán, tengelyirányú játékkal kapcsolódnak egymáshoz. A találmány szerinti hajtóművet részleteiben a rajzon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti, csőelzáró szerelvényekhez használt hajtómű egy példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos metszete. A 2. ábra az 1. ábrán vázolt hajtómű II—IE vonal menti, nagyított méretarányú metszete. Az 1. ábrán látható hajtómű a szerelvény, például gömbcsap vagy pillangó szelep 1 házöntvényére van felerősítve. A felerősítés bármilyen ismert, szokásos módon végezhető. Az 1. ábrán vázolt kivitelnél az 1 házöntvény nyúlványára 2 felfogó perem van hegesztve, amelynek mene-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2